Ágrólszakadt ágazat. Nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt a könyvkiadók is, pedig a könyv fontos szellemi táplálék
Fotó: Koinónia Facebook
Mivel a könyvkiadók is nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt, érintettek szerint jó lenne, ha az állam és a civil társadalom támogatná a kultúrának ezt az ágazatát, ezen belül a könyvkiadást. Erdélyi kiadók vezetői a Krónikának elmondták: stratégiai ágazatról van szó, hiszen csak a tudomány, a kultúra, a könyvkiadás segítségével lehetséges fenntartani a civilizációnkat. Közben Magyarországon a kiadók kormányzati intézkedéseket sürgetnek a könyvágazat megmentésére, továbbá európai parlamenti képviselők is a kulturális szektor megsegítését célzó kezdeményezést indítottak.
2020. április 14., 08:062020. április 14., 08:06
Miként hat a járványhelyzet az erdélyi könyvkiadásra? Tekintve, hogy a könyvesboltok bezártak, elhalasztják a könyves eseményeket, vásárokat, milyen kiutat látnak a nehéz gazdasági helyzetben? – ezeket a kérdéseket tettük fel erdélyi könyvkiadók vezetőinek. Szilágyi D. Szabolcs szerint
„Állami határozat miatt előbb bezártuk a Koffer könyves kávézónkat, majd a kijárási tilalom életbelépésével egyidejűleg a vásárlóink maradoztak el a rövidített nyitva tartással még működő Könyvtér könyvesboltunkból. Az egyetlen megmaradt csatorna, az online vásárlás hatékonyságát csökkenti többek között az, hogy a különböző futárcégek fokozottan igénybe vannak véve ebben az időszakban, nehezen tudják teljesíteni a vállalásaikat” – mondta el a Krónikának a kiadó vezetője.
Szilágyi D. Szabolcs kifejtette, az otthoni munka nehézkessége és az állami intézkedések kiszámíthatatlansága miatt nehézkes terepen, de teljes erővel, minden kreativitását latba vetve dolgozik azon a munkatársi csapat, hogy házhoz szállítsák a könyvválasztás, könyvvásárlás élményét. Új futárcéggel szerződtek, a rendelést kiterjesztették telefonra és e-mailre is, remélve, hogy a közösségi médiában indított rovataiknak és a folyamatosan frissülő,
Szilágyi D. Szabolcs úgy fogalmazott, a kereskedelmi tevékenységen túlmenően az éves kiadói tervüket, közvetve pedig szerzőiket, illusztrátoraikat, fordítóikat, más külső munkatársaikat is jelentős mértékben érinti a mostani szükségállapot. „Pályázatok leadásának az időszakában vagyunk, és próféta legyen a talpán, aki példányszámokat, eladási árakat, megjelenési határidőket tud most előre megjósolni” – mondta a kiadó vezetője. Azt is kifejtette, a Koinónia huszonhét éves fennállása során több csodaszámba menő, kiemelkedő megoldás is született szükség idején.
– fogalmazott Szilágyi D. Szabolcs.
Kiemelte vásárlóik lelkesítő és ösztönző hozzáállását, amikor ötletekkel, tervekkel keresik meg őket. Vagy egész egyszerűen most ejtik meg nagy könyvbeszerzésüket, amikor nemcsak ők járnak jól vele a kedvezmények miatt, hanem a kiadónak is segítenek átvészelni ezt az emberpróbáló időszakot.
A marosvásárhelyi Lector kiadó vezetője, Gálfalvi Ágnes a Krónikának elmondta, borúlátó, hiszen úgy tűnik, gazdasági válság fenyeget, és az emberek elsősorban a luxuscikkeken – sajnos már idetartozik a könyv is – fognak spórolni. Ugyanakkor
„Az egyedüli megoldást abban látom, ha az állam és a civil társadalom támogatja a kultúra ezen szegmensét is, ezen belül a könyvkiadást. Sokan nem gondolják végig, de mégis stratégiai ágazatról van szó, és a válsághelyzetben csak a racionális gondolkodás segíthet. Jó lenne figyelembe venni, hogy a nyugati civilizáció termelte ki annak lehetőségét is, hogy járvány idején vakcinát lehessen rövid időn belül kifejleszteni, és csak a tudomány, a kultúra, a könyvkiadás segítségével lehetséges ezt a civilizációt fenntartani. A tudományos gondolkodásra, az empirikus ismeretekre az emberiségnek továbbra is szüksége van” – fogalmazott a Lector vezetője.
Mint mondta, kevesen gondolják végig azt is, hogy egy könyvkiadónak nemcsak az a szerepe, hogy nyomtatott formába hozzon egy kéziratot, hiszen ezt a nyomda végzi el. A könyvkiadó fő dolga, hogy egy irodalmi vagy tudományos művet a nagyközönség számára olvashatóvá tegyen: ahogyan a szerző megírja, az még nem biztos, hogy abban a formában „fogyasztható”. És a kiadó dolga az is, hogy illusztrációkkal, táblázatokkal lássa el a szöveget. Gálfalvi Ágnes elmondta azt is,
hiszen rövid megingás után a nyomtatott könyv népszerűsége újra visszatért, az e-könyv piaca pedig marginális.
Bár a könyvesboltok bezártak, a nyomtatott kiadványok továbbra is népszerűek
Fotó: Facebook/Dávid könyvkereskedés
Ifj. Király István bonyolult, sok összetevős függvénynek, sokismeretlenes egyenletnek látja a mostani helyzetet. „A nagy könyvkiadókonszernek – gondolok itt a Libri- és a Líra-csoportra – tudnak piackutatást végezni egy-egy kiadvány esetében. Mi, erdélyi kiadók erre a feladatra nem tudunk humán erőforrást biztosítani, mert az anyagi keretek végesek. Eddig is egyéves tervekben gondolkodtunk, és hónapról hónapra számoltuk ki a kiadások és eladások függvényét, beleértve a támogatásokat” – fejtette ki megkeresésünkre a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó vezetője. Elmondta, 2014-től kezdve – amikor megvásárolva a jogokat és a brandet a néhai Mentor Kiadótól, megalapították a Mentor Könyvek Kiadót – meggyőződése volt, hogy az olvasás és a könyvvásárlás egyfajta reneszánszát éli.
„Noha a támogatások megcsappantak a korábbi időszakhoz képest, sikerült olyan kéziratokat közkinccsé tenni, olyan könyveket kiadni, amelyekre büszkék vagyunk. S bár – mint mondtam – nem tudunk e téren piackutatást végezni, az eladások azt jelezték, igény van a kiadványainkra, igény van a könyvekre, igény van az irodalomra, arra, hogy néha költségkeretet félretéve olyan minőségben adjunk ki könyveket, amelyek megállják a helyüket a mindenkori magyar könyvpiacon” – ecsetelte a kiadó vezetője.
Hozzátette, szándékosan hangsúlyozza, hogy „mindenkori”, hiszen az erdélyi boltokon kívül a magyarországi hálózatokat (kis- és nagykereskedőket) is el kell látni.
– állapította meg ifj. Király István. Hozzátette, azt sem lehet tudni, hogy akik olvasnak, frissen vásárolt vagy már régóta polcon heverő könyveket ütnek-e fel. „Amiről szintúgy nem lehet képünk, az az, hogy lesz-e miből könyvet vásárolni. Szóval nem is a könyves szemlék elnapolása a legfőbb probléma. Ezek szükséges, észszerű lépések voltak. És biztos vagyok benne, hogy amikor újra lesznek könyvvásárok, könyvfesztiválok, semmivel sem lesz kevesebb érdeklődő, mint korábban. Legfeljebb a vásárlókeret lesz szűkebb (rövid távon), de idővel minden helyre áll, és elképzelhető, hogy elértéktelenednek hamis aranyak, és a könyv lesz az igaz érték” – reménykedik a marosvásárhelyi kiadó vezetője.
A magyarországi Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) – amelynek több erdélyi kiadó is tagja – hathatós kormányzati intézkedéseket sürget a könyvágazat megmentésére. Gál Katalin, az MKKE elnöke levélben fordult Demeter Szilárdhoz, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztoshoz, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárhoz és Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez, ismertetve a könyvágazat kritikus helyzetét. Levelében azonnali kormányzati intézkedéseket sürget, konkrét intézkedési tervet javasol a könyvágazatban tevékenykedő munkaadók, munkavállalók, könyvszakmai vállalkozások megsegítésére.
– áll a levélben. Az intézkedések közt szerepel a mindkét oldalt (munkaadó és -vállaló) érintő közterhek, adók fizetésének felfüggesztése az év végéig, a nettó minimálbér biztosítása valamennyi alkalmazott munkavállaló részére, megkülönböztetett gazdasági mentőöv összeállítása a könyvszakmában legalább 5 éve működő mikrovállalkozások – ezek legtöbbször családi vállalkozások – részére. Az egyesülés tagjai kérik a nyílt könyvkiadási pályázati lehetőségek bővítését, a pályázható támogatás összegének jelentős emelését.
Közben európai parlamenti képviselők is kezdeményezést indítottak az európai művészek és a kulturális szektor megmentésére. Az MKKE honlapján idézte Niklas Nienaß és Salima Yenbou nyílt levelét, amelyben a képviselők több, a kulturális ágazat szereplői számára fontos intézkedés meghozatalát és támogatását sürgetik a koronavírus-járvány kapcsán, így a kulturális és kreatív szektorok (CCS) anyagi támogatását, a szabadúszók szociális támogatásának lehetőségét, a kis- és középvállalkozások különböző típusú támogatását (pl. adócsökkentés, hitel, bevételkisesés-támogatás, támogatás a vissza nem téríthető költségeikre), valamint olyan fiskális intézkedések meghozatalát, amelyek csökkentik a forgalomtól függő nyomását a szektoron. A járvány elvonulása után javasolják egy csomagterv elkészítését a tagállamok számára, amely biztosítja, hogy a kulturális és kreatív szektorok megbirkózzanak a válság hosszú távú következményeivel.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás