Jávor Pál Karády Katalinnal az 1941-es, Egy tál lencse című filmben
Fotó: Wikipédia
Jávor Pál, a magyar film egyik csillaga 120 évvel ezelőtt született Aradon. A filmszínész emlékezetéről, jelentőségéről Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója beszélt a Krónikának.
2022. február 01., 14:342022. február 01., 14:34
Szülővárosában, Aradon emlékeztek meg hétfőn este a 120 évvel ezelőtt, január 31-én született Jávor Pál filmszínészről.
A helyi magyarok igyekeznek tenni azért, hogy szülővárosában se vesszen feledésbe a színészóriás neve, 2018-tól márvány emléktábla őrzi Jávor Pál emlékét szülőházának falán, az egykori Alsó-Molnár utca 11., a mai Grigore Alexandrescu utca 25. szám alatti háznál. Hétfőn este az Aradi Kamaraszínházban a nézők a Nászút féláron című romantikus filmvígjátékot tekinthették meg. A történet Olaszországban játszódik, a filmben a turisták legkedveltebb útvonalai láthatóak, valamint Jávor Pálon kívül Kabos Gyula és Ágay Irén színészek.
„Hogy mit jelenthetett Jávor Pál egykori sztársága, azt leginkább abból tudom, hogy a kilencvenes években a Duna Televízió matiné műsorában sugárzott magyar hangosfilmek közben nagymamám hangja el-elcsuklott, és a cigánymuzsikára mulató Jávor Pál láttán nagyon meghatódott.
– mondta el megkeresésünkre Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója.
Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója
Fotó: Haáz Vince
Mint kifejtette, Jávor Pál sztárfaktora mértékét a korabeli újságcikkek is jelzik, például a Színházi Élet egy 1938-as cikkében egy pályaudvaron bukkant fel nem kis feltűnés nélkül: „– Kérem szépen, az aradi gyorsvonat ma is beérkezik? A vasúti tisztviselő elmosolyodott. – Megnyugtathatom a művész urat. Az aradi gyors ma is 14 óra 50 perckor fut be az első vágányra. Néhány perc múlva az egész pálya-udvar személyzete, sőt a várakozó közönség is tudta, hogy Jávor Pál várja az édesanyját” – idézte fel a korabeli újságcikkben rögzített esetet a filmtörténész.
Jávor Pál Aradon született Jermann Pálként, 1902-ben. Életművész módjára sok helyen megfordult, míg okleveles színészként budapesti és vidéki színházakban kapott munkát. Blos-Jáni Melinda kifejtette,
Harmadik filmjében (Hyppolit, a lakáj) kisebb szerep jutott neki, de ezt főszerepek sora követte: 1940-ben tizenkét, 1941-ben nyolc, 1942-ben kilenc filmben.
„A klasszikus történetmesélésre építő, könnyed, frivol témájú filmek romantikus, humoros férfiideálja mellett magyar regények adaptációiban is szerepelt: testre szabottan játszotta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) Balázsát, majd a Mikszáth-regények dzsentri figuráit, ő volt Noszty Feri 1937-ben” – mutatott rá a filmtörténész.
Fotó: Mandarchív.hu
Jávor karrierjét a második világháború törte meg, ugyanis sem a Horthy-kormányt nem támogatta, és zsidó származású felesége miatt is megfigyelés alatt tartották.
– mondta el a szakember. Minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár Budapesten hunyt el 1959. augusztus 14-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több száz diák ünnepelte Szatárnémeti központjában a magyar költészet napját pénteken délben.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) harminc tagjának verseit tartalmazza az a román nyelvű antológia, amelyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában a magyar költészet napja alkalmából.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Meg tud-e még ma is érinteni minket mindannyiunkat egy opera, az egyre fokozódó eligénytelenedés és kihűlő érzékek világában? A Kolozsvári Magyar Operában kitűnő előadás született Puccini fiatalkori művéből, a Manon Lescaut-ból.
Idei évadában hat nagyszínpadi és hat kamaratermi előadást kínál közönségének a tervek szerint az Aradi Kamaraszínház.
Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.
Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató, idegenvezető lesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vendége Kolozsváron április 8-án délután 18 órától. Az esemény keretében kiállítás is nyílik.
Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a Kolozsvári Magyar Opera, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!