Somogyi Győző Gábor Áronról készült alkotása
Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus és festő alkotásaiból nyílt kiállítás Sepsiszentgyörgyön. A magyar hősök arcképcsarnoka című tárlat július 7-ig látogatható a Lábasházban.
2022. március 12., 10:332022. március 12., 10:33
Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus és festő alkotásaiból látható kiállítás Sepsiszentgyörgyön. A magyar hősök arcképcsarnoka című tárlat július 7-ig látogatható a Lábasházban. Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója közölte, Somogyi Győző 41 kőnyomatot adományoz a múzeumnak, mert „szereti Erdélyt és a székelyeket, és hisz abban, hogy a magyar nép kulturálisan egységes és oszthatatlan”. A mintegy 25 ezer eurót érő ajándék az utóbbi évek egyik legjelentősebb magánadománya.
„Nagy szakadék tátong a magyarországi és az erdélyi képzőművészeti szcéna között: „fontos nevekről” nem tudunk, olyanokról, akik a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben elindították Magyarországon azt a „szellemi erjedést”, ami nélkül ma nem itt tartana a magyar képzőművészet” – véli Vargha Mihály. Kifejti, Somogyi Győző volt az egyike azoknak, akik idejében felismerték, hogy a nagy avantgárd forradalmat követő, a szocialista-realizmusban kicsúcsosodó mozgalmak nem vezetnek sehová, de ő – a keleti tömb művészeinek nagy többségétől eltérően – nem visszafordult a nyugati Grand Art felé, hanem visszatért a gyökerekhez.
Kitelepszik falura, állatokat tenyészt, a vidéki emberek egyszerű életmódját éli, és a tisztaságot keresve, a falusi világra alapozva felépíti egyedi művészetét” – magyarázza a múzeumigazgató.
Kifejti, Somogyi törekvései, esztétikája a neoavantgárd stílusirányzatba sorolható, de azáltal, hogy a népi vallásosság, a historizmus is sarkalatos pontjai a művészetének, stílusa egyedi, sajátos út a magyar művészetben. Szobrászatban Samu Géza (1947–1990) festészetben Bukta Imre (1952) a szellemi rokonai. Életvitele, hitelessége, újszerűsége felkeltette a kádári biztonsági „szervek” figyelmét is, zaklatták, lehallgatták. Életútja is rendhagyó: Budapesten született, nagyvárosban nőtt fel, teológiát is végzett, aztán egyik napról a másikra áttér a földművelő paraszt kőkemény életvitelére, miközben alkot is mindennap, ahogyan a hívő ember imádkozik.
„Ez a száz kép olyan, mint egy ikonosztáz: 30x40 centiméteres képekből áll, amelyek beborítanak egy 12 méter hosszú falat. A tárlat érdekessége, hogy az arcképekhez társul magyarázó szöveg, mindenkiről elolvasható, hogy miben alkotott nagyot, miről híres. A száz arckép között van a háromszéki Gábor Áron is, Kossuth kalapban, ahogy eddig senki nem ábrázolta őt. Hősünk ágyúját pár nappal később március 11-én a budai várban mutatjuk be” – fejtette ki Vargha Mihály.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!