A hatvanas-hetvenes évek Kolozs megyei képzőművészetéből nyújt ízelítőt a kolozsvári Quadro Galéria új tárlata.
2016. augusztus 18., 12:542016. augusztus 18., 12:54
„Fontosnak tartottuk a kiállítás megrendezését, mert nagyon érdekes időszakban, a romániai kulturális nyitás időszakában születtek az alkotások Egyfajta liberalizáció zajlott, így a hazai képzőművészetnek ekkor nagyobb esélye volt csatlakozni a nemzetközi művészeti mozgalmakhoz, mint korábban” – fejtette ki Székely Sebestyén György művészettörténész az általa vezetett Quadro Galériában megtekinthető, Cluj70 című tárlat megnyitója előtt a Krónikának.
A tárlat az 1968–1972 közötti időszak Kolozs megyei tárlataiból nyújt ízelítőt. A galéria igazgatója ugyanakkor kérdésünkre elmondta: véletlen egybeesés, hogy épp a Kolozsvári Magyar Napokkal egy időben nyílt meg a tárlat, de természetesen örömmel csatlakoztak a programsorozathoz saját rendezvényükkel. Mint részletezte, a Quadro Galéria érdeklődési, kutatási területe egyre inkább a második világháború utáni időszak művészete irányába tolódott el.
Hozzáfűzte: az is fontos volt számukra, hogy ennek az ötéves időszaknak a képzőművészeti anyagát „összesűrítsék”. „Lehet, hogy ez a tárlat nem annyira élvezhető, mert túlságosan is sűrű, a korabeli kiállítások nem így néztek ki. Nem egy ilyen kiállítást akartunk rekonstruálni, hanem azt szerettük volna, hogy a tárlat anyaga éreztesse a kor művészetének sajátosságait, hangulatát” – magyarázta.
Az 1968–72 közötti időszakban egyébként a Kolozsvári Képzőművészeti Szövetség (UAP) szervezte meg a Kolozs megyei tárlatokat, ezeknek a katalógusai pedig a mai napig fellelhetők.
Portik Blénessy Ágota, Székely Sebestyén György és Vécsei Hunor művészettörténészek, a kiállítás összeállítói ezek alapján utánajártak, hogy azokból a munkákból amelyeket akkor állítottak ki, mennyi maradt fenn, és mit lehet közülük ma is kiállítani. Az alkotások egy része a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből származik, akkoriban ugyanis az állam vásárolt kortárs képzőművészeti alkotásokat. A munkák egy része a még élő képzőművészek tulajdonában van, a többit az örökösöktől, illetve magángyűjteményektől kölcsönözték – tudtuk meg a szervezőktől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!