Könyvre, kiadásra járvány után is szükség lesz

Miként hat a járványhelyzet az erdélyi könyvkiadásra? Tekintve, hogy a könyvesboltok bezártak, elhalasztják a könyves eseményeket, vásárokat, milyen kiutat látnak a nehéz gazdasági helyzetben? – ezeket a kérdéseket tettük fel erdélyi könyvkiadók vezetőinek. Szilágyi D. Szabolcs szerint

a kolozsvári Koinónia kiadó számára az aktuális helyzethez való gyors igazodás jelenti a legnagyobb kihívást.

„Állami határozat miatt előbb bezártuk a Koffer könyves kávézónkat, majd a kijárási tilalom életbelépésével egyidejűleg a vásárlóink maradoztak el a rövidített nyitva tartással még működő Könyvtér könyvesboltunkból. Az egyetlen megmaradt csatorna, az online vásárlás hatékonyságát csökkenti többek között az, hogy a különböző futárcégek fokozottan igénybe vannak véve ebben az időszakban, nehezen tudják teljesíteni a vállalásaikat” – mondta el a Krónikának a kiadó vezetője.

Szilágyi D. Szabolcs kifejtette, az otthoni munka nehézkessége és az állami intézkedések kiszámíthatatlansága miatt nehézkes terepen, de teljes erővel, minden kreativitását latba vetve dolgozik azon a munkatársi csapat, hogy házhoz szállítsák a könyvválasztás, könyvvásárlás élményét. Új futárcéggel szerződtek, a rendelést kiterjesztették telefonra és e-mailre is, remélve, hogy a közösségi médiában indított rovataiknak és a folyamatosan frissülő,

nagy árengedményeket tartalmazó Könyvtér.ro webáruházuknak köszönhetően azokhoz is eljuttathatják több ezer címből álló választékukat, akik eddig a bolti vásárlást részesítették előnyben.

Szilágyi D. Szabolcs úgy fogalmazott, a kereskedelmi tevékenységen túlmenően az éves kiadói tervüket, közvetve pedig szerzőiket, illusztrátoraikat, fordítóikat, más külső munkatársaikat is jelentős mértékben érinti a mostani szükségállapot. „Pályázatok leadásának az időszakában vagyunk, és próféta legyen a talpán, aki példányszámokat, eladási árakat, megjelenési határidőket tud most előre megjósolni” – mondta a kiadó vezetője. Azt is kifejtette, a Koinónia huszonhét éves fennállása során több csodaszámba menő, kiemelkedő megoldás is született szükség idején.

– fogalmazott Szilágyi D. Szabolcs.

Kiemelte vásárlóik lelkesítő és ösztönző hozzáállását, amikor ötletekkel, tervekkel keresik meg őket. Vagy egész egyszerűen most ejtik meg nagy könyvbeszerzésüket, amikor nemcsak ők járnak jól vele a kedvezmények miatt, hanem a kiadónak is segítenek átvészelni ezt az emberpróbáló időszakot.

A marosvásárhelyi Lector kiadó vezetője, Gálfalvi Ágnes a Krónikának elmondta, borúlátó, hiszen úgy tűnik, gazdasági válság fenyeget, és az emberek elsősorban a luxuscikkeken – sajnos már idetartozik a könyv is – fognak spórolni. Ugyanakkor

most következnének a nagy könyves események, amelyek a kiadók bevételének jelentős részét hozzák: a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a csíkszeredai könyvvásár, a budapesti könyvhét, de ezek mind elmaradnak.

„Az egyedüli megoldást abban látom, ha az állam és a civil társadalom támogatja a kultúra ezen szegmensét is, ezen belül a könyvkiadást. Sokan nem gondolják végig, de mégis stratégiai ágazatról van szó, és a válsághelyzetben csak a racionális gondolkodás segíthet. Jó lenne figyelembe venni, hogy a nyugati civilizáció termelte ki annak lehetőségét is, hogy járvány idején vakcinát lehessen rövid időn belül kifejleszteni, és csak a tudomány, a kultúra, a könyvkiadás segítségével lehetséges ezt a civilizációt fenntartani. A tudományos gondolkodásra, az empirikus ismeretekre az emberiségnek továbbra is szüksége van” – fogalmazott a Lector vezetője.

Mint mondta, kevesen gondolják végig azt is, hogy egy könyvkiadónak nemcsak az a szerepe, hogy nyomtatott formába hozzon egy kéziratot, hiszen ezt a nyomda végzi el. A könyvkiadó fő dolga, hogy egy irodalmi vagy tudományos művet a nagyközönség számára olvashatóvá tegyen: ahogyan a szerző megírja, az még nem biztos, hogy abban a formában „fogyasztható”. És a kiadó dolga az is, hogy illusztrációkkal, táblázatokkal lássa el a szöveget. Gálfalvi Ágnes elmondta azt is,

bár az utóbbi években sokan beszéltek arról, hogy a nyomtatott könyv háttérbe szorul, magyarországi statisztikák például azt mutatják: az elektronikus könyv nem tudott gyökeret verni,

hiszen rövid megingás után a nyomtatott könyv népszerűsége újra visszatért, az e-könyv piaca pedig marginális.

Ifj. Király István bonyolult, sok összetevős függvénynek, sokismeretlenes egyenletnek látja a mostani helyzetet. „A nagy könyvkiadókonszernek – gondolok itt a Libri- és a Líra-csoportra – tudnak piackutatást végezni egy-egy kiadvány esetében. Mi, erdélyi kiadók erre a feladatra nem tudunk humán erőforrást biztosítani, mert az anyagi keretek végesek. Eddig is egyéves tervekben gondolkodtunk, és hónapról hónapra számoltuk ki a kiadások és eladások függvényét, beleértve a támogatásokat” – fejtette ki megkeresésünkre a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó vezetője. Elmondta, 2014-től kezdve – amikor megvásárolva a jogokat és a brandet a néhai Mentor Kiadótól, megalapították a Mentor Könyvek Kiadót – meggyőződése volt, hogy az olvasás és a könyvvásárlás egyfajta reneszánszát éli.

„Noha a támogatások megcsappantak a korábbi időszakhoz képest, sikerült olyan kéziratokat közkinccsé tenni, olyan könyveket kiadni, amelyekre büszkék vagyunk. S bár – mint mondtam – nem tudunk e téren piackutatást végezni, az eladások azt jelezték, igény van a kiadványainkra, igény van a könyvekre, igény van az irodalomra, arra, hogy néha költségkeretet félretéve olyan minőségben adjunk ki könyveket, amelyek megállják a helyüket a mindenkori magyar könyvpiacon” – ecsetelte a kiadó vezetője.

Hozzátette, szándékosan hangsúlyozza, hogy „mindenkori”, hiszen az erdélyi boltokon kívül a magyarországi hálózatokat (kis- és nagykereskedőket) is el kell látni.

– állapította meg ifj. Király István. Hozzátette, azt sem lehet tudni, hogy akik olvasnak, frissen vásárolt vagy már régóta polcon heverő könyveket ütnek-e fel. „Amiről szintúgy nem lehet képünk, az az, hogy lesz-e miből könyvet vásárolni. Szóval nem is a könyves szemlék elnapolása a legfőbb probléma. Ezek szükséges, észszerű lépések voltak. És biztos vagyok benne, hogy amikor újra lesznek könyvvásárok, könyvfesztiválok, semmivel sem lesz kevesebb érdeklődő, mint korábban. Legfeljebb a vásárlókeret lesz szűkebb (rövid távon), de idővel minden helyre áll, és elképzelhető, hogy elértéktelenednek hamis aranyak, és a könyv lesz az igaz érték” – reménykedik a marosvásárhelyi kiadó vezetője.

A magyarországi Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) – amelynek több erdélyi kiadó is tagja – hathatós kormányzati intézkedéseket sürget a könyvágazat megmentésére. Gál Katalin, az MKKE elnöke levélben fordult Demeter Szilárdhoz, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztoshoz, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárhoz és Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez, ismertetve a könyvágazat kritikus helyzetét. Levelében azonnali kormányzati intézkedéseket sürget, konkrét intézkedési tervet javasol a könyvágazatban tevékenykedő munkaadók, munkavállalók, könyvszakmai vállalkozások megsegítésére. 

– áll a levélben. Az intézkedések közt szerepel a mindkét oldalt (munkaadó és -vállaló) érintő közterhek, adók fizetésének felfüggesztése az év végéig, a nettó minimálbér biztosítása valamennyi alkalmazott munkavállaló részére, megkülönböztetett gazdasági mentőöv összeállítása a könyvszakmában legalább 5 éve működő mikrovállalkozások – ezek legtöbbször családi vállalkozások – részére. Az egyesülés tagjai kérik a nyílt könyvkiadási pályázati lehetőségek bővítését, a pályázható támogatás összegének jelentős emelését.

Közben európai parlamenti képviselők is kezdeményezést indítottak az európai művészek és a kulturális szektor megmentésére. Az MKKE honlapján idézte Niklas Nienaß és Salima Yenbou  nyílt levelét, amelyben a képviselők több, a kulturális ágazat szereplői számára fontos intézkedés meghozatalát és támogatását sürgetik a koronavírus-járvány kapcsán, így a kulturális és kreatív szektorok (CCS) anyagi támogatását, a szabadúszók szociális támogatásának lehetőségét, a kis- és középvállalkozások különböző típusú támogatását (pl. adócsökkentés, hitel, bevételkisesés-támogatás, támogatás a vissza nem téríthető költségeikre), valamint olyan fiskális intézkedések meghozatalát, amelyek csökkentik a forgalomtól függő nyomását a szektoron. A járvány elvonulása után javasolják egy csomagterv elkészítését a tagállamok számára, amely biztosítja, hogy a kulturális és kreatív szektorok megbirkózzanak a válság hosszú távú következményeivel.