A test üzeme és az öregedés

Kürti László magyarországi költő Testi misék című legutóbbi verseskötetét mutatták be a hétvégén a kolozsvári Bulgakov kávéházban.

Kiss Előd-Gergely

2014. december 01., 20:042014. december 01., 20:04

A szerző vehette át idén a Tokaji Írótábor költészeti díját (képünkön). Kürti László a könyvismertetőn elmondta: a címadó vers az öregedésről szól, egyik ismerőse egészen fiatalon egyik napról a másikra megőszült – ez ihlette a költeményt. Hozzáfűzte, azért is választotta ezt a címet, mert először testnevelés szakon végzett az egyetemen, ott pedig olyan teljesítményt kellett nyújtani, amely alapos felkészülést igényelt.

„A kérdés az, hogy a test egy olyanfajta üzem-e, amelyet ugyanúgy lehet bejárni, mint a lélek útjait. Érdemes valamiféle aszkézisben lenni, a túledzettség sem jó, mert akkor nincs egyensúly” – magyarázta a kötetet bemutató Benő Attila kérdésére a szerző.

Benő Attila a Bulgakov emeleti termében megtartott könyvbemutatón elmondta: Kürti László 1976-ban született, a testnevelés után pedig a filozófia szakot is elvégezte a Debreceni Egyetemen.

Jelenleg Mátészalkán gimnáziumi tanár. Kürti Lászlónak eddig négy kötete jelent meg, számos díjjal ismerték el, megkapta többek között a Balázs Ferenc-díjat, illetve a idén a Tokaji Írótábor költészeti díját vehette át.

Kürti László elmondta: első publikációja 2003 körül a partiumi Parnasszus folyóiratban jelent meg, de más folyóiratokban, így a Hitelben és a Kráterben is közölték első verseit. A Testi misék című vers felolvasását követően Benő Attila elmondta: a kötet kritikai fogadtatása igen pozitív volt. Felvetésére Kürti úgy válaszolt: sem a pozitív, sem a negatív kritika nem tudja megérinteni, noha vannak olyan barátai, mesterei, akiknek kikéri a véleményét.

„A kritika, a recenzió valószínűleg nem nekem szól” – tette hozzá. A szerző azt is elárulta, hogy szigorúan kezeli a verseit, a személyes környezetéből, élményeiből táplálkozó verseit pedig nehezen tudja elmondani, megmutatni a családjának, mert ha igazat mond, az olykor nagyon fájdalmas lehet, ha hazudik, akkor is.

„Ha sikerülne felülemelkedni a történetek személyességén, láthatnák, hogy egyetemes emberi történetekről van szó” – magyarázta a költő. Kürti László ugyanakkor kitért József Attilához fűződő viszonyára is. „József Attila egy vesztes volt szociológiai szempontból. Ezzel együtt olyan szövegvilága van, olyan érzékeny a lénye, ami nekem mindig fontos volt” – fejtette ki Kürti László.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van