Fotó: Facebook/Kásler Miklós
A magyar kormány 9 milliárd forintot biztosít a 2022–2023-as Petőfi-emlékév támogatására. Ebből egyaránt 3 milliárd jut a bicentenáriumi programokra, a vidéki múzeumok támogatására, valamint az irodalmi emlékházak és emlékhelyek fejlesztésére.
2021. június 01., 12:232021. június 01., 12:23
2021. június 01., 12:332021. június 01., 12:33
„Petőfi Sándor, a költőfejedelem születésének 200. évfordulója jó alkalom méltatni, újragondolni korának eseményeit és következményeit” – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Kásler Miklós a bicentenáriummal összefüggésben annak hátterét világította meg, milyen események vezettek a 19. századi reformkorhoz. Megjegyezte, hogy Petőfi nem csak nagyszerű költő volt, de a radikálisok között megjelent a politikai palettán is. „Az 1848-as törvények tartósnak bizonyultak, és olyan viszonyok alakultak ki, amelyek biztosítani tudták Magyarország prosperitását” – fogalmazott a miniszter.
Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke hangsúlyozta: az NKA arra fog törekedni, hogy 2022-ben a megalakuló két új ideiglenes kollégium pályázatai kapcsolódjanak az emlékévhez.
Ennek kézenfekvő eszköze a kultúra, ezért fontos annak szereplőit az államnak támogatnia.
Demeter Szilárd, Kásler Miklós, Bús Balázs a keddi sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy megújul a PIM állandó Petőfi-kiállítása, összenyitják a Károlyi-palota udvarát a Károlyi-kerttel, emellett
„Petőfi sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit a reformkorban az anyanyelvi kultúra megszületése, érvényesülése, a modern magyar nemzet kialakulása, kulturális intézményeink megerősödése jelentett” – fogalmazott Demeter Szilárd. Elmondta, hogy a bicentenáriumon megmutathatják, micsoda értéket képvisel a Kárpát-medencében található több száz magyar múzeum közgyűjteménye, emellett lehetőség lesz az elsősorban a reformkorhoz köthető irodalmi emlékházak és emlékhelyek megújítására is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!