2007. február 28., 00:002007. február 28., 00:00
A kezdetektől ugyanez a folyóiratneve. Gondoltak-e valaha névváltoztatásra?
’89 decembere után nyilvánfölvetődött a névváltoztatás kérdése,de végül a szerkesztőség úgy döntött,hogy érdemes a Korunk névnél maradni, mert –minden felmerülő kritika ellenére – ez olyanfelhajtóerőt képvisel a magyar, és ezen belülaz erdélyi magyar kultúrában, ami a jövőrenézve is meghatározó lehet.
A mindenkori Korunkra tehátjellemző valamiképpen a folytonosság, mégis,hogyan határozná meg az alapvető különbségetaz 50 évvel ezelőtti és a mai folyóirat között?
Nemcsak az a különbség,hogy akkor mások szerkesztették. Az 1957-esújraindulást az ’56-os nyári, őszi reményekjegyében tervezték meg, de amire az első lapszámmegjelent, már leverték a forradalmat, és apártpolitika jegyében az akkori szerkesztőkreolyanfajta hangvételt erőltettek rá, amely teljesenellentétes volt azzal a szándékkal, amiteredetileg érvényesíteni akartak. GállErnő, a Korunk egykori főszerkesztője Számvetés címűkönyvében ezt ki is fejti. Ma teljesen más ahelyzet, és nemcsak politikailag. Úgy gondolom, hogynagyon nagy a távolság az 1957-es és a 2007-eslapszámok között. Ha a mostani, januári–februáriszámot öszszeveti valaki az ötven évvelezelőttivel, kiderülhet számára, hogytartalmilag, formailag is sokkal közelebb állunk ma azolvasókhoz. ’57-ben a folyóiratnak nagy hiátustkellett betöltenie, hiszen akkor nem volt ilyen típusúfolyóirat Erdélyben, amelyben az irodalom mellett aművészet, a tudományos és közéletikérdésekről szóló írásokis helyet kaptak. Az 50. évforduló alkalmábóltartott ünnepségen Egyed Ákos emlékeztetett,hogy akkoriban a történészek számáraa magyar nyelvű közlés egyetlen lehetőségétjelentette a Korunk.
Milyen réteget szólítottmeg abban az időben, és kikhez szól most a Korunk?Mekkora az olvasottsága?
Akkor is az volt, és most isugyanaz a szándék: az értelmiségiolvasókat megszólítani. Emellett valószínűlegmár akkor is törekedtek arra, hogy a lap körévonzzák a fiatalokat, de mára ez mégerőteljesebbé vált. Nagyon sok a fiatal munkatársunk.A példányszám 1000–1200 körüliretehető, de az olvasótáborunk ennél jóvalnagyobb, hiszen a Korunknak előnyére vált az internetmegjelenése. Az on-line változatnak meglehetősen nagya látogatottsága, továbbá sokkal korábbanolvassák így a határokon túl is, ahovászintén eljut nyomtatott formában.
1990 óta tematikus lapszámokatszerkesztenek. Ezt a jövőben is így tervezik?
Igen, mert úgy tűnik, hogyebben sokféle kihívás rejlik, éstartósabb érdeklődést lehet fönntartani.1990 előtt csak alkalmilag voltak tematikus lapszámok,például ilyen volt az 1973. novemberi: KósKároly kalotaszegi kötődéseit boncolgatta, az író90. születésnapja alkalmából.
Mi lesz a következő lapszámoktematikája?
A márciusi számé anői szerepek, az áprilisi az írói művekutóéletéről szól, a májusilapszám tematikája pedig az alkalmazott etika.
Márton Éva
Szerkesztők emlékei
Egykori szerkesztők osztják meggondolataikat, emlékeiket az olvasókkal a Korunkfebruári számában. Az újraalapítás„koronatanúja”, a folyóirat egyik elsőszerkesztője, Benkő Samu az ötvenes évekre tekintvissza, azokat a történelmi-társadalmikörülményeket vázolja fel, amelyek lehetővétették 1957-ben a lap elindítását. AStockholmban élő Veress Zoltán a folyóirategykori, műszaki és természettudományosrovatáról ír, szerinte a mai Korunknak rálátástkellene nyújtania erre a területre is. Aradi JózsefMexikóvárosból küldte el líraivisszaemlékezését a jubileumi számba,amelyben továbbá Tóth Sándor, WeiszmannEndre, Jancsik Pál, Aniszi Kálmán, Kiss János,Jakó Klára és Salat Levente levele olvasható.A lapszámot Kántor Lajos főszerkesztőnek aszerkesztőség eddigi székhelyeiről – négykapujáról – szóló írásaindítja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok