Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében: új kötet jelent meg a kétszáz éve útnak indult nyelvtudósról, tibetológusról

Molnár Vilmos író, az újonnan megjelent kötet szerkesztője

Molnár Vilmos író, az újonnan megjelent kötet szerkesztője

A kétszáz éve Távol-Keletre indult Kőrösi Csoma Sándorról jelent meg a száz kötetesre tervezett Székely Könyvtár sorozat frissen megjelent, 76. könyve, amelyet csütörtökön mutattak be a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című kiadvány szerkesztőjével, válogatójával, Molnár Vilmossal beszélgettünk.

Kiss Judit

2019. november 15., 12:272019. november 15., 12:27

2019. november 15., 12:372019. november 15., 12:37

November végén éppen 200 éve annak, hogy a világszerte talán leghíresebb székely, Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója útnak indult Nagyenyedről. Ez a jubileum az apropója annak, hogy csütörtökön Marosvásárhelyen a Nemzetközi Könyvvásáron mutatták be a százkötetesre tervezett Székely Könyvtár sorozat frissen megjelent 76. könyvét.

A Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című kiadvány a Hargita Kiadóhivatalnál látott napvilágot, anyagát Molnár Vilmos válogatta és szerkesztette.

Sok mindent nem tudni még Csoma életéről

„A kötetbe került írásokat igyekeztem úgy összeválogatni, hogy azok valamiképpen tükrözzék az utóbbi évek-évtizedek Csoma-kutatását. Egy-egy kutató, miközben új dolgokat fedez fel, régi tévhiteket cáfol meg, néha maga is görget tovább tévedéseket. Sokan, sokféle szemszögből járultak hozzá ahhoz, hogy teljesebb, világosabb legyen a kép, de hogy valamikor ismert lesz-e róla a teljes igazság, az egyelőre kérdés marad” – vallja a kötet szerkesztője. Megkeresésünkre kifejtette,

a Székely Könyvtár sorozat székely származású írók, költők, történészek, néprajzosok írásait tartalmazza, Kőrösi pedig nem maradhat ki ebből a sorból.

„Már csak azért sem, mert úgy tűnik, nemzetközi téren ő a legismertebb székely. Orbán Balázst nevezhetik úgy, hogy a legnagyobb székely, de világszinten nem ismert, és Tamási Áron székely humorát is nehéz átültetni más nyelvekre. Amikor beleástam magam a Kőrösiről szóló irodalomba, meglepődve tapasztaltam: nemhogy csökkenne, de nő iránta az érdeklődés Japántól az Egyesült Államokig. Például Japánban bódhiszattvaként, a buddhizmus egyfajta szentjeként tisztelik az 1930-as évek óta” – mondta el a kötet szerkesztője. Kifejtette azt is, hogy egy francia, Bernard Le Calloc’h élete jelentős részét a Csoma-kutatásnak szentelte, bejárta Kőrösi németországi vándorútját gyalog, írt róla jó pár könyvet, de persze Indiában is nagy a kultusza a székely nyelvtudósnak, a tibetológia megalapítójának.

„Olvastam indiai szerző tanulmányát, mely a Csoma által lefordított és magyarázatokkal ellátott buddhista szent könyvekről szól, de tudunk amerikai írónak Csomával foglalkozó (sajnos elég felületes és a valóságot eltorzító) regényéről is. Azért is kutatják ennyien, mert sok a homályos pont az életét, keleti vándorútját illetően” – mondta Molnár Vilmos. Hozzátette, Csoma nem volt közlékeny valaki, magáról nagyon szűkszavúan nyilatkozott mindig, hogy mégis tudunk róla pár dolgot, azt abból a nagyon kevés levélből tudjuk, amiket írt. Kevés levelet írt, még kevesebb maradt fenn, a határállomásokon időnként kémnek nézték, és le kellett írnia, hogy ki ő, és honnan jött, azt a keveset, amit tudunk róla, azt innen is tudjuk. Molnár Vilmos azt is elmondta, olvasta már grafológus és csillagjós írását is Kőrösi Csoma Sándorról, de ezeket természetesen nem válogatta be ebbe a könyvbe.

Idézet
Biztosan még a székely nyelvtudós születési dátumát sem lehet tudni, egy darabig 1784-et emlegettek, holott ő azt vallotta magáról, hogy később született. Újabban úgy tűnik, hogy 1788 vagy 1789 a valószínű dátum”

– mondta a kötet szerkesztője.

Tévhitek és mítoszok

Kerültek elő újabb dokumentumok, amelyek rengeteg, a Csoma személye, tevékenysége körül keringő tévhitet, mítoszt megcáfoltak, ezért is gondoltam fontosnak, hogy ezeket kötet gyűjtse egybe – mondta a szerkesztő. „Az egyik ilyen tévhit arról szól, hogy az enyedi iskola elvégzése után miképp jutott el Göttingenbe. Pár évtizeddel ezelőttig mindenki úgy tudta, hogy egyenesen odament. Csetri Elek találta meg azt az útlevelet, amiben szerepel, hogy merre vette az irányt: hatalmas kerülővel jutott Göttingába, felment a Balti-tenger partjára, Hamburgba, ott érdeklődött, hogy mikor indulnak hajók. Vargabetűket tett meg Németországban, jórészt gyalog” – mondta Molnár Vilmos. Dr. Nagy Lajos – akinek két írása is szerepel a kötetben – más tévhiteket is felsorol, amiket hosszú időn keresztül görgettek tovább a Csoma életéről szóló regényekben is. Ilyen például, hogy fűtetlen szobában fagyoskodott a zanglai kolostorban a lámánál, akitől tibetiül tanult, és dideregve írta meg a tibeti–angol szótárt.

Idézet
Bebizonyosodott, hogy ez sem igaz, a láma gazdag volt, egyfajta palotában élt, amelyet fűtöttek. A Csoma szobája a konyha fölött volt, ahol folyton égett a tűz. Persze ez semmit nem von le Csoma érdemeiből, hiszen szenvedett eleget, és persze máshol fagyoskodott is. Ugyanakkor tévhitek keringenek a halála körülményeiről is”

– magyarázta a szerkesztő.

Kőrösi Csoma Sándor szobája Galéria

Kőrösi Csoma Sándor szobája

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 1992-től kezdve évente adott ki egy-egy évkönyvet, összesen 25-öt. A Gazda József irányítása alatt lassan immár három évtizede működő egyesület kiadványainak mindenikében volt olyan rész, amelyben egy-egy kutató a Csomáról szóló újabb kutatások eredményeiről számolt be. „Én ezekből válogattam, francia, hindu, svéd, svájci, magyarországi, erdélyi szerzők írásaiból. A kötet 250 oldalas, de lehetett volna sokkal hosszabb is, mert anyag volt bőven. Az is szempont volt, hogy aki eddig nem olvasott Csomáról, vagy keveset tud, az is kapjon átfogó képet. Ezért benne van nagy vonalakban az egész életútja” – mondta el Molnár Vilmos. A kötetet a tervek szerint hétfőn Kovásznán mutatják be, később Csíkszeredában és Kolozsváron is megismerheti a közönség.

Táncos performansszal nyílt meg a 25. Nemzetközi Könyvvásár Vásárhelyen
 

•  Fotó: Bereczky Sándor Galéria

Fotó: Bereczky Sándor


Olvasó, valamint könyvvel és könyvön pózoló gyereksereg táncával, Balázs Imre József költő, irodalomtörténész részvételével nyílt meg csütörtökön a vasárnapig tartó 25. Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. A jubiláló rendezvény színházi előadásokkal, irodalmi estekkel, koncertekkel, gyerekprogramokkal várja a könyvek szerelmeseit.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron