Angela Merkel
Fotó: Német kormány
Angela Merkel kiáll a 2008-as NATO-csúcson hozott döntések mellett – közölte a volt német kancellár szóvivője hétfőn, reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára.
2022. április 04., 15:252022. április 04., 15:25
Angela Merkel „kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatos döntései mellett”, ugyanakkor a Bucsán és Ukrajna más településein történt „atrocitások fényében” teljes mértékben támogatja a német szövetségi kormány és a nemzetközi közösség Ukrajna melletti erőfeszítéseit,
– közölte a szóvivő. Volodimir Zelenszkij egyik, vasárnap esti videóüzenetében felszólította Angela Merkelt és Nicolas Sarkozy volt francia államfőt, hogy látogassanak el Bucsára, ahol – szavai szerint – képet alkothatnak az Oroszországgal kapcsolatban 14 éve követett politikájuk kudarcáról.
Az ukrán elnök és a volt német kancellár kijelentései arra vonatkoznak, hogy a 2008-as NATO-csúcson ugyan ígéretet tettek arra, hogy Ukrajna a védelmi szövetség tagja lehet, de nem indították el az úgynevezett csatlakozási akciótervet (MAP), méghozzá főleg a Moszkva tiltakozására hivatkozó német és francia kormány ellenállása miatt.
Legutóbb Andrij Melnyik berlini ukrán nagykövet, aki egy vasárnapi lapinterjúban úgy vélte, hogy Steinmeier korábban, még kancellária-miniszterként, majd külügyminiszterként orosz kapcsolatok sűrű hálózatát építette ki, és ezek a kapcsolatok a jelenlegi szövetségi kormányt is befolyásolják. A diplomata hozzátette, hogy a szövetségi elnök számára Németország és Oroszország jó viszonya „alapvető fontosságú, szent dolog”, és ezen az Ukrajna elleni orosz agresszió sem képes változtatni.
Frank-Walter Steinmeier, vagy az elnöki hivatal nem reagált a bírálatokra, Wolfgang Büchner helyettes kormányszóvivő viszont hétfői berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, hogy
Az ukrán fővárostól, Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsát a február 24-én elindított háború első napjaiban foglalták el az orosz csapatok, és a napokban foglalták vissza az ukrán erők. Az oroszok távozása után több száz meggyilkolt civil holttestére bukkantak.
Olaf Scholz német kancellár elítélte és az orosz hadsereg háborús bűncselekményének minősítette a vérengzést. Annalena Baerbock külügyminiszter közölte, hogy az eset miatt várhatóan megszigorítják az Oroszország elleni európai uniós szankciókat.
Legkevesebb 45 halálos áldozata van a Gázai övezetben vasárnap végrehajtott izraeli támadásoknak. António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Izraelt, hogy engedjen be a térségbe humanitárius segélyszállítmányokat.
A nők egyre magasabb szintű és erősebb szerepvállalását, valamint a gyermekeket védő környezetet szorgalmaz az egyházban a püspöki szinódus záródokumentuma, amelyet szombat este szavaztak meg a Vatikánban.
Jichák Hercog izraeli elnök szombaton, az Irán elleni izraeli légicsapás után üdvözölte az Egyesült Államokat, Izrael történelmi szövetségesét, a két ország közötti „nyilvános és titkos együttműködést”.
Több tucat, egy katonai támaszpont közelében fekvő buszmegállóban várakozót megsebesített meg egy a gyanú szerint szándékosan gázoló kamion sofőrje Izraelben vasárnap délelőtt – írta az MTI.
A konzervatív politikát folytató Georgiai Álom nevű kormánypárt 53 százalékos abszolút többséggel került ki győztesen a szombati parlamenti választásokból. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Facebook-bejegyzésében gratulált.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy ciszjordániai katonai művelet során szombaton megölték a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveres szárnyának egyik parancsnokát.
Irán légvédelmi parancsnoksága sikeresen elhárította a síita állam több területe ellen szombat hajnalban végrehajtott izraeli légtámadást, amely csak „korlátozott károkat” okozott – közölte a Tasnim iráni hírügynökség.
Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!