A performansz-előadásoktól a csend színházáig

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Hetven országból érkeztek társulatok a Nagyszebeni Nemzetközi Színházfesztiválra Sörfesztivál, nagyszabású építkezés és szabadtéri színházi előadások, koncertek sajátos egyvelege jellemzi ezekben a napokban Nagyszebent. A május 25. és június 4. között zajló 13. Nagyszebeni Nemzetközi Színházfesztiválra több mint 70 országból érkeztek társulatok, a tekintélyes szám pedig nemcsak etnikai sokszínűséget, de műfaji és – természetesen – minőségi változatosságot is takar. A jövő évben Nagyszeben Európa kulturális fővárosa lesz, a nagyszabású felújítási munkálatok a fesztivál idején sem szünetelnek.

2006. május 30., 00:002006. május 30., 00:00

A gyönyörű szász város, Nagyszeben lassanként „patináját veszti”: a Nagypiac tér kövezetét kicserélték, és a homlokzatok zöme is megújult; az odavezető úton azonban bokatörős a séta. A hétvégéket kivéve így a főtér és környéke állandó átalakuláson megy keresztül, hiszen ahol egyik percben még hatalmas porfelhővel és zajjal járó építkezés folyt, a következő percben már utcaszínházra sereglenek össze a járókelők. A kora délutáni órákban kezdődő szabadtéri előadások az alkalmi nézőknek szólnak: ilyen könnyed hangvételű zenés játékkal, az Emigránsokkal jelentkezett a fesztiválra az olasz Faber Társulat is.
A nemcsak az éppen arra járóknak szóló performansz-előadások parkokban, sportpályákon zajlanak, viszont az érdeklődőkön kívül ezeket a minden tenyérnyi helyen felállított sörsátrak látogatói is megtekintették. Utóbbiak körében nagy megrökönyödést keltett például a holland Warner&Consorten előadása, a Clock Work (Óramű). A főként vizuális művészekből álló csapat tagjai használati tárgyakból összeeszkabált szerkezeteken végeznek ismétlődő cselekvéssorokat, amelyeket – nevükhöz illően – kakofonikus koncertekkel zárnak. A kanadai Les Sages Fous két „búvárja” a Színház téri parkban állította fel The Bizzarium nevű bárkáját (ez volt a produkció címe is), amelyről nyeles bábokat – szirént, halat, polipot – úsztattak be a közönség közé. Az előadások egyébként a legnagyobb rendben zajlottak, a rend éber őrei sokszor akkor is viszszatartották a nézőket, ha ők éppen a színészek intésére húzták volna összébb a kört.
A szabadtéri előadásokhoz hasonlóan a zárt teret igénylő produkciók is a legváltozatosabb helyszíneken zajlottak – iskolákban, múzeumokban, templomokban, a filharmónián, a Gong színházban. Az utóbbi helyszínen több főiskolás csapat is bemutatkozott: a moszkvai diákok Phantom Pains (Fantomfájdalom) című ragyogó előadása valóban megérte az apró terembe „bezsúfolódást”, viszont a kanadai Moncton egyetemről érkezett színinövendékek L’Enfant Probléme (A problémás gyermek) című előadása már nem annyira – a nagy hangerővel, kevés beleéléssel játszott darab végére csaknem kiürült a nézőtér.
A fesztivál kiemelt helye természetesen a Radu Stanca Színház, ahol minden este egy-egy társulat lép fel. A bukaresti Nottara színház Nem tudni, hogyan című előadására – Pirandello drámáját Bocsárdi László rendezte – nagyon sokan voltak kíváncsiak, a mindössze nyolcvan férőhelyre azonban csak a meghívottak jutottak be. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – egyedüli erdélyi magyar társulatként – nemcsak az igazgatóval, Bocsárdi Lászlóval képviseltette magát a fesztiválon, hanem a Godot-ra várva című előadással is. Az Uniter-díjra jelölt produkció ezúttal meglehetősen hűvös fogadtatásra talált, foghíjas nézőtérre: a román szakma valószínűleg látta már, a szebeni magyarság pedig valószínűleg beérte a napközbeni látványosságokkal. A Beckett-drámát még két társulat játssza a fesztiválon: a házigazda Radu Stanca, valamint a németországi Athanor színház.


Bocsárdi László: a magyar színházaknak nehezebb
Ez a fesztivál első látásra a tolerancia jegyében működik: sokféle műfaj jelenik meg itt, és ez nagyon jó. Gondot jelent azonban, hogy a befogadás szintjén nem működik a tolerancia – nyilatkozta lapunknak Bocsárdi László. A sepsiszentgyörgyi rendező elmondta, vannak olyan előadások, amelyekhez csend kell, és van olyan színházi előadás, amelynek a legfontosabb értéke a csendben rejlik; a csend pedig nem tud megszületni, ha a közönség közben a szenzációt, a cirkuszt várja. „Bizonyos színházi irányzatok nem találják meg itt a helyüket, hiszen nem beszélhetünk konszolidálódott színházi közönségről, inkább ideges, kíváncsi tömegről. A szebeni fesztivál elsősorban az agresszív kíváncsiságról, a türelmetlenségről szól. Egy magyar társulatnak például nehéz dolga van ezen a szemlén, sokkal nehezebb, mint egy nyugat-európainak. Több éve jelen vagyunk Szebenben, olyan produkciókkal, amelyekben a vizuális, a mozgás- és a beszélt színház között keressük az egyensúlyt, és amelyeknek rendkívül fontos a tartalmi része. Emiatt nehéz helyzetben vagyunk: kevesebb türelem jut nekünk, hiszen le kell fordítani az előadásainkat, mert a szöveg (is) lényeges. Ezt tapasztaltam most a Godot-ra várva esetében, amely rendkívül értékes előadás, de nem tudott a maga teljességében kibontakozni” – szögezte le a Tamási Áron Színház igazgatója.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról