2007. június 20., 00:002007. június 20., 00:00
A kutatási eredmények közzététele után többen is kétségbe vonták, hogy Botticelli művéről lenne szó. Mi az, amit ön a legnyomatékosabb bizonyítéknak tart?
Nincs végleges eredmény, a kutatás folyamatban van. Amit eddig találtunk, döbbenetes volt számunkra, különösen a szignó, amely abszolút bizonyíték. Az MB szignó Sandro Botticelli családnevére utal, minden gazdasági bejegyzésben, adóíven Mariano néven szerepelt. De nemcsak a szignó, hanem a freskó egésze és főleg a szem megformálása azt bizonyítja, hogy filozofikus gondolkodású művész festette, olyan festő, amilyen kevés alkotott a quattrocentóban. Az ellenvéleményekről pedig csak annyit, hogy eddig olyanok nyilatkoztak, akik nem látták sem az esztergomi freskót, sem az ezúttal Kolozsváron is bemutatott kutatási beszámolót.
Ötven éve foglalkozik az esztergomi faliképekkel. Jelen volt az első, hatvanas évekbeli restaurálás során is?
Az 1935–38 közötti feltárást követte a háború, és csak a hatvanas években került pénz a felújítására, ekkor az esztergomi múzeumban dolgoztam. Eléggé el voltunk szigetelve Nyugat-Európától, olyan anyagot használtunk, amitől besötétedett a kép, és a cement is megtámadta a fal többi részét. Ezt kellett a mostani restaurálás során eltávolítani.
Mennyire követi most a munkát? Miként dolgozik együtt művészettörténész és restaurátor?
Egyetemen tanítok, de hétvégén vagy hét közben is naponta ellátogatok Pestről Esztergomba. Sajnos, elég ritka, hogy a művészettörténész ilyen aprólékosan kövessen egy restaurálási folyamatot: többnyire két hónap elteltével megy a helyszínre, és valamit ír róla. Itt minden munkaszakaszt közösen megbeszélünk Wierdl Zsuzsával, és a gyakran odalátogató külföldi szakemberekkel, úgyhogy a munka mintaszerűnek mondható, meg is van az eredménye. Így a restaurátor is bedolgozza magát a művészettörténetbe. Ő festőművész, tehát korábban észreveszi a jellegzetességeket, tudja, hogy például a nyakvonalat nem lehet utánozni. Ez olyan, mint a grafológia.
Kolozsvári előadásában kifejtette, a felfedezés több művészettörténeti szenzációnál, sőt elismerése a magyar reneszánsz „újrafelfedezését” jelentené.
Magyarország Szent Istvántól a mohácsi vészig, Buda elfoglalásáig ötszáz éven át gazdasági, társadalmi szempontból Európa egyik nagyhatalma volt. Különösen Mátyás korában. Idejönni mindig nagy lehetőséget jelentett, akár tudósnak, mesterembernek, építésznek, kereskedőnek, bankárnak. Itt meg lehetett gazdagodni, utána pedig hazamenni Firenzébe, és telket venni. Úgy, mint ma Amerikában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Egy egyszerű baleset című thrillerének ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
Látogatottsági adatok