A román–magyar együttélés a kolozsvári Váróterem Projekt színpadán

A társulat tagjai ismét célul tűzték ki, hogy a kortárs színház formanyelvét alkalmazva beszéljenek aktuális kérdéseinkről

Kortárs erdélyi magyar szerző szövegének bemutatójára készül kolozsvári játszóhelyén, a ZUG.zone-ban a Váróterem Projekt – közölte a társulat. Lovassy Cseh Tamás Románia 100 című színpadi szövegét a szerző rendezésében mutatják be január 29-én 19 órától, a további előadásokra pedig január 31-én, valamint február 5-én és 6-án kerül sor szintén 19 órai kezdettel.

Krónika

2019. január 24., 10:302019. január 24., 10:30

2019. január 24., 12:252019. január 24., 12:25

Románia 2018-ban megalakulásának századik évfordulóját ünnepelte, mely számos kulturális esemény kiindulópontja és ihletője volt. A Váróterem Projekt társulata is ezen évfordulóból kiindulva vágott bele abba a projektbe, amely a Románia 100 címet kapta.

Lovassy Cseh Tamás rendező, szövegíró a társulat tagjaival közösen olyan színpadi világot alkotott, melyben a centenáriumi évforduló mindössze ürügy arra, hogy az alkotók olyan fontos kérdésekről beszéljenek, mint a román–magyar együttélés, az elvándorlás vagy épp az itthon maradás problémája, a múltfeldolgozás szükségszerűsége, a jövőtervezés és jövőnélküliség tárgyköre, vagy épp az erdélyiség megfogalmazhatósága és megfogalmazhatatlansága.

Ahogy azt a Váróterem Projekt előadásait látogatók már megszokhatták,

a társulat tagjai ismét célul tűzték ki, hogy a kortárs színház formanyelvét alkalmazva beszéljenek aktuális kérdéseinkről,

miközben az új előadásban arra is törekedtek, hogy közös gondolkodásra invitálják nézőiket: elképzelhető-e a közös és egyéni múlttal való szembenézés, az itthoni terephez kötött jövőtervezés, miközben régmúlt sérelmek és jelenbéli politikai csatározások nehezítik meg az együtt- és túlélést? „Miközben aktuális és húsba vágó közösségi és politikai kérdéseket feszegetünk, mégis arra törekszünk, hogy elsősorban egyéni sorsokat mutassunk be: két családot, néhány gyereket, két közéleti szereplőt, iskolaigazgatót, alkotó embert – mind-mind olyanokat, akik ismerősek számunkra mindennapjainkból. A különbség csak ennyi: színpadi szituációba helyezve őket felnagyítódnak problémáik, élesebbé válnak kérdéseik. Számunkra pedig épp ez a fontos, hogy a színház nyelvén keresztül kérdezzünk rá jelenünkre, vagyis arra – és számomra ez a legfontosabb –, hogy

élhető és fenntartható-e mindaz, amit ma Erdélynek vagy erdélyiségnek nevezünk.

Vagy még inkább: mit jelentenek ma ezek a fogalmak? Ennyiben pedig témánk univerzális és több száz éves: nem szorítkozik kizárólag a román–magyar együttélés problémakörére” – idézte a közlemény az előadás rendezőjét, szövegíróját.

A produkció díszleteit, jelmezeit és látványvilágát Gábor Zsófia tervezte, míg dramaturgként Kovács Emese, fordítóként pedig Bertóti Johanna vett részt a munkafolyamatban. Az előadásban színpadra lép Sebők Maya, Mostis Gergő, Pál Emőke, Imecs-Magdó Levente és Csepei Zsolt, a Váróterem Projekt csapata pedig négy középiskolás diákkal is kiegészült, akik nemcsak szereplői az előadásnak, de annak zenei világáért is felelnek – név szerint: Sárosi Áron, Jenei Deborah, Ballai Álmos és Jakab Ádám. Az előadással és a Váróterem Projekt munkásságával kapcsolatban további információk találhatóak a www.varoteremprojekt.ro oldalon, a társulat Facebook-oldalán.