Fotó: MTI
2009. augusztus 04., 10:102009. augusztus 04., 10:10
1911-ben született, tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán végezte 1935-ben. Rá négy évre megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót, amely főleg a népi írók műveit jelentette meg, a líra, a próza és a dráma műfajában is időt álló műveket adott ki. A kiadót 1950-ben államosították, Püski Sándort pedig 1962-ben hamis vádak alapján bebörtönözték, ahonnan 1963-ban szabadult. 1970-ben feleségével együtt az Egyesült Államokba emigrált, New Yorkban telepedtek le. Itt alapította meg 1975-ben a Püski Kiadót, a könyvkiadás mellett kiállításokat, filmvetítéseket, előadásokat szervezett, és számtalan magyar művészt, írót, tudóst látott vendégül.
A Püski Kiadó gondozásában az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőségekhez nem jutott szerzők munkáit jelentette meg, a kiadó és könyvesház pedig hamarosan a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált. A rendszerváltás hírére a házaspár hazatért, 1988-ban Budapesten, a Krisztina körúton alapította újra kiadóját és könyvkereskedését. Püski Sándor részt vett a Nemzeti Demokrata Szövetség alapításában, amelynek 1991 és 1996 között tagja volt. 1995-től a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja.
1990-ben Bethlen Gábor-, 1995-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-, 1996-ban Magyar Örökség és Bocskai István-díjat, valamint Pro Urbe Budapest kitüntetést kapott. 2001-ben az I. kerület díszpolgára lett, 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét nyerte el, 2003-ban az Év Könyve díjjal, 2004-ben Magyar Művészetért elismeréssel jutalmazták. 2005-ben feleségével együtt Szent István-díjat kapott, kilencvenedik születésnapján, 2001 februárjában pedig Mádl Ferenc államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. 2002-ben a kiadótulajdonos Könyves sors, magyar sors című munkájában életéről, munkásságáról és az ezzel szorosan összefüggő népi mozgalom születéséről és kifejlődéséről vallott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok