Fotó: Az Erdélyi Audiovizuális Archívum Facebook-oldala
Előhívás címmel egy ismeretlen kolozsvári házaspár családi fotóiból rendezett kiállítást Balla Zoltán és Kerekes Emőke Kolozsváron, a Sapientia EMTE Tordai úti épületében péteken, az audiovizuális örökség világnapján.
2017. október 29., 15:302017. október 29., 15:30
2017. október 29., 15:312017. október 29., 15:31
A képeken látható házaspárról semmit nem lehet tudni azon kívül, hogy kolozsváriak voltak, az 1950-es évektől kezdődően egymást fotózták, az örökösök pedig elsőként a fényképeiket dobták ki. Az eldobott fényképeket, filmtekercseket Balla Zoltán és Kerekes Emőke végül nem engedték elveszni. A pénteki tárlatmegnyitót az Erdélyi Audiovizuális Archívum és Sapientia EMTE – Filmművészet, Fotóművészet, Média tanszék szervezte.
Blos-Jáni Melinda, az Erdélyi Audiovizuális Archívum egyik alapítója és egyben a tárlat kurátora elmondta, az UNESCO 2007-ben nyilvánította október 27-ét az audiovizuális örökség világnapjának, azóta évente egy-egy tematikus felhívás köré szervezik világszerte az alkalomhoz illő rendezvényeket. Az UNESCO idei felhívása így hangzott: „fedezd fel, emlékezz, oszd meg” – ennek szellemében készült el Balla Zoltán és Kerekes Emőke tárlata, akik egy megtalált családi filmtekercset hívtak elő.
Kerekes Emőke szerint a legfontosabb az volt, hogy egyáltalán megtalálták a családi archívumot. Mint kifejtette, a képeken szereplő házaspárral falszomszédok voltak még abban az időszakban is, amikor az egyikük még élt. Így aztán
A házaspár 20-30 éven keresztül fotózta egymást, a tér, a különböző üdülőhelyek ahová eljártak nyaralni, nem is voltak lényegesek számukra. Kerekes Emőkét az fogta meg a képeket nézve, hogyan tekint egy férfi a nőre és a nő a férfira egy fényképezőgépen keresztül.
A Sapientia EMTE Tordai úti épületének első emeleti csarnokában november 12-ig megtekinthető tárlaton egyébként nem csak a fényképek, hanem a Balla Zoltán és Kerekes Emőke által készített videó is megtekinthető, amely részben rekonstruálja, hogy hogyan találták meg a képeket, illetve azt, ahogyan a képek elmesélnek egy történetet.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!