A Dragomán György A fehér király című, 2005-ben megjelent regényéből készült brit filmet január 27-étől láthatja a nagyközönség a nagy-britanniai mozikban.
2017. január 03., 11:482017. január 03., 11:48
A marosvásárhelyi származású szerző regényében, amely világszerte népszerűvé vált, és amelyet több tucat nyelvre fordítottak le, a 12 éves Dzsátá perspektívájából érzékelhetőek egy fiktív, de a romániaira erősen emlékeztető diktatúra mindennapjai.
„A fehér királyt két nappal a Brexit-szavazás előtt mutatták be az edinburgh-i filmfesztiválon. A Dzsátá nagyapját alakító Jonathan Pryce arról beszélt a közönségnek, hogy a zárt és elszigetelt társadalmat bemutató film, amit a rendezők egy harminc éve diktatúra uralta, fiktív Angliába helyeztek át, hirtelen nagyon aktuálissá vált, úgy nézzék, hogy figyeljenek a zárt társadalmak tanulságaira, a diktatúra veszélyeire. Azt hiszem, azóta még aktuálisabbá vált számukra is ez a történet” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Dragomán György annak kapcsán, hogy nemsokára a nagyközönség is megtekintheti a regényéből készült filmet.
A kamaszkort megnehezítő élethelyzetek
Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988-ban telepedett át családjával Magyarországra. Több regényében is visszaköszön a romániai diktatúra témája. A József Attila-díjas író A fehér király című, nagy sikerű regénye arra keres választ, miként dolgozza fel a kamasz, hogy apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába, hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket, és hogy milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben.
A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel, a főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.
„Kicsit sci-fis felfogás”
A regényt az Egyesült Királyságban is kiadták, így került az angol rövidfilmes Alex Helfrecht kezébe, akit annyira megihletett, hogy elhatározta, nagyjátékfilmet készít belőle. A Helfrecht és az ugyancsak filmes hitvese, Jörg Tittel rendezésében készült adaptációban a történet főhősét, Dzsatát a 12 éves Lorenzo Allchurch, míg női főszereplőként az anyját a modellből lett színésznő, Agyness Deyn alakítja. A mellékszereplőket olyan kiváló színészek játsszák, mint Olivia Williams, Jonathan Pryce, Fiona Shaw, Greta Scacchi és Ross Partridge. A Magyarországon forgatott brit produkció címe A fehér király angol megfelelője, vagyis The White King lett. Korábban Dragomán kedvezően nyilatkozott a forgatókönyvről.
„Annyira más, mint amit gondoltam, hogy tényleg izgalommal várom, mi lesz belőle. Úgy képzelik, mintha Angliában harminc évig kommunizmus lett volna, és a film cselekménye ezt követően játszódna. Nagyon érdekes felfogás, kicsit sci-fis. Nem bánom, mert nem biztos, hogy A fehér király Erdélyben játszódik, ha valaki sci-fiként akarja olvasni, olvassa úgy” – nyilatkozta korábban a Hvg.hu-nak Dragomán György.
Karácsony másodnapja Szent István, az első vértanú és az egyik leggyakoribb magyar férfinév napja.
December 29-én lesz a Semmelweis Ignácról szóló magyar film országos tévépremierje a Dunán – jelentette be a közmédia.
Dokumentumfilm készül Zalatnay Saroltáról és Mádl Ferencről is. Hét filmterv gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet Televíziós Döntőbizottsága.
A Viktória című operett nyílt próbájával kötötték egybe a nagyváradi Szigligeti Színház évértékelőjét. A nagyváradi színház társulata a debreceni színházzal közösen mutatja be év végén a Viktória című operettet.
Közös ünnepi hangolódásra hívja az érdeklődőket az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, több erdélyi településen lép fel három magyarországi művész.
Sepsiszentgyörgyön mutatják be csütörtökön a Székely identitásépítés a 19–20. században című kötetet, az eseményen előadást tart dr. Bárdi Nándor történész kutatóprofesszor. A székely identitásépítés különféle vetületeit vizsgálja a kiadvány.
A Moldovai Köztársaság fővárosában Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője rendezett Molnár Ferenc-darabból előadást december elején. Ez volt az első alkalom, hogy magyar rendező állított színpadra darabot Kisinyovban.
Lohinszky Loránd színművész (1924-2013) születésének századik évfordulója alkalmából eseménysorozatot szervez a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. Kiállítás is nyílik Lohinszky Lorándról.
Újabb verseskötete jelent meg Laczkó Vass Róbertnek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének. Laczkó Vass Róbert immár hatodszor jelentkezik verseskötettel.
Megnyitották Kolozsváron a jubileumi, 10. Adventi Könyvvásár kapuit csütörtökön a Vallásszabadság Háza tereiben.
szóljon hozzá!