2009. február 05., 09:202009. február 05., 09:20
A kedden befejeződött, nyolcnapos budapesti szemle versenyprogramjában száz filmet vetítettek két fő helyszínen, a Palace MOM Park mozi kilenc termében és a Budapest Kongresszusi Központ nagy befogadóképességű termében, valamint a mellékhelyszíneken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Bem moziban.
Az, hogy az idei lesz az eddigi legnézettebb magyarországi filmszemle, már hétfőn estére biztossá vált, ugyanis a Palace MOM Parkba, és a kongresszusi központban eladott jegyek száma túllépte az 51 ezret, így jóval felülmúlta a korábbi 47 ezres szemlerekordot.
Nagyjátékfilm kategória:Aranyorsó-fődíj: Utolsó idők (Mátyássy Áron). Kisjátékfilm kategória:Különdíj: Mama (M. Tóth Géza). Tévéfilm kategória:Legjobb tévéfilm: A barátkozás lehetőségei (Ferenczi Gábor). Dokumentumfilm kategória:Legjobb dokumentumfilm, megosztva: Csempelevél (Somogyvári Gergő – Feszt Judit), Kémek a porfészekben (Papp Gábor Zsigmond). Tudományos-ismeretterjesztő film kategória:Kollányi Ágoston rendezői díj: Szekeres Csaba (Nexus). Különdíjak:Diákzsűri díja: Utolsó idők (Mátyássy Áron). |
Az idei szemle legnépszerűbb alkotásai a Nem vagyok a barátod, az 1, az Adás, a Papírrepülők, a Tréfa, A hetedik kör és a Kaméleon című játékfilmek, amelyek mindegyikére több mint kétezren voltak kíváncsiak. A dokumentumfilmek közül A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció, valamint a Kapocs és A gyakornok – 20 évesen a BBC-nél és a CNN-nél című alkotás több mint 400 nézőt vonzott. A kisjátékfilmekre átlagosan 700–800-an ültek be, és az évek óta először versenyben szereplő tévéfilmek is felkeltették a közönség figyelmét: általában 150–200 nézőt vonzottak.
Idén hatodik alkalommal filmplakát-kiállítást és versenyt is rendeztek, de a tervezőgrafikus művészekből álló zsűri egyetlen pályamunkát sem talált díjazásra alkalmasnak. Indoklásuk szerint a magyar filmplakátok sületlenek, közhelyesek, ötlettelenséget és bátortalanságot tükröznek, holott a filmplakát szuverén műfaj, alkotójától elvárható, hogy a szakmai felkészültségen túl kreatívan jelenítse meg a film lényegét, más szemszögből, mint az alkotók.
Mészáros Márta rendező, a nagyjátékfilmes zsűri elnöke érdekes kirándulásnak nevezte az elmúlt egy év filmtermésének szemlézését. Mint mondta, a magyar társadalom számos problémával küzd, de ezeket az alkotók nem dolgozzák föl a vásznon, pedig fontos lenne, hogy továbbgondolják a rendezők és forgatókönyvírók azt, hogy a mai társadalomban valami beteges zajlik.
A nagyjátékfilmes zsűri tizennyolc mű közül ítélte legjobbnak az első játékfilmjét készítő Mátyássy Áron Utolsó idők című alkotását. Az ifjú rendezőt láthatóan meglepetésként érte a szemle fődíja, az Aranyorsó. A díjnyertes Utolsó idők a keleti határon játszódik 1997-ben, hősei az autószerelő Iván és fogyatékos nővére, Eszter. A lányt megerőszakolják, a rendőrség gyorsan és eredménytelenül zárja le a nyomozást, a fiú pedig bosszút esküszik.
„Arra törekedtem, hogy a teljesen átlagos figurák köré olyan történetet teremtsek, ami a nézők számára is izgalmassá teszi a sorsuk alakulását” – mondta Mátyássy. A film három évig készült, és bár fontos társadalmi problémákat is feszeget, nem nevezhető „szociofilmnek” – vélekedett a rendező, aki egyelőre még nem tudja, milyen filmre használja majd fel a Magyar Mozgókép Közalapítvány 25 millió forintos támogatását, ami az Aranyorsó-díjjal jár, elmondása szerint forgatókönyve még nincs, de elképzelése már van.
Az idei szemlén először versenyezhettek külön kategóriában a tévéfilmek, amelyek versenyében a zsánerfilmektől a radikális formanyelvi kísérletekig lényegében minden típus képviseltette magát.
A legjobb tévéfilm díját Ferenczi Gábor érdemelte ki A barátkozás lehetőségei című munkájával, amely Bodor Ádám négy novelláján alapszik. Irodalmi alapanyaga van Vizi Mária Nyugalom című alkotásának, amely Bartis Attila azonos című regénye alapján egy anya és fia közti betegesen hazug, fullasztó kapcsolatot ábrázolja.
A regényt tavaly Alföldi Róbert nagyjátékfilmként vitte vászonra. Bereményi Géza saját novelláján alapuló, Irodalom című filmje kapcsán Törőcsik Mari alakítását díjazták. Török Ferenc egy Spiró György-darabot, a Koccanást dolgozta fel azonos címmel, Vitézy László pedig Móricz Zsigmond Komor ló című novellája alapján készítette el A Hortobágy legendája című művét.
Idén is volt erdélyi vonatkozású szemlesiker: dokumentumfilm kategóriában a legjobb rendezőnek járó díjat vehette át Domokos János a „Nem vagy egyedül...” – Kampány a Hargitán című alkotásáért, amely a tavaly májusi parlamenti választási kampányt követi Hargita megyében.
Bálint Ibolya rendező pedig elismerő oklevelet kapott Apró örömök című dokumentumfilmjéért, amely a Heti Hirdető című székelyudvarhelyi újság apróhirdetéseit választja témául. A film tíz élethelyzetet követ: a nézők megismerhetik az apróhirdetések nyomán az eltűnt gyerekét kereső anyát, aki csodatevő jósnőhöz fordul, az esküvői szószólót, aki galambot árul, de társkereső, régiségkereskedő és képzőművész is van a hirdetők között, a bűvész házaspárnak sikerül autót találnia, a képzőművész viszont úgy dönt, inkább zenével foglalkozik ezután, és kiad egy lemezt – az apróhirdetések mögötti életsorsokra mutat rá a humoros jelenetekkel teli alkotás.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.