A színház a legfontosabb eszköz, hogy megértsük egymást: Magyarországon, erdélyi résztvevőkkel rendezik a 10. Színházi Olimpiát

A hivatalosan 2023. április 1. és július 1., azaz húsvét és Szent Iván-éj között – bár a kezdeti tervekhez képest kitágultak az időbeni határai – tartandó 10. Színházi Olimpia alkalmából 35 ország 200 társulata érkezik majd az anyaországba. A neves nemzetközi esemény több mint egy évtizedes múltra tekint vissza (első kiadását az ókori olimpiák alapeszméjéhez, szelleméhez visszanyúlva szervezték meg 1995-ben Görögországban), az alapítók neves rendezők és drámaírók, görög, japán, amerikai, spanyol, angol, orosz német és brazil alkotók voltak.

A Színházi Olimpia mára hagyománnyá vált, illetve az egyik legrangosabb ilyen tematikájú nemzetközi esemény lett. A 10. kiadás rendezésének jogát a budapesti Nemzeti Színház nyerte el, azonban a Vidnyánszky Attila vezette intézmény úgy döntött,

hogy nem sajátítja ki a rendezvényt, hanem Magyarország más színházainak is megadja a lehetőséget, hogy közreműködjenek, ki-ki a maga igényei szerint hívhatott vendégelőadásokat, társulatokat, így a rendezvény igazi csapatmunka eredménye lehet.

A rendezvénysorozat keretében 70 helyszínen 550 előadás várja a közönséget jövő tavasszal-nyáron. A 2023-as olimpián olyan híres, elismert alkotók előadásai lesznek láthatóak, mint Theodórosz Terzopulosz, Tadashi Suzuki, Romeo Castellucci, Krystian Lupa, Szlava Polunyin, Heiner Goebbels, Silviu Purcărete, Eugenio Barba, Tiago Rodrigues, Alessandro Serra, Christoph Marthaler, Liu Libin, Declan Donnellan, Ivan von Hove és sokan mások.

A rendezvényt beharangozó keddi sajtótájékoztatón jelen volt az olimpia művészeti vezetője Vidnyánszky Attila, illetve a legfontosabb közreműködők is, több külföldi teátrum igazgatója, rendezője online csatlakozott a beszélgetéshez vagy üzent a szervező stábnak és a sajtó képviselőinek egyaránt.

Elhangzott, hogy 2023-as olimpia egyik „főszereplője” Madách Imre, illetve műve, az Az ember tragédiája lesz.

A művészeti vezető köszöntésében felidézte, hogy a magyarországi rendezés álma már négy éve megszületett, tulajdonképpen egy négy éves folyamat van beérőben. Hozzátette, hogy az olimpia elengedhetetlen előzménye volt a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM), hiszen megmutatta, Magyarország készen áll egy ilyen szintű feladatra. Vidnyánszky hozzátette, hogy a Színházi Olimpia reményeik szerint még magasabban fogja pozicionálni nemzetközi szinten a magyar színházi kultúrát. A művészeti vezető azt is elmondta, hogy a program még alakul, most szögezik le az utolsó részleteket, és szerinte már rég túlnőttek a sajtóanyagokban feltüntetett 35 résztvevő országon, valószínűleg a szám 50-re kerekedik.

A fesztivál művészeti igazgatójának köszöntését Pataki András művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár beszéde követte, a politikus elmondta, hogy

a magyar kormány mintegy négymilliárd forinttal támogatja az eseményt. Kihangsúlyozta. hogy a világ színháztörténelme 2023-ban a Kárpát-medencében íródik,

illetve, hogy ez az esemény jelentősen hozzá fog járulni a jövő generációi színházhoz fűződő viszonyához.

Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója, az athéni Attis Színház igazgatója online üzent a résztvevőknek, leszögezve, hogy a kreatív ötletek, illetve azok megismerése előmozdíthatják a művészet jövőjét. A jelenlevők több eseményt is felsoroltak, melyek a Színházi Olimpia keretében zajlanak majd, de valamilyen szinten önállóan is igyekeznek megállni a lábukon. Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója például  elmondta, hogy a városban június 6-14. között Dunafeszt néven rendezik meg a Duna menti városok színházainak fesztiválját hagyományteremtő céllal.

Kiss B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elmondta, hogy az olimpián jelen lesz az operett műfaja is, „mini Csárdáskirálynő fesztivált” rendeznek, amelyen a saját előadásuk mellett két külföldi produkciót is láthat a közönség, illetve lesz egy nagyszabású, közös munkán alapuló gála is. Az olasz Alessandro Serra, a mexikói Aurora Cano és a német Heiner Goebbels rendezők online kapcsolódtak be, felvázolva, hogy társulatuk, illetve országaik milyen előadásokkal képviseltetik magukat az olimpián.

Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója kiemelte, hogy a Békés megyei város intézményén kívül még további hét szabadtéri színház csatlakozott a Színházi Olimpiához; a direktor külön hangsúlyozta, hogy a visszatérő vendégnek számító Kolozsvári Állami Magyar Színház is köztük van.

Az olimpián a bábszínház is kiemelt figyelmet kap. Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a teljes magyar bábos szakma bekapcsolódik a rendezvénysorozatba, és az előadások lefedik az anyaország teljes területét. A programokhoz kapcsolódóan hét kiállítást is terveznek. Továbbá a táncszínház – ami kevésbé kötődik nyelvhez, nemzetközisége útjába nem álltak eddig sem nyelvi akadályok – szintén figyelmet kap: Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója számolt be arról, hogy a legnagyobb magyar táncegyüttesek – így a győri, a szegedi, a pécsi, a székesfehérvári és a miskolci balett – is örömmel csatlakoztak az olimpiához.

Ugyanakkor lesznek nép- és kortárs táncelőadások is, utóbbiak közül kiemelte a sepsiszentgyörgyi M Stúdió előadását.

Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Inkubátorház vezetője azt jelentette be, hogy az olimpiára nemzetközi és vidéki közreműködők bevonásával tematikus fesztivállal készülnek, amely a CSET (Család, Egyén, Társadalom) munkacímet viseli. Hangsúlyozta, hogy ennek keretében például egy román produkció is részt vesz az olimpián, Oana Rusu és Alice Monica Marinescu Matern című alkotása.

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója  szintén csak videóüzenet formájában tudott részt venni a sajtótájékoztatón, ugyanis az Európai Színházi Unió (UTE) élére történt újraválasztása nyomán még Párizsban tartózkodik. 

A kolozsvári igazgató-rendező hangsúlyozta, örül, hogy a kincses város teátruma négy előadással is részt vesz az olimpián,

az Ifjú barbárokkal ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében, az Állatfarmmal Puskás Zoltán rendezésében, a fiatal Nagy Botond alkotásával, a Nóra című előadással és a Prométheusz című magyar–román–szlovén koprodukcióval.

„Egymást kell tisztelnünk, mert a színház elsősorban a másik elismerése, a színház elsősorban a találkozás egy közös térben, és ebben a közös térben igenis helye van minden irányzatnak, nézetnek. A legfontosabb összekötő kapocs a minőség” – vélekedett Tompa Gábor.

A színházi olimpia keretében a Csíksomlyói Passiót is bemutatják szabadtéren, pünkösd szombatján.

Kulcsár Edit, a Nemzeti Színház dramaturgja kérdésünkre elmondta, már a MITEM-nek is egyik alapkoncepciója volt, hogy a nemzetközi előadásokon kívül a határon túli színházak legjobb előadásai közül is bekerüljön néhány a programba, és ezt igyekeznek most is folytatni.

Felhívta a figyelmet, hogy minden színház maga vehette fel a kapcsolatot azzal a határon túli színházzal, melyet vendégül lát, és öröm volt azt tapasztalni, hogy mindenki megtalálta – noszogatás nélkül – a partnerét.

A Színházi Olimpia részletes, még alakuló programja a szinhaz.org honlapon érhető el.