A magyar mozi sármőr sztárja, Jávor Pál: a film tette nagy csillaggá a 120 évvel ezelőtt Aradon született színészt

Jávor Pál Karády Katalinnal az 1941-es, Egy tál lencse című filmben •  Fotó: Wikipédia

Jávor Pál Karády Katalinnal az 1941-es, Egy tál lencse című filmben

Fotó: Wikipédia

Jávor Pál, a magyar film egyik csillaga 120 évvel ezelőtt született Aradon. A filmszínész emlékezetéről, jelentőségéről Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2022. február 01., 14:342022. február 01., 14:34

Szülővárosában, Aradon emlékeztek meg hétfőn este a 120 évvel ezelőtt, január 31-én született Jávor Pál filmszínészről.

Az Aradi Kamaraszínház immár hagyományosan filmvetítéssel eleveníti fel a 20. század elejének ünnepelt magyar színészének emlékét, aki kamaszkoráig élt a partiumi városban.

A helyi magyarok igyekeznek tenni azért, hogy szülővárosában se vesszen feledésbe a színészóriás neve, 2018-tól márvány emléktábla őrzi Jávor Pál emlékét szülőházának falán, az egykori Alsó-Molnár utca 11., a mai Grigore Alexandrescu utca 25. szám alatti háznál. Hétfőn este az Aradi Kamaraszínházban a nézők a Nászút féláron című romantikus filmvígjátékot tekinthették meg. A történet Olaszországban játszódik, a filmben a turisták legkedveltebb útvonalai láthatóak, valamint Jávor Pálon kívül Kabos Gyula és Ágay Irén színészek.

Jávor Pál az aradi pályaudvaron

„Hogy mit jelenthetett Jávor Pál egykori sztársága, azt leginkább abból tudom, hogy a kilencvenes években a Duna Televízió matiné műsorában sugárzott magyar hangosfilmek közben nagymamám hangja el-elcsuklott, és a cigánymuzsikára mulató Jávor Pál láttán nagyon meghatódott.

Idézet
Jávor Pál a korai magyar férfi sztárok között (Kabos Gyula, Latabár Kálmán, Páger Antal) a sármőr, az amorózó karakterét képviselte, mondhatni a korai magyar hangosfilm Rudolf Valentinója volt”

– mondta el megkeresésünkre Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója.

Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója

Fotó: Haáz Vince

Mint kifejtette, Jávor Pál sztárfaktora mértékét a korabeli újságcikkek is jelzik, például a Színházi Élet egy 1938-as cikkében egy pályaudvaron bukkant fel nem kis feltűnés nélkül: „– Kérem szépen, az aradi gyorsvonat ma is beérkezik? A vasúti tisztviselő elmosolyodott. – Megnyugtathatom a művész urat. Az aradi gyors ma is 14 óra 50 perckor fut be az első vágányra. Néhány perc múlva az egész pálya-udvar személyzete, sőt a várakozó közönség is tudta, hogy Jávor Pál várja az édesanyját” – idézte fel a korabeli újságcikkben rögzített esetet a filmtörténész.

Cigányprímásokkal búcsúzott az élettől

Jávor Pál Aradon született Jermann Pálként, 1902-ben. Életművész módjára sok helyen megfordult, míg okleveles színészként budapesti és vidéki színházakban kapott munkát. Blos-Jáni Melinda kifejtette,

Jávort sztárrá a film tette, első szerepét az utolsó magyar némafilmben (Csak egy kislányt, 1929), a másodikat az első magyar hangosfilmben játszotta, épp jókor, hogy az új szolgáltatás tömegközönsége fölkaphassa a nevét.

Harmadik filmjében (Hyppolit, a lakáj) kisebb szerep jutott neki, de ezt főszerepek sora követte: 1940-ben tizenkét, 1941-ben nyolc, 1942-ben kilenc filmben.

„A klasszikus történetmesélésre építő, könnyed, frivol témájú filmek romantikus, humoros férfiideálja mellett magyar regények adaptációiban is szerepelt: testre szabottan játszotta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) Balázsát, majd a Mikszáth-regények dzsentri figuráit, ő volt Noszty Feri 1937-ben” – mutatott rá a filmtörténész.

•  Fotó: Mandarchív.hu Galéria

Fotó: Mandarchív.hu

Jávor karrierjét a második világháború törte meg, ugyanis sem a Horthy-kormányt nem támogatta, és zsidó származású felesége miatt is megfigyelés alatt tartották.

Idézet
Kalandos, mulatós életéről legendák szólnak, jellemző, hogy az egykor Dankó Pista cigányprímást alakító színész utolsó kívánsága szerint kórházi ágyánál cigányprímásokkal búcsúzott az élettől és a filmtől is”

– mondta el a szakember. Minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár Budapesten hunyt el 1959. augusztus 14-én.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás