Interjú Anca Braduval, a kolozsvári magyar színház új előadásának rendezőjével
Bertolt Brecht Kispolgári nász című darabját mutatja be pénteken este 8 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház. Főbb szerepekben Kézdi Imolát, Dimény Áront, Molnár Leven
2006. február 24., 00:002006. február 24., 00:00
– Miért esett a választása erre a korai, ritkán játszott Brecht-darabra? – Valóban ritkán játsszák, talán az országban elsőként mutatjuk most be Kolozsváron. Különleges darabnak tartom a Kispolgári nászt, amelyet Bertolt Brecht nagyon fiatalon, az 1920-as években írt, ez a második színpadi műve a Baal után. Nagyon tömör szöveg, amelyből azt a Brechtet ismerhetjük meg, aki fellázad a konvenciók, a kispolgári környezet, a tartalmatlan családi rituálék ellen. Kétségbeesett kiáltásnak nevezhetjük a darabot, amelyben fizikailag is megsemmisíti a kispolgári világot: a húszas évek némafilmjeit idéző gegekkel törik össze a szalon teljes bútorzata, de a hanyatlást nem kerülhetik el a szereplők sem. A darab kezdetén még szigorú, a formaságokat tiszteletben tartó szereplők egyre groteszkebbé válnak. A lakodalom eleinte a megszokott mederben zajlik, majd fokozatosan emelkedik a hangulat, mígnem csaknem tragikumba torkollik a féktelen tombolás. – A mű két szerkezeti egységre osztható... – Valóban, az időben jóval hosszabb első rész az esküvő, a második a fiatal pár jelenete. A menyasszony és a vőlegény – a vendégsereg távozása után – ellentétes irányban pörgeti vissza az addigi eseményeket, az esküvő kínzó emlékeit felelevenítve. Felfedezik eközben az igazi szerelmet, a csendet, a harmóniát, mindazt, ami a darab kezdetén még nem létezett köztük. Felismerik hibájukat, hogy úgy indultak útnak együtt a világba, hogy házat építettek, bebútorozták, de az anyagi körülmények megteremtése közepette eltávolodtak egymástól. A darab végén üres, lepusztult házban találnak egymásra, és együtt élik meg a nász misztériumát. – Milyen eszközökkel „segített rá” a darab szövegében nem túl hangsúlyos, lírai befejezésre az előadás? – Megvan a líraiság a darab befejezésében, mikor Brecht nagyon gyengéd a két szereplővel. Én ezt továbbvittem, úgy, hogy egy mesterséges, ugyanakkor naiv és titokzatos paradicsomban találjanak egymásra. Különben a szövegen egyáltalán nem változtattam, sem itt, sem a darab többi részében. – Egyfelvonásos a Brecht-darab. Hogyan lett belőle egész estés előadás? – Színpadra termett darab ez, amelyben számtalan dolog történik. Leginkább abszurdnak mondható, expresszionista jegyekkel. Gazdag alapanyag, amely sok fantáziát feltételez. Eleinte statikus minden, mint egy kispolgári ebéden készült fényképen, ám ez a világ lassanként felbomlik. Felszínre kerülnek az ellentétek, a párkapcsolatok feszültségei, valamennyi szereplő magányossága és fájdalma. Ez az összetettség egyik oka annak, hogy erre a kísérletre vállalkoztam. – Dolgozott-e korábban Brecht-szöveggel? – Ez az első alkalom, és most úgy gondolom, az utolsó is. Hozzám elsősorban a fiatalkori munkássága, illetve a költészete áll közel. Nem vonzanak a későbbi színpadi művei, ezekben hangsúlyosabbak a társadalmi, politikai kérdések. Ezek a korai darabjai időtlenebbnek is tűnnek, többet mondanak a mai kor emberének. Még nem találtam meg a kulcsot a többi művéhez, de talán sosem késő. – Milyen kihívást jelentett Önnek a kolozsvári rendezés lehetősége? – Fantasztikus esélynek tartom, hiszen a kolozsvári társulat az ország egyik legfontosabb színháza: nagyon jó és erős színészek vannak itt. Nyelvi nehézségeim nem adódtak, hiszen dolgoztam magyar nyelvű előadáson korábban is – elsőként a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatnál, ahonnan jó tapasztalatokkal távoztam, de rendeztem Magyarországon is. A kolozsvári magyar színház pedig európai színház, amely jól ötvözi a román és a magyar színházi stílust.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
szóljon hozzá!