2007. február 20., 00:002007. február 20., 00:00
A kínai ipar erőteljesterjeszkedése miatt a pásztorkodó mongoloknak elkell hagyniuk a sztyeppét, a nomád életformát,hogy a közeli városokba telepedve bevonják őket amezőgazdasági munkába. A történetközéppontjában egy fiatal nő áll (JüNan), aki nem hajlandó feladni addigi életét,nyomorék férjével, két gyermekévelés száz juhával együtt szembeszáll akényszerítő körülményekkel. Olyanférfit keres házastársnak, aki nemcsak róla,a gyermekeiről és a nyájról gondoskodik, hanemmagatehetetlen volt férjéről is.
Számos szakértőivélemény szerint a Paul Schrader amerikai rendezőáltal vezetett héttagú zsűri elsősorbanpolitikai döntést hozott, a nemzetközi filmvilágszolidaritását kívánta kifejezni a kínaifilmkészítőkkel. A kínai cenzúra mégmindig rendkívül erős, szigorúságátjelzi az is, hogy egy másik benevezett kínaiversenyfilmet a honi hatóságok nem is engedtek el aBerlinaléra. A berlini filmpalotában a végeredménymegszületése előtt szinte mindenki az amerikai Robert DeNiro rendezte The Good Shepherd (A jó pásztor) címűfilmet tippelte befutónak, az amerikai Központi HírszerzőÜgynökség (CIA) kezdeti éveit bemutatóalkotás végül a legjobb művésziteljesítményért járó Ezüstmedvétkapta meg. Szintén a legesélyesebbek közötttartották számon a belga Sam Garbarsky filmjét,továbbá Jirí Menzel Õfelsége pincérevoltam című alkotását – a legendáscseh rendezőnek azonban be kellett érnie a nemzetközifilmkritikusok szövetségének (FIPRESCI) díjával.
A zsűri nagydíját az Elotro (A másik) című argentin film kapta, Ariel Rotterrendező alkotásának főszereplője, Julio Chavez pediga legjobb férfialakítás Ezüstmedvéjétvihette haza. Izraeli háborús filmmel, a Beaufort-ral arendezés Ezüstmedvéjét érdemelte kia New York-i születésű Joseph Cedar. A libanoni–izraelihatáron játszódó alkotás aBeaufort támaszponton szolgálatot teljesítőizraeli katonákról szól, akik – miután2000-ben elhagyják a bázist – végignézik,hogy néhány órával később mikéntrobbantják fel azt a libanoni erők.
Bogdán ÁrpádBoldog Új Élet című mozija – amely a 38.Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb elsőfilmnek járódíjat – elismerő oklevelet kapott a berlini fesztiválon.A 31 éves rendező önéletrajzi elemekkel átszőttalkotása egy intézetben felnőtt roma fiútörténetét meséli el: napjaink egy névtelenvárosában játszódik, névtelenszereplőkkel. A film főszereplője Orsós Lajos amatőrszínész. A berlini mustra másik magyarkitüntetettje Mészáros Márta, aKossuth-díjas rendező életművéértKamera díjban részesült. Szinténéletműdíjjal jutalmazták – tiszteletbeliAranymedvével – az amerikai Arthur Pennt.
A házigazdák idénnem sok sikert arattak, a versenyprogramban mindössze kétnémet film indult. Ezek egyike azonban rangos díjathozott: a legjobb női alakításért járóEzüstmedve díjazottja a Yella főszereplője, Nina Hosslett. A szemle különben rendkívül reprezentatívvolt, számos filmet és számos filmsztártvonultatott fel, és 52 ország képviseltettemagát. Összesen 4921 alkotás jelentkezettrészvételre, a zsűri ezek közül választottaki a bemutatásra érdemesnek tartott 400 filmet.Mindennek ellenére a kritikusok úgy vélekedtek,hogy az 57. Berlinale középszerű volt. Számosvélemény szerint túlsúlyban voltak azunalmas, nehezen érthető, melankolikus filmek. A fesztiváltíz napján mégis összesen 430 ezermozilátogatót számoltak össze, 30 ezerreltöbbet, mint egy évvel ezelőtt.
Hírösszefoglaló
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.