A fantáziára kell bíznod magad

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Beszélgetés Váta Loránd színművésszel, a Versünnep második helyezettjével Haza és szabadság témakörrel hirdette meg idén a Magyar Rádió a Versünnep szavalóversenyt. A balatonfüredi döntőn Váta Loránd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze nyerte a második díjat. A színművészt a versmondás, az egyéni stílus kialakításának fortélyairól kérdeztük.

2006. június 01., 00:002006. június 01., 00:00

– Ady Endre A tűz márciusa című versét mondta el, továbbá Dsida Jenőtől a Hulló hajszálak elégiáját. A Dsida-verset ön választotta. Miért éppen emellett a vers mellett döntött?
– Nagyon tetszik nekem ez a Dsida-vers, és „témába vág nálam”. Többnyire úgy olvasok, keresgélek, hogy valamiképpen hozzám is kapcsolódjék a vers. Furcsán hangzik, hogy a kopaszodás révén kapcsolódna, de tény, hogy Dsida nagyon szépen és játékosan fogalmazza meg ezt a témát. Amit egyre fontosabbnak érzek a színházban és a versmondásban, az a játékosság.
– Sokféle versmondó iskola van, a testbeszédet mellőző puritán szövegmondástól az akár kellékeket is alkalmazó kiselőadásig. Gyerekkorától egyéni stílus kialakítására törekszik – most mit érez túl soknak, illetve túl kevésnek a versmondásban?
– Ha volt is már diákkoromban egyfajta stílusom, úgy emlékszem, az eléggé patetikus volt. Sokat változtam azóta: tanultam jó néhány dolgot ezzel kapcsolatban, a versekről is másként gondolkodom. Mindig a fantáziára kell bíznod magad, és arra, hogy éppen milyen jellegű anyaggal foglalkozol. Úgy érzem, a versmondásban nincsenek kötöttségek. A tavalyi József Attila-szavalóversenyen is volt például egy színész, aki „körítést” talált ki a vershez, és szerintem ez nem elítélendő. A mostani versenyen pedig volt olyan kolléga, aki „bebiztosította” magát. Nagyon szépen és pontosan felépítette a verset, de olyankor kevésbé lehet kommunikálni a nézővel. Én A tűz márciusát megpróbáltam a szó jó értelmében véve „bizonytalanra” hagyni. Hogy ott, abban a pillanatban, azoknak az embereknek közvetítsem a vers kapcsán azt, amit a szabadságról és a képmutatásról gondolok. Ha rossz hangulat van, valahogy meg kell próbálni a közönséget a tenyeredre venni. Ez most leginkább a középdöntőben sikerült.
– Milyen mértékben lehet „bizonytalanra” hagyni a versmondást?
– Az ember akkor próbál építkezni, mindent pontosan kidolgozni, amikor még nem annyira biztos a dolgában, amikor még szövegproblémák vannak, és koncentrálni kell. De ahogy telik az idő, egyszerűbbé válik egy vers, egyszerűbbé válik az, amit el kéne mondani. A gondolatok sokkal világosabbakká és erősebbekké lesznek, újabb gondolatok jönnek, amelyekre azt mondod: nahát, erre nem is gondoltam, itt ez a lényeg. Én ezt a fajta egyszerűséget szeretem.
– Tavaly a legjobb határon túli művészként díjazták. Mi lehet az oka, hogy idén már nem alkalmazták ezt az „elkülönítő” kategóriát?
– Én is elgondolkoztam ezen a tavaly, hogy miért is kaptam négy különdíjat, kicsit olyan volt, mintha kárpótlásképpen kaptam volna ezeket. Mindenesetre hiszek abban, hogy az embert idővel egyre jobban megismerik, és elfogadják, ahogy verset mond. Különben tavaly szintén határon túli művész kapta a második díjat.
– Jövőre viszontlátjuk a versenyen?
– Nem tudom még. De az biztos, hogy szeretem ezeknek a versenyeknek a hangulatát, jó csapat alakul ki ilyenkor. Tavaly egy hétig voltunk együtt, most csupán három napig, hiszen a selejtezők korábban, más-más helyszínen zajlottak. Olyan ez a verseny, mintha egy láthatatlan, versmondó, lírai társulat lennénk, amely időről időre összeáll. Idén is voltunk hárman-négyen, akik már a tavalyról ismertük egymást. Évente egyszer-kétszer találkozunk, megbeszéljük a verseinket, tapasztalatot, gondolatot cserélünk.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról