Fotó: Biró István
2008. május 21., 00:002008. május 21., 00:00
Az előadás műsorfüzetében utazó-rendezőként mutatják be. Miért esett Kolozsvárra a választása?
Ha valaki huzamosabb ideig ugyanott dolgozik, beszűkül a látóköre, viszont minden színház és társulat új helyzetet és újfajta dialóguslehetőséget jelent, ezért lettem utazó-rendező. Mielőtt ide jöttem volna, láttam a kolozsvári színészeket a Woyczeck és a Hosszú péntek című előadásokban, és már akkor vágytam arra, hogy dolgozhassak velük. Később, nagy örömömre, Tompa Gábor meghívott, hogy színre vigyek itt egy előadást.
Miért épp a Borisz Davidovics síremléke mellett döntött?
Tompa Gáborral közösen jutottunk erre az elhatározásra. Danilo Kis úgy építette fel a címszerepet és a darabot, hogy nagyon sok kérdést nyitva hagyott a figurával kapcsolatban, de a szöveg számos válaszlehetőséget rejt magában. A dráma és a regény a gulágok idejében játszódik, amikor új típusú társadalmat akartak létrehozni. Ez aktuális probléma, hiszen a kormányok és különböző államformák megváltoztatásának igénye ma is nagyon hangsúlyos.
Nagyobb szabadsága van az alkotónak, ha kortárs darabot visz színre?
Egy színház akkor élő, ha új darabokat lehet benne bemutatni. Fontos, hogy a néző felismerje a mindennapjaiban zajló eseményeket a színpadon. Ezért szeretek kortárs szövegekkel dolgozni.
Az előadást Amerikában is ugyanígy rendezné meg, vagy meghatározó az, hogy ezt a darabot itt, egy volt kommunista országban viszi színre?
A két erő, amely itt ütközik, mindenhol jelen van; Svájcban talán kevésbé, viszont Amerikában érthető lenne a darab, mert ott is tetten érhetők ennek a konfliktusnak különböző formái. Számunkra, akik egy volt kommunista országban élünk, mint Horvátország, Magyarország vagy Románia, kézzelfoghatóbb ez a probléma, valahogyan a nemzet emlékezetéről van szó. Az előadás alapgondolata, hogy ha a gonoszság egy kis magvát elszórjuk, abból mindent betöltő gonoszság támad.
Az ön értelmezésében kicsoda Borisz Davidovics?
Borisz Davidovics a ködbe veszett helyek és idők képviselője. Egy titokzatos figurát hoztunk létre, aki keveset beszél magáról, már mindenen túl van. Hallgatag tud maradni, mint Hamlet, aki miután minden elmondhatót kimondott, a békét keresi. Borisz Davidovics a forradalom után olyan életet keres, amely szabadságot és nyugalmat biztosíthat. A szöveg azt sugallja, hogy aki látja a jelent, az mindent lát. Borisz Davidovics folyamatosan ugyanazokkal az arcokkal és embertípusokkal találkozik a jelenben és a múltban is.
Rendezői munkáját koreográfus is segíti. A látvány mennyire határozza meg az előadást, milyen irányba viszi tovább a szöveg kínálta lehetőségeket?
Igyekeztünk különböző játékstílusokat ötvözni, ugyanakkor a koreográfia nem a szöveg illusztrációjaként kapott szerepet, hanem bizonyos múltbeli mozzanatokat idéz meg, tesz felismerhetővé. Az idősíkok egymásba csúsznak, hogy a néző úgy érezze, minden egy helyen történik. Borisz Davidovics egész életében csak utazik, hajón, vagonokban vagy szalonokban tűnik fel, azt a helyet keresi, ahol megállapodhat. A békét kutatja a forradalomban, a politikában és a nőkkel való kapcsolatában is. Egyetlen nyugvópont, ahol felidézheti a múltját és újraélheti az életét, az a börtön.
Bonczidai Éva
Borisz Davidovics síremléke
Danilo Kis magyar származású író 1935-ben született Szabadkán a montenegrói Milica Dragićević és Kiss Ede vasúti felügyelő fiaként. Sokan Dél-Kelet-Európa Borgesét látták benne, ötvenéves sem volt, amikor már Nobel-díjra jelölték. Ötvennégy évesen halt meg Párizsban. Szerbhorvát nyelven írt regényeit több mint húsz nyelvre fordították le.
Danilo Kis, „az utolsó jugoszláv író” nagysikerű regénye, a Borisz Davidovics síremléke dokumentumokon alapul, 1976-ban jelent meg először. A Hét fejezet egy közös történetből alcímet viselő regényből maga a szerző írt drámát, amelyben megszűnnek a határok múlt és jelen között, a családi legendák hősei és a régvolt történetek szereplői jelenvalókká válnak. Borisz Davidovics Novszkij egykori forradalmár és Fegyukin vizsgálóbíró évtizedek távlatából boncolgatja a nagy októberi forradalom kirobbanását megelőző eseményeket, párharcukban a címszereplő teljes élete felidéződik.
A darabot Radics Viktória fordításában ismerheti meg a magyar közönség. A magyar nyelvű ősbemutatón a címszereplőt Dimény Áron, Fegyukint Molnár Levente alakítja. Az előadás koreográfusa Vava Ştefănescu, a díszletet és a jelmezeket Carmencita Brojboiu tervezte. Dramaturgként közreműködött Visky András.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.