Jávor Pál Karády Katalinnal az 1941-es, Egy tál lencse című filmben
Fotó: Wikipédia
Jávor Pál, a magyar film egyik csillaga 120 évvel ezelőtt született Aradon. A filmszínész emlékezetéről, jelentőségéről Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója beszélt a Krónikának.
2022. február 01., 14:342022. február 01., 14:34
Szülővárosában, Aradon emlékeztek meg hétfőn este a 120 évvel ezelőtt, január 31-én született Jávor Pál filmszínészről.
A helyi magyarok igyekeznek tenni azért, hogy szülővárosában se vesszen feledésbe a színészóriás neve, 2018-tól márvány emléktábla őrzi Jávor Pál emlékét szülőházának falán, az egykori Alsó-Molnár utca 11., a mai Grigore Alexandrescu utca 25. szám alatti háznál. Hétfőn este az Aradi Kamaraszínházban a nézők a Nászút féláron című romantikus filmvígjátékot tekinthették meg. A történet Olaszországban játszódik, a filmben a turisták legkedveltebb útvonalai láthatóak, valamint Jávor Pálon kívül Kabos Gyula és Ágay Irén színészek.
„Hogy mit jelenthetett Jávor Pál egykori sztársága, azt leginkább abból tudom, hogy a kilencvenes években a Duna Televízió matiné műsorában sugárzott magyar hangosfilmek közben nagymamám hangja el-elcsuklott, és a cigánymuzsikára mulató Jávor Pál láttán nagyon meghatódott.
– mondta el megkeresésünkre Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója.
Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója
Fotó: Haáz Vince
Mint kifejtette, Jávor Pál sztárfaktora mértékét a korabeli újságcikkek is jelzik, például a Színházi Élet egy 1938-as cikkében egy pályaudvaron bukkant fel nem kis feltűnés nélkül: „– Kérem szépen, az aradi gyorsvonat ma is beérkezik? A vasúti tisztviselő elmosolyodott. – Megnyugtathatom a művész urat. Az aradi gyors ma is 14 óra 50 perckor fut be az első vágányra. Néhány perc múlva az egész pálya-udvar személyzete, sőt a várakozó közönség is tudta, hogy Jávor Pál várja az édesanyját” – idézte fel a korabeli újságcikkben rögzített esetet a filmtörténész.
Jávor Pál Aradon született Jermann Pálként, 1902-ben. Életművész módjára sok helyen megfordult, míg okleveles színészként budapesti és vidéki színházakban kapott munkát. Blos-Jáni Melinda kifejtette,
Harmadik filmjében (Hyppolit, a lakáj) kisebb szerep jutott neki, de ezt főszerepek sora követte: 1940-ben tizenkét, 1941-ben nyolc, 1942-ben kilenc filmben.
„A klasszikus történetmesélésre építő, könnyed, frivol témájú filmek romantikus, humoros férfiideálja mellett magyar regények adaptációiban is szerepelt: testre szabottan játszotta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) Balázsát, majd a Mikszáth-regények dzsentri figuráit, ő volt Noszty Feri 1937-ben” – mutatott rá a filmtörténész.
Fotó: Mandarchív.hu
Jávor karrierjét a második világháború törte meg, ugyanis sem a Horthy-kormányt nem támogatta, és zsidó származású felesége miatt is megfigyelés alatt tartották.
– mondta el a szakember. Minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár Budapesten hunyt el 1959. augusztus 14-én.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!