Fotó: Krónika
Az 1989-ben elhunyt osztrák író mára modern klasszikusnak számít Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, és növekvõ népszerûségnek örvend Kelet-Európában, valamint a Szovjetunió utódállamaiban. Nagy hatással volt Ausztria múlt századi irodalmára, az ország minden jelentõs szerzõje hivatkozott rá. De nemcsak életmûve miatt: személyiségként, költõként egyaránt hatott kortársaira. Bernhard szakít a jó osztrák, a gyönyörû természet és a nagy, tragikus történelem konvenciójával, és megteremti a figurát, aki minden mûvében jelen van, és akit számos értelmezõje embergyûlölõként emleget. Mind színpadi, mind prózai mûveire jellemzõ, hogy gondolatfolyamait eme magányos szereplõvel mondassa végig. Hõsei azonban mégsem egyértelmûen meghatározhatóak. „Thomas Bernhard ellentétek közt hányódik, tragikus és komikus, valós és hazug, társaságiság és visszahúzódás, forradalmiság és konzervativizmus apóriáinak steplépéseiben sosincs ott, ahol éppen megfogható lenne. »Most komédia ez vagy tragédia?« Ha meg akarjuk fogni, máris a másik oldalon van, s nevetve mutat fityiszt nekünk\" – írja róla W. Schmidt-Dengler. A vadásztársaság címû mûvét Dragoº Galgoþiu vitte színre Kolozsváron. A bukaresti Odeon színház rendezõjét korábban már megismerhette a magyar színház közönsége, tíz évvel ezelõtt Shakespeare A vihar címû drámáját állította itt színpadra. A vadászházban játszódó, az Író monológja köré épülõ Bernhard-dráma Galgoþiu szerint jól szemlélteti az Osztrák–Magyar Monarchia térségére jellemzõ érzékenységet, pátoszt, nevetségességet és egy egészen sajátos halálfelfogást. A kolozsvári születésû rendezõ meghatározónak érzi pályájának alakulásában, hogy ebbõl a térségbõl szakadt ki, és úgy véli, ezt a mûvet csakis ebben a városban állíthatta színpadra. A jelmezeket Doina Levintza, a díszletet Both András tervezte, akinek a munkáit decemberben kiállítás mutatta be az Interferenciák fesztiválon. A produkcióban – amelynek dramaturgja Visky András – Dimény Áron, Péter Hilda, Bíró József, Molnár Levente, Sinkó Ferenc, Galló Ernõ, M. Kántor Melinda, Györgyjakab Enikõ, Salat Lehel, Varga Andrea és Köllõ Csongor lép fel. Az elõadást 14 éven felülieknek ajánlják. Krónika Szeget szeggel Marosvásárhelyen William Shakespeare egyik legtalányosabb mûvét, a mûfajilag nehezen besorolható Szeget szeggelt mutatja be pénteken este a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A többnyire vígjátékként meghatározott mû cselekménye közismert, hiszen idõrõl idõre valamennyi színház mûsorra tûzi. A Herceg idõlegesen másnak adja át a hatalmat, hogy rendet tegyen a szabaderkölcsû Bécsben, a helytartó azonban kérlelhetetlenül ítélkezik olyan bûnök felett, amelyeket maga is elkövet. A bonyodalom minden szála tragikus mozzanatokkal terhes: Izabellának választania kell szerzetesi fogadalma és fivére élete között. A feszült helyzetek a végén mindig megoldódnak, a vígjáték törvényei szerint, de fanyar ízt hagynak maguk után. Shakespeare mûvét Alexandru Colpacci vitte színre Marosvásárhelyen. A rendezõ tavaly az utóbbi évek egyik legsikerültebb elõadását, az Yvonne, burgundi hercegnõt állította színpadra a magyar társulattal. A Szeget szeggel fõbb szerepeit Szélyes Ferenc, Sebestyén Aba, Makra Lajos, Bányai Kelemen Barna és Nagy Dorottya játssza. A díszletet Puiu Antemir, a jelmezeket Sanda Mitache tervezte. Az elõadás dramaturgja Ungvári Zrínyi Ildikó.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.