Fotó: Twitter/MaranMatters
Miközben a délkelet-ukrajnai Odesszában többen is meghaltak egy orosz rakétatámadás következtében, Washington újabb katonai támogatást jelentette be Kijev számára.
2023. június 14., 08:082023. június 14., 08:08
A szerda reggeli ukrán beszámolók szerint Odesszában legalább hárman meghaltak, tizenhárman pedig megsebesültek, amikor az orosz haderő rakétatámadást intézett a város ellen.
A célpontok között egy raktár, egy irodaház és boltok szerepeltek.
A híradások szerint az oroszok négy Kalibr manőverező robotrepülőgépet lőttek ki a városra, amiből kettőt sikerült lelőni.
A külügyminisztérium közleménye szerint az amerikai készletekből lehívott katonai csomag tartalmaz kritikusan fontos légvédelmi képességeket, további lőszert HIMARS rakétarendszerekhez és egyéb tüzérségi eszközökhöz, valamint szerepelnek benne páncélozott járművek, és további eszközök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy haditudósítókkal megtartott keddi Moszkvai tanácskozáson eközben arról beszélt: Oroszország fontolóra veszi egy „egészségügyi kordon” létrehozását Ukrajna területén, ha folytatódnak a régióit érő tüzérségi támadások.
Putyin úgy vélekedett, hogy az Ukrajna területéről érkező támadások miatt fokozni kell az ellenséges támadórendszer elleni harc hatékonyságát, ami nem jelenti azt, hogy kizárható majd minden belövés veszélye.
„Ha ez így folytatódik, akkor valószínűleg meg kell fontolnunk, és ezt nagyon óvatosan mondom,
– mondta.
A „különleges hadművelet” feladatai az aktuális helyzetnek megfelelően módosulnak, de teljesen nem kell rajtuk változtatni, mert alapvetően helyesek – tette hozzá.
A kérdésre, hogy Oroszország miért nem reagál arra, ha a Nyugat túlmegy minden határon, azt hangoztatta, hogy maga a „különleges hadművelet” válasz ennek a határnak a megsértésére és kísérlet a 2014-ben elkezdődött háború fegyveres lezárására.
Közölte, hogy az ukrán fegyveres erők ellentámadása június 4-én kezdődött meg, külön erre a célra kiképzett tartalékosok bevetésével. Mint mondta,
Nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy Oroszország készül-e támadásra Ukrajnában, a további lépéseket a helyzet alakulásától tette függővé.
Kijelentette: nincs arra szükség, hogy Oroszország egész területén hadiállapotot vezessenek be, de, mint mondta, „néhány kérdésben még körültekintőbbnek kell lennünk”. Úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs szükség újabb mozgósításra, de ez a fronthelyzetnek és annak a függvénye, hogy mik az aktuális célok.
és az ukrán emberveszteség tízszerese az orosznak. Beszámolója szerint Oroszországnak mintegy félszáz harckocsija vált használhatatlanná a harcokban, de ezek egy része javítható, Ukrajna pedig több mint 160-at veszített el.
Putyin Ukrajnát tette felelőssé a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének megsemmisüléséért. Emlékeztetett arra, hogy a létesítményt amerikai HIMARS rakétarendszerekkel lőtték.
Az orosz hadiiparról szólva elmondta, hogy Oroszország az elmúlt év alatt 2,7-szeresére növelte a fő fegyverek gyártását. Kijelentette, hogy az orosz haditechnika minősége javul, elismerte viszont, hogy drónból és precíziós lőszerből kevés van. A T-90M harckocsit a világ legjobb harckocsijának nevezte.
amelynek keretében Ukrajna exportálhatja gabonáját, Oroszország pedig élelmiszereit és műtrágyáját a fekete-tengeri kikötőkből. Moszkva régóta kifogásolja, hogy az alkunak az orosz kivitelre vonatkozó része nem teljesülhet, mert akadályokat gördítenek elé.
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
A párizsi ítélőtábla döntése nyomán szerdán szabadon engedték a francia fővárosban múlt héten letartóztatott Pál Fülöp herceget, akinek a kiadását kérik a román hatóságok – számolt be az AFP.
Ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség támogatásával.
Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-oldalán bejelentette: annak ellenére is részt vesz a május 9-i moszkvai orosz katonai ünnepségeken, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője felszólította az uniós tagállami vezetőket: ne vegyenek részt az eseményen.
Az izraeli kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gázai tűzszünet előfeltétele, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet szabadon engedje az izraeli túszokat – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
Egy moszkvai bíróság egyenként 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte kedden a Reuters és az Associated Press hírügynökség, valamint a Sota Vision YouTube-csatorna újságíróit.
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
szóljon hozzá!