2009. február 06., 09:342009. február 06., 09:34
Ez a ház ma a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó, székely házairól, székely kapuiról és malmáról ismert csernátoni Haszmann Pál Múzeum egyik dísze, amely kiemelkedik a szabadtéri néprajzi kiállításon megcsodálható 25 épület közül.
Haszmann Pál, a csernátoni múzeum igazgatója, az alapító Haszmann Pál fia, mérnöki pontossággal és művészi lelkesedéssel ecseteli a több száz éves lakóépület erényeit, máig lakható voltát: a bal sarokereszes, többosztatú székely házat zsindellyel héjazták, az oldalát gömbölyű fából, fenyőboronákból építették meg, ezeket gerezdesen rakták össze, majd akárcsak a földjét, falait is tapasztották.
A mennyezet tartógerendáit mívesen faragták, a nap és az életfa díszíti, a központi tengelyébe a napjelkép különböző ábrázolása, az álló nap és a forgórozetta került. Bélafalva katolikus vidék, így a keresztet is ráfaragták a mennyezeti gerendára. Ereszrésze nyáron szabad, télire bedeszkázták, itt van a padlásfeljáró, és innen lehet belépni a nyári konyhába és a nagy helyiségbe is, ahol a mindennapi élet zajlott. Magas, meredek dőlésszögű tetővel készült, hogy a hó, a jég, a víz hamar leszaladjon a zsindely közül, ne rongálhassa azt.
„Azokban az időkben a háztulajdonos élete során kétszer zsindelyezett: egyszer amikor építette, majd még egyszer élete derekán” – mesélte Haszmann. A ház középső, nagy helyiségében a gerendába vésték az építtető nevét és az építés dátumát: „Isten segedelmével építette Orbán Sámuel 1726-ban 36. évében György Ferencz írta és Vészi János kivágta.” György Ferenc írástudó emberként felírta a szöveget, és Vészi János jó kezű, ügyes faragómester véste azt fel az utókor számára, magyarázta Haszmann Pál.
A házat az 1970-es években vásárolta meg a Székely Nemzeti Múzeum Gazda Klára néprajzkutató és munkatársai ajánlására. Orbán Sámuel leszármazottja, Orbán Lázár is arra vágyott, hogy az épület a múzeumba kerüljön, így a házat Bélafalván lebontották, a darabokat számozták, elszállították, és 1973-ban a csernátoni múzeum szabadtéri kiállításán építették fel újra: betartották a délkeleti tájolását, pótolták a hiányzó részeket, újrazsindelyezték.
Haszmann Pál valószínűnek tartja, hogy eredetileg kisebbek lehettek a nyílászárók, hogy a ház a meleget jobban megőrizze, de a tulajdonosok az évszázadok során megnagyították őket. A bélafalvi hajlékot a múzeumban korhű bútorokkal és használati tárgyakkal rendezték be, kontyos székekkel, kelengyésládákkal, pohárszékkel, kancsótartókkal, falvédőkkel. A ház előtt pedig a Páváról betelepített, 1761-ben készült, Miskolczi István Sámuel-féle székely kapu díszeleg. „Még ma is lehetne lakni benne, nyugodt, jó hangulatú, télen meleg, nyáron hűvös, természetes anyagból készült, jól levegőző ház” – dicsérte a múzeum díszét Haszmann Pál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok