Fotó: Toró Attila
Július végéig látogatható a Szilvássy Carola (1876–1948) báróné életpályáját és jelentőségét bemutató tárlat, amelyet a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja szervez. A reformáció 500. évében különösen fontos, hogy munkássága irányítsuk a figyelmet, mondta a Krónikának Szebeni Zsuzsa igazgató, a tárlat kurátora.
2017. július 15., 10:062017. július 15., 10:06
A Nélküle fű sem nőtt – Egy modern és társadalmi felelősségvállaló asszony szerepei a századfordulón című, a szentgyörgyi Lábas házban látható kiállítás Bánffy Miklós múzsájának, Kolozsvár emblematikus személyiségének életútjára összpontosít, de nemcsak a rendkívüli nőt hivatott bemutatni, hanem a századforduló kincses városbeli művészeti, társadalmi és hitéletének egy szeletét is. A tárlatot korábban már bemutatták Kolozsváron is.
Szilvássy Carola aktív közéleti tevékenységet folytató hölgy volt, a Kolozsvári Nőszövetség elnöke, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja, az Erdélyi Színpártoló Társaság alelnöknője, az Erdélyi Helikon védasszonya, az Óvári-szalon mozgatórugója, az Erzsébet-rend kitüntetettje, a diakonisszamozgalom első számú támogatója.
rendkívül szép, vállalkozó szellemű, a kor társadalmi normáival szembemenő, intelligens nemesasszony – Bánffy Miklós múzsája, s bár az író nem vehette feleségül, élete végéig csodálta és szerette, róla mintázta az Erdélyi Trilógia főhősnőjét.
„A reformáció 500. évében különösen fontos, hogy munkássága és hagyatéka kapcsán ráirányítsuk a figyelmet egyrészt arra, milyen tevékenységet folytatott ő maga a diakionisszák körében, valamint olyan cselekedeteire, amelyek a diakónia szellemiségét képviselik. Hiszen a korabeli legjelentősebb iparművészeti folyóiratok hasábjain szereplő art deco stílusú otthonában fogadta nyaranta az árva gyermekeket, vagyonának nagy részét fordította kisdedóvók alapítására és a tehetséges, de szegény sorsú gyermekek jutalmazására és szociális ellátására.
– fejtette ki a Krónikának Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet szentgyörgyi fiókjának igazgatója, a tárlat kurátora.
Szebeni Zsuzsa, a kiállítás kurátora
Flender Gyöngyi, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja a tárlatnyitón úgy fogalmazott, manapság közismert, hogy a hölgyek az élet minden területén egyre fontosabb szerepet töltenek be, és ezért indokolt azzal foglalkozni, hogy mit tehetnek a gazdaságban, hogyan tudnak hozzájárulni egy régió fejlődéséhez.
illetve azért, hogy a hölgyek összefogjanak, szervezeteket hozzanak létre, képviseljék azt az álláspontot, amellyel Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola a maga korában oly sok megpróbáltatás ellenére is sikeres és megbecsült asszony lehetett. Ahogy minden kiállítás rendelkezik érzelmi töltettel, amely az alkotások egyediségén túl egy mögöttes társadalmi cél irányába mutat, úgy jelen esetben egy asszony életén keresztül megismerhetjük azt az utat, melynek ha csak a részleteit vesszük alapul, máris a sikeres élet zálogát tarthatjuk kezünkben” – fejtette ki a konzul.
Szilvássy Carola Bornemissza Elemérnek lett a felesége, majd egyetlen gyermekük korai halála után különváltak. A hölgy hetvenkét éves korában halt meg Kolozsváron, sírjára a jelenlevők emlékezete szerint Bánffy Miklós vörös rózsacsokrot helyezett. Felújított síremlékét 2015-ben avatták fel a Házsongárdi temetőben.
Kemény János, az Erdélyi Helikon írói kör létrehívója és főszervezője számára Carola a marosvécsi találkozók során nyújtott felbecsülhetetlen támogatást. Az író, aki Kakukkfiókák című regényében külön fejezetet szentel Szilvássy Carolának, így emlékezik:
A legújabb divat szerint öltözködött, ízléssel ugyan, de jóval modernebbül, mint mások. Internacionalistának vallotta magát. Többen elítélték öntörvényű természete miatt, míg sokan éppen különcségéért csodálták, olyan nő volt, akit nem lehetett figyelmen kívül hagyni, szenvedélyesen tudott gyűlölni és szeretni, és amint kivételes receptjei is tanúsítják, főzni.”
milyenek voltak a hétköznapjai egy ápolónőnek a világháború forgatagában, milyen némafilmet rendezett, repült-e a Vérmező felett Louis Blériot-val, a repülés egyik úttörőjével, milyen zenét hallgatott, milyen szépségpraktikái lehettek.
A kiállítás alapjául szolgáló dokumentumokat az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtőlevéltárában levő hagyaték képezi, de számos magánszemély adományaiból, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum anyagaival gazdagodva jött létre a tárlat.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.
Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.
Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.
A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.
Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.
Hat új film és két közönségtalálkozó várja az érdeklődőket jövő héten a hétfőtől szombatig tartó 18. Román Filmhéten – tájékoztatta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!