Edényégetés a korondi Birtalan család műhelyében. A sepsiszentgyörgyi Antal Levente készítette a fotót 2013-ban
Fotó: Antal Levente
Eltelik egy-két évtized, és a most készülő fényképeken látható dolgok már kuriózumnak fognak számítani – mondta el a Krónikának Balázs Ödön, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont fotográfusa. Balázs Ödön válogatta az Orbán Balázs nyomdokán elnevezésű fotótáborokban készült dokumentációból álló kiállítást, amely Székelyudvarhelyen lesz megtekinthető csütörtöktől két héten keresztül. Csíkban is kiállítás nyílik csütörtökön: székelyföldi archív felvételeket sorakoztat fel a múlt századból.
2020. december 02., 16:382020. december 02., 16:38
Az eltűnőfélben lévő, hagyományos falusi életformát dokumentáló képeket, valamint múlt századi archív felvételeket mutat be az a két kiállítás, amely csütörtökön nyílik Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. Az udvarhelyi művelődési ház koncerttermében két hétig lesz látható a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Másfél évtized képesszenciája című fotódokumentációs anyaga.
A kiállított negyven nagy méretű kép, amelyeket Balázs Ödön, a Forrásközpont fotográfusa válogatott, a környékbeli települések 21. század eleji valóságát, a mindennapok hangulatát mutatják be.
Csíkszeredában a Megyeháza Galériában a Világnak fordulása, régi idők elmúlása című kiállítás lesz megtekinthető, szintén a forrásközpont szervezésében. A tárlatot csütörtökön 18 órakor nyitják meg az online térben. A Hargita Megyei Tanács alintézményeként működő Forrásközpont a múlt században, az egykori történelmi Székelyföld területén készített, nagyrészt családi tulajdonban található fotográfiák felkutatását, digitalizálását és bemutatását is célul tűzte ki. Így kerülnek most új megvilágításba egy letűnt kor képtöredékei, életképei, mint például: hagyományos építészet, népviselet, ünnepek, mesterségek, utcarészletek stb.
A kiállítás kurátora, Balázs Ödön néhány intézmény gyűjteményéből – a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól, a Fortepan képarchívumtól, a Kriza János Néprajzi Társaságtól és a Maros Megyei Múzeumtól – is kért képanyagot. Mint a Krónikának kifejtette,
– egy fotó a kovásznai Pokolsarat rögzíti.
Az udvarhelyi tárlat anyagában a községek képi ábrázolásain az épület- és szociofotóktól a portrékig, táj- és tárgyfotókig számtalan műfaj, téma fellelhető.
Balázs Ödön megkeresésünkre elmondta, a 2002 óta általában évente kétszer, ősszel és tavasszal szervezett fotótáborokat a járvány miatt idén nem tudták teljes egészében megtartani: a tavaszi elmaradt, ősszel rövidebb időre gyűltek össze székelyföldi fotósok Erdővidékre.
– hívta fel a figyelmet.
Ünnepnap – Veres Mónika (unoka) és Bencze Irma(nagymama), Bágy, Homoródszentmárton község
Fotó: Balázs Ödön
A korábbi fotótáborokban számos magyarországi fotográfus is részt vett, akik a székelyföldi fotósokhoz csatlakozva járták a székelyföldi településeket. Az elmúlt tizenöt évben megszervezett udvarhelyszéki dokumentarista jellegű fotótáborok válogatott anyagából összeállított kiállítás képei a még meglévő, a múltat idéző épített örökség, használati tárgyak, motívumok, mesterségek, élethelyzetek, a tájban élő ember ünnep- és hétköznapjainak, a változó és tünékeny emberi arcok, a táj szépségeinek megörökítése a fotográfia eszközeinek segítségével.
Balázs Ödön arra is kitért, hogy az a világ, amelyet a fotósok a táborok alkalmával szeretnének megörökíteni, egyre inkább eltűnőfélben van, ők pedig a változásokat is dokumentálják.
„Ami látvány szempontjából is nagyon gyorsan eltűnik, az a hagyományos mesterségek szokásrendje. Most már alig-alig lehet ilyennel találkozni, a patkolókovács mesterség talán az, amit még lencsevégre kaphattunk, de az is modernizálódik” – mondta a fotográfus. Kifejtette, a mezőgazdasági munkálatok is erőteljesen megváltoztak a Székelyföldön, nagyrészt gépiesített formában működik, a hagyományos gazdálkodási formák eltűnnek.
– mondta Balázs Ödön.
Mindörökké – Bereczky István és Róza, Küsmöd, Etéd község
Fotó: Kerekes István/ Kazinbarczika
Kifejtette, azt tapasztalják, majdnem minden faluban egy-két gazda felvásárolja a földeket, azokon gazdálkodik „nagyban”, és a legtöbb vidéki ember felhagy a gazdálkodással. „Mi mindenképpen dokumentáljuk azt, ami történik, azt is érdekes megfigyelni, hogy a hagyományos miként találkozik a modernnel, a muzeális a globálissal, milyen az átmenet” – mondta a fotográfus.
A Székelyföldet több szempontból megjelenítő válogatott dokumentációs anyag legelőször Székelyudvarhelyen, majd a marosvásárhelyi Várban, Komáromban, Békéscsabán mutatkozott be. 2018-ban Strasbourgban az EP-képviselők klubjának parlamenti szessziót záró rendezvényén volt jelen e képanyag, 2019 második felében pedig Szovátán, a Teleki Oktatási Központban volt megtekinthető.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!