Fotó: Facebook/Interferences.Festival – fotó: Bíró István
Az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál egyik sokak által várt előadása volt a szerbiai magyar koreográfuszseni, Nagy József (Josef Nadj) által rendezett Omma –, melyben nyolc fekete-afrikai táncos mutatja meg, hogy „tánc voltunk, és tánccá leszünk”, azaz hogyan képes a színház, a rendező és a táncos egyaránt megszabadulni minden tanult, elsajátított formától, eszköztől és visszatérni a gyökerekhez.
2022. november 20., 21:272022. november 20., 21:27
2022. november 20., 22:472022. november 20., 22:47
Nagy József (Josef Nadj) Franciaországban készült előadása, az Omma nem először szerepelt romániai színpadon, de a kincses város közönségét először nyűgözte le. A kortárs táncszínház egyik leghíresebb és legelismertebb alkotója – rendezője és koreográfusa – a szombati kolozsvári bemutató másnapján közönségtalálkozó keretében beszélt a darab születéséről és koncepciójáról. Az eseményen – melyen Tompa Gábor, az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Igazgatója és Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője voltak a „házigazdák” – a rendező mellett három táncos is jelen volt.
Az Afrikában egyébként többször is megfordult Nagy József felidézte: amikor megszületett benne az elhatározás, hogy afrikai táncosokkal készít előadást, akkor eleinte úgy gondolta, hogy a fekete kontinensen keresi meg szereplőit, ám végül a nyolc művészre Franciaországban talált, ahol ő maga is él.
Nagy József kiemelte, időközben jött rá, hogy olyan táncosokat akar a produkcióba, akik már kimozdultak a hagyományos világukból, illetve pluszként közös volt benne és bennük az, hogy Franciaországban találtak új hazára.
A rendező-koreográfus – akinek a több mint negyvenéves munkássága során a táncon túl a díszlet, a kellékek, a kosztümök is kiemelten fontosak voltak – az Omma megalkotásakor úgy döntött, visszatér a gyökerekhez, megtisztítja a színpadot, hogy megpendíthesse a leglényegibb dolgot, azaz az emberi testet. Úgy fogalmazott, hogy tulajdonképpen eldobta az addigi mankóit.
Mozdulataik ritmusa természetes, gyakran a légzéshez igazodik, s mindezt szintén archaikusnak ható zene, dobogás, néha beszéd, emberi hangzok kíséretében. Az egész előadásban kétszer hangzik el érthető beszéd: az egyik a fekete szó, a másik pedig a „Véres a föld” mondat – mindkettő magyarul (a rendező hangsúlyozta, hogy bármilyen nyelvű közönség előtt játszanak, a táncosok mindig magyarul mondják ki ezeket a szavakat, amelyek így sejtelmesek maradnak). Az előadás többi részében a beszéd valamiféle halandzsává egyszerűsödik, ez is az gyökerekhez való visszatérés egyik formája.
Fotó: Facebook/Interferences.Festival – fotó: Bíró István
Az Afrika különböző országaiból – Szenegáltól Kongón és Burkina Fasón át Elefántcsontpartig – származó művészek a közönségtalálkozón arról számoltak be,
A rendező azt kérte tőlük, hogy felejtsenek el mindent kódot, és emlékezzek azokra a mozdulatokra, amiket mondjuk egy sarlóval a kezükben kellett a mezőkön végezzek. Itt nevetve hozzátette, hogy ilyen banálisnak tűnő beszélgetések során is előtűntek a különbségek Kelet-Európa és Afrika között, hiszen míg Nagy gyerekként csak attól félt aratás közben, hogy megvágja a lábát, táncosainak a mérges kígyókra is figyelniük kellett.
Kiemelték azt is, hogy bár a világ nagy színházait járják ezzel a darabbal, illetve most egy új produkción is dolgoznak, mindannyian hazajárnak szülőországukba: van, aki évi 1-2-szer, de van, aki többször is hazautazik Afrikába, sőt művészi projekteket, képzéseket indítottak ott, lehetőséget adva az ottani fiataloknak.
Kezdődik csütörtökön a 8. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron. A november 27-ig tartó szemlén kilenc ország 14 társulata képviselteti magát különböző stílusú, műfajú produkciókkal.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!