A trianoni és a bécsi döntés hatásairól is szól a magyar napokon bemutatott Kincses Kolozsvár Kalendárium

A trianoni és a bécsi döntés hatásairól is szól a magyar napokon bemutatott Kincses Kolozsvár Kalendárium

Gaal György helytörténész, Dávid Gyula irodalomtörténész és Murádin János Kristóf történész az évkönyv bemutatóján

Fotó: Ferencz Csaba-Levente

A trianoni békediktátum századik, illetve a második bécsi döntés 80. évfordulója köré csoportosították a frissen megjelent Kincses Kolozsvár Kalendárium évkönyvet, amelyet csütörtök délelőtt mutattak be a szerzők jelenlétében a Kolozsvári Magyar Napokon.

Ferencz Csaba-Levente

2020. augusztus 21., 11:342020. augusztus 21., 11:34

A Kincses Kolozsvár Kalendári­umot mutatták be csütörtökön délelőtt a péntekig tartó Kolozsvári Magyar Napokon a Bánffy-palota udvarán. H. Szabó Gyula, a kötet főszerkesztője kiemelte,

a sokszerzős, mozaikszerű kiadvány évente bizonyítja, hogy a kincses város múltja sok felfedezendő elemet tartalmaz.

Idén a trianoni békediktátum századik, illetve a második bécsi döntés 80. évfordulója köré csoportosították a könyvben megjelent írásokat, ezek az események ugyanis jelentős nyomot hagytak Kolozsvár múltjában.

Fodor János történész, egyetemi oktató az 1920. június 4-i aktus történelmi mérföldkő jellegéről, közvetlen hatásairól értekezett. Felvetette, hogy az „impériumváltás folyamatának” nevezett események hatására milyen alternatívák fogalmazódtak meg az első világháborút követően az erdélyi magyarságban: az 1918. novemberi–decemberi magyar nemzeti gyűlések, melyek határozatait felülírta a katonai erő; a repatriáció, azaz a Magyarországra való áttelepedés, főként a középrétegekben. Fodor megemlítette a kezdeti, politikai passzivitás éveit az Országos Magyar Párt 1922-es megalakulásáig.

Murádin János történész, egyetemi oktató a második bécsi döntésről és máig tartó következményeiről szólva kiemelte,

ez volt az első alkalom, hogy egy önkényesen meghúzott határvonallal kettévágták Erdélyt. Ez az erdélyi magyarság megosztásához vezetett, több mint kétszázezren menekültek délről északra: ezért is jöttek létre a dél-erdélyi szórványok.

Murádin János Kristóf beszélt a Magyarországhoz visszacsatolt területek magyar elitjének politikai dilemmáiról, amelyekre az Erdélyi Párt megalapítása kínált köztes megoldást: ez volt az a szervezet, ami 1941-ben megszervezte az első magyar napokat Kolozsváron. Murádin hangsúlyozta, hogy a rövid négy év alatt az „erdélyieké volt Erdély”, és ebből később is „táplálkozhatott” az itteni magyarság; ez az a modell, amit érdemes lenne feleleveníteni.

Az egyetem „menekítése”

Minden évkönyvben publikál Gaal György helytörténész: a házsongárdi panteonhoz köthető évfordulós írásai jelennek meg a kalendáriumban. Ezúttal Gaal Györgynek több munkája gazdagítja a kalendáriumot. Az egyik a 140 éve született és fél évszázada elhunyt Gyallay Domokos író, szerkesztő, irodalomszervező munkásságáról szól. Mint elhangzott,

újra kiadják legismertebb történelmi regényét (Vaskenyéren), ezenkívül a kéziratban maradt Erdély homálya című regényét is megjelenteti a Kriterion Könyvkiadó.

Másik cikkében a helytörténész az egykori Ferenc József Tudományegyetem épületének, felszerelésének 1919-es kényszerű román átvételével, Szegedre történő átmenekítésével, majd 1940-es visszatérésével és újbóli kolozsvári működésével foglalkozik.

Írásába Gaal családi vonatkozásait is beleemelte, hiszen minden másképp alakult volna, ha nagyapja, mint egyetemi oktató, nem maradt volna itt, illetve a szülei (akiknek földbirtokát kettévágta a bécsi döntés) nem tértek volna vissza a második világháború után. Gaal György néhány észrevételt fogalmazott meg a kalendáriummal kapcsolatban, ahol jónak találta, hogy bemutatja a különböző egyházi közösségeket és a város negyedeit, illetve javasolta, hogy a régi kalendáriumok mintájára a kiadvány végső fejezete a kolozsvári magyar intézmények, szervezetek tiszti névsora, címtára legyen.

Reményik Sándor olvasata a kisebbségi létről

Dávid Gyula irodalomtörténész az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) történetét feldolgozó átfogó tanulmányával, valamint Reményik Sándor költőnek a hatalomváltásokhoz köthető munkásságáról szóló írásával szerepel a kötetben. Dávid Gyula kifejtette, a Magyarországon megjelent, majd szamizdatszerűen Erdélyben terjesztett, úgynevezett Végvári-versekben

a költő az erdélyi magyarság sikolyát, átkozódását leképezve fejezte ki azt az általános érzületet, amin keresztül átment a kisebbségi létbe szorított közösség.

Rámutatott, Reményik átlátta: ez az út nem járható tovább, a kisebbségi életben is van megmaradás minden szempontból, és ebből az önépítkezési, megmaradási vágyból születtek költészetének ismert darabjai: Templom és iskola, Az Ige). Mint elhangzott, a költő a harmincas években előre látta, hogy a világ nem a megbékélés felé halad, hanem a győztesek hatalmának kiélése miatt borítékolhatni lehet a Párizs környékén összefércelt békerendszer bukását.

„Érdekesség, hogy épp Reményik születésnapján történt a második bécsi döntés, ezt követően pedig a magyar cenzúra nem engedte az úgynevezett korszerűtlen versek ciklusának megjelenését. Ebben a költő váteszként írta le, hogy a nemzetek közötti gyűlölködés hova vezeti a világot” – mondta az irodalomtörténész. A könyvbemutató végén H. Szabó Gyula megköszönte a kötet szerzőinek munkáját, külön kiemelve a munkatársainkat, Jakab Mártát – aki a cikkek szöveggondozását végezte, illetve a kiadvány arculatáért felelős Könczey Elemér grafikust.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 15., szombat

Örömtréningként élik meg az együtt éneklést a kolozsvári UniCante kórus tagjai – Fekete Miklós karvezetővel beszélgettünk

Minden évadban új csapattal, sajátos stílusú és „ízű” repertoárral kezdi el a közös munkát Fekete Miklós, aki 15 éve alapította meg a kincses városban az UniCante Egyetemi Kórust. A karvezető a tagok motivációjáról, a vasárnapi ünnepi koncertről beszélt.

Örömtréningként élik meg az együtt éneklést a kolozsvári UniCante kórus tagjai – Fekete Miklós karvezetővel beszélgettünk
2024. június 14., péntek

Több mint 100 ezer nézőt várnak a TIFF-re, amely péntek este telt házas nyitógálával kezdődik Kolozsvár Főterén

Telt házas nyitógálával kezdődik pénteken este a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), Románia legfontosabb filmes eseménye – közölték a szemle szervezői.

Több mint 100 ezer nézőt várnak a TIFF-re, amely péntek este telt házas nyitógálával kezdődik Kolozsvár Főterén
2024. június 14., péntek

Marosvásárhelyi származású írónak ítélték oda a londoni pénzintézet irodalmi díját

Bartis Attila A vége című műve kapta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) idei irodalmi díját.

Marosvásárhelyi származású írónak ítélték oda a londoni pénzintézet irodalmi díját
2024. június 13., csütörtök

Laterna magica divina címmel nyílik fotótárlata Laczkó Vass Róbert színművésznek Kolozsváron

Laterna magica divina címmel nyílik fotótárlata Laczkó Vass Róbert színművésznek Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galériában.

Laterna magica divina címmel nyílik fotótárlata Laczkó Vass Róbert színművésznek Kolozsváron
2024. június 12., szerda

Tíz alkotást vetítenek a TIFF magyar filmnek szentelt napján Kolozsváron, számos alkotó is jelen lesz

Tíz alkotást láthat a közönség idén a 23. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) magyar filmnek szentelt napján, június 19-én. A kolozsvári vetítéseken számos alkotó is jelen lesz – közölték szerdán a szervezők.

Tíz alkotást vetítenek a TIFF magyar filmnek szentelt napján Kolozsváron, számos alkotó is jelen lesz
2024. június 12., szerda

„Mi vagyunk a természet”: népszerűnek bizonyul Románia egyetlen, a természetnek szentelt szemléje, a brassói LYNX

Több mint 2000 érdeklődő vett részt a kizárólag a természetnek szentelt ingyenes fotó- és dokumentumfilm-szemlén, a brassói LYNX fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.

„Mi vagyunk a természet”: népszerűnek bizonyul Románia egyetlen, a természetnek szentelt szemléje, a brassói LYNX
2024. június 11., kedd

Július 10-én tartják az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett, Janovics című előadás előbemutatóját Kolozsváron

Elkezdődtek a Vecsei H. Miklós által jegyzett, Janovics című darab próbái ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Kolozsvári Állami Magyar Színházban – közölte a társulat.

Július 10-én tartják az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett, Janovics című előadás előbemutatóját Kolozsváron
2024. június 11., kedd

A nagy érdeklődés miatt már lehet jegyeket vásárolni a szeptemberi kolozsvári Jézus Krisztus Szupersztárra

A nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel szeptemberben is műsorra tűzte a Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperát a Kolozsvári Magyar Opera társulata.

A nagy érdeklődés miatt már lehet jegyeket vásárolni a szeptemberi kolozsvári Jézus Krisztus Szupersztárra
2024. június 10., hétfő

Folyt. köv.: többek közt Ceașescuról szóló minisorozatot is kínál a 23. TIFF

Teljes sorozatokat, vagy sorozatok egyes részeit is felvonultat romániai premierként a június 14. és 24. közt tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).

Folyt. köv.: többek közt Ceașescuról szóló minisorozatot is kínál a 23. TIFF
2024. június 06., csütörtök

Székelyföldi produkció nyitja a pénteken rajtoló nagybányai színházi fesztivált

Székelyföldi produkcióval, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Ecce homo című, Munkácsy Mihály festményeit feldolgozó előadásával indul pénteken a 30. nagybányai Atelier Nemzetközi Színházi Fesztivál.

Székelyföldi produkció nyitja a pénteken rajtoló nagybányai színházi fesztivált