„Katonai tanácsadókat” küldhet az EU Ukrajnába, közel lehet a Washington és Kijev közötti ásványianyag-megállapodás

EU

„Bevonul az EU? Megtörténhet, hogy hivatalosan is uniós kiképzőket küldenek Ukrajnába

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.

Hírösszefoglaló

2025. április 17., 09:332025. április 17., 09:33

Hipper nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter elmondta, hogy az uniós tagállamok az EU külügyminiszteri tanácsának hétfői luxembourgi ülésén megvitatták a kezdeményezést.

„Valóban, erről szó volt” – mondta Hipper. „De a lényeg itt az, hogy Ukrajnát támogassuk és a lehető legjobban megerősítsük” – tette hozzá.

„A megbeszélések folyamatban vannak a misszióval kapcsolatban, de ennél többet jelenleg nem tudok megosztani” – mondta.

Hipper nem volt hajlandó pontosítani, hogy a terv szerint a háború alatt vagy annak befejezése után küldenének „tanácsadókat” Ukrajnába.

A hétfői találkozót követően Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője is említést tett egy esetleges kiképzési misszióról folytatott megbeszélésekről.

A misszió kibővítéséről tárgyal az EU

„Megvan a missziónk az ukrán katonák kiképzésére, már több mint 73 ezer katonát képeztek ki. Tehát ma (április 14-én) arról is tárgyaltunk, hogy mit tehetünk még a missziókkal kapcsolatban" – mondta Kallas.

Idézet
Ki kellene-e terjesztenünk a missziók mandátumát, hogy hozzájáruljunk a hajlandók koalíciójának biztonsági garanciáihoz?”

– tette hozzá.

További részletekkel azonban nem szolgált.

A koalíció olyan országok csoportja, amelyek békefenntartó csapatokat és más biztonsági garanciákat ígértek Ukrajnának egy esetleges tűzszünet esetén.

A koalíció megbeszélésein legalább 37 ország, köztük európai, ázsiai és nemzetközösségi országok vettek részt, és a jelentések szerint 15 ország kész csapatokat küldeni. Más tagokat arra kértek, hogy más formában nyújtsanak támogatást, beleértve a hírszerzést, fegyvereket vagy tengeri támogatást.

Donald Trump amerikai elnök még nem ajánlott egyértelmű biztonsági garanciákat Ukrajnának és a koalíciónak, miközben Washington csökkenteni készül a kontinensen való katonai jelenlétét.

Eközben Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes szerdán közölte: Ukrajna és az Egyesült Államok „jelentős előrelépést” ért el az ásványi anyagokról szóló megállapodásról folytatott tárgyalásokon, és a közeljövőben aláírják a memorandumot.

Mint ismeretes, Donald Trump amerikai elnök ásványi anyagokkal kapcsolatos kétoldalú megállapodásra törekszik az Ukrajna orosz megszállás elleni háborújának befejezésére irányuló törekvésének részeként.

Trump ebben látja azt a lehetőséget is, hogy visszaszerezze azokat a dollármilliárdokat, amelyeket az Egyesült Államok az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra költött.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Ukrajna nem ismeri el a múltbeli amerikai katonai segélyeket kölcsönnek.

„Technikai csapataink nagyon alaposan együtt dolgoztak a megállapodáson, és jelentős előrelépés történt. Jogi munkatársaink számos pontot kiigazítottak a megállapodástervezetben" – mondta Szviridenko az X közösségi portálon közzétett bejegyzésében.

Szviridenko szerint a megállapodással kapcsolatos munka folytatódik, és mindkét fél megállapodott abban, hogy a közeljövőben aláírnak egy memorandumot, amely az előrehaladás rögzítésének első lépése.

Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszterhelyettes az állami televízióban elmondta, hogy a tárgyalások haladnak, és valószínű, hogy hamarosan aláírhatják az ideiglenes dokumentumot, vagyis a memorandumot.

Idézet
A végleges dokumentumot nem ezen a héten fogják aláírni. Sok munka vár még ránk, mert az amerikai fél által a megállapodásba foglalt elképzeléseket tovább kell fejleszteni"

– mondta Kacska.

Az Egyesült Államok 300 milliárd dollárról mintegy 100 milliárd dollárra csökkentette az Ukrajnának az orosz invázió óta 2022-ben nyújtott támogatás költségére vonatkozó becslést – jelentette szerdán a Bloomberg News az ügyet ismerő személyekre hivatkozva.

A múlt hónapban a Trump-kormányzat új, kiterjedtebb ásványi nyersanyagokra vonatkozó megállapodást javasolt, amely nem ad Ukrajnának jövőbeli biztonsági garanciákat, de megköveteli, hogy egy közös befektetési alapba helyezze a természeti erőforrások állami és magánvállalatok általi kiaknázásából származó összes bevételt Ukrajna egész területén.

A jövőbeli megállapodáshoz az ukrán parlamentben történő ratifikációra lenne szükség, és várhatóan mindkét ország gazdasági növekedését segítené

– mondta Szviridenko, de további részleteket nem közölt.

„Lehetőséget teremt a beruházások és a fejlődés számára Ukrajnában, és megteremti a kézzelfogható gazdasági növekedés feltételeit Ukrajna és az Egyesült Államok számára egyaránt” – mondta.

Kijev és Moszkva egymást vádolja a moratórium megsértésével

Mindeközben Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdai kijevi sajtótájékoztatóján azt közölte: Oroszország több mint 30 alkalommal mért csapást Ukrajna energetikai infrastruktúrájára március 25. óta, az érvényben lévő úgynevezett energetikai tűzszünet ellenére.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Kijev az Egyesült Államok közreműködésével létrejött, az energetikai létesítmények elleni támadásokat tiltó egyezség megsértésének minden egyes esetét részletezve „eljuttatja a partnerállamok fővárosaiba és a nemzetközi szervezetek székhelyeire”.

Tihij megjegyezte, hogy

csak az előző 24 órában az egyezség három megsértését jegyezték fel,

a dél-ukrajnai mikolajivi régióban, valamint Herszon környékén transzformátorokat ért találat, míg az ország középső részében lévő Poltava megyében egy elektromos távvezeték sérült meg orosz támadások következtében.

„Ukrajna rendszeresen tájékoztatja nemzetközi partnereit, köztük az Egyesült Államokat is, ezekről a támadásokról”
– tette hozzá a szóvivő. A Donyeck megyei ügyészi hivatal a közöségi oldalakon arról tájékoztatott, hogy

orosz katonák ismét agyonlőttek egy fegyvertelen ukrán hadifoglyot.

Az eset ezúttal a donyecki régió volnovahai járásában történt. Az ügyészség közölte, hogy eljárást indított az ukrán büntetőtörvénykönyv alapján, halált okozó háborús bűncselekmény elkövetéséért. Az előzetes információk szerint április 11-én három ukrán katona teljesített harci feladatokat a volnovahai járásban található Rozdolne település közelében. A közlemény szerint
az orosz erők az ostrom során fogságba ejtették őket, és az egyik fegyvertelen ukrán katonát automata gépkarabéllyal agyonlőtték.

„A hadifoglyok megölése súlyos megsértése a genfi egyezményeknek, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül” – emlékeztetett az ügyészség.

Ugyanakkor szintén szerdán az orosz védelmi minisztérium azt közölte:

hat alkalommal támadott orosz energetikai létesítményeket az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán, ismételten megsértve a március 18-án meghirdetett harmincnapos moratóriumot.

Energetikai objektumot a belgorodi, a brjanszki, a kurszki és a herszoni régióban ért tüzérségi, illetve dróncsapás a tárca szerint. A Herszon megyei Csaplini járásban a Szivasszakaja elektromos alállomást ért támadás nyomán helyszínre érkezett mentőalakulatok hat tagja megsebesült egy pilóta nélküli repülőszerkezettel végrehajtott megismételt csapás következtében.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak szerdán kijelentette: számára egyelőre nem ismeretes, mikor jár le a március 18-án meghirdetett harmincnapos moratórium, amely elvileg április 16-án zárul.

„Tájékoztatni fogjuk önöket, egyelőre nem állok készen arra, hogy meghozott döntésről tájékoztassam önöket” – mondta.

Az energetikai objektumokra vonatkozó támadási tilalom a Moszkva és Washington közötti tárgyalások eredményeként született meg. Peszkov hétfőn azt mondta,

Oroszország a moratórium ügyében információcserét fog folytatni az Egyesült Államokkal, és Vlagyimir Putyin elnök dönt majd arról, hogy meghosszabbítja-e.

Az orosz védelmi és külügyminisztérium korábban többször úgy nyilatkozott, hogy Oroszország szigorúan betartja a tilalmat, miközben az ukrán fél rendszeresen támad orosz létesítményeket. Moszkva a csapásokról tájékoztatta Washingtont.

Ukrán elnök: a fronton használt fegyverek csaknem felét Ukrajnában gyártották
Az ukrán hadsereg által a fronton használt fegyverek több mint 40 százalékát Ukrajnában gyártották – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán egy kijevi rendezvényen.
Az államfő az ukrán védelmi ipar napja alkalmából tartott díjátadó ünnepségen szólalt fel. A beszédet később nyilvánosságra hozta Telegram-oldalán.
„Ma kitüntetésekkel ismertem el a védelmi ipari komplexumunk dolgozóit. A fronton az országunk védelmére használt fegyverek több mint 40 százaléka Ukrajnában készült” – emelte ki beszédében Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy ez a tendencia változatlan. Szavai szerint Ukrajna egyre többet fog gyártani – önállóan és partnereivel közösen –, hogy képes legyen szavatolni önmaga biztonságát.
„Ukrajnának mindig szüksége lesz saját gyártású erős fegyverekre, hogy államunk erős lehessen. Ukrajnának mindig szüksége lesz saját technológiai fölényre is, hogy Oroszország tudja: minden csapásra válaszolni fogunk” – fogalmazott az elnök.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 13., kedd

Szexuális zaklatás vádjával másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Gérard Depardieu-t

Tizennyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Gérard Depardieu-t kedden, amiért egy 2021-es forgatáson két nőt szexuálisan zaklatott.

Szexuális zaklatás vádjával másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Gérard Depardieu-t
2025. május 13., kedd

India figyelmeztette Pakisztánt: bármikor kiújulhatnak a harcok

Pakisztán csak akkor menekülhet meg az indiai csapásoktól, ha felszámolja terrorista infrastruktúráját – figyelmeztetett Narendra Modi indiai miniszterelnök hétfő esti televíziós beszédében.

India figyelmeztette Pakisztánt: bármikor kiújulhatnak a harcok
2025. május 13., kedd

Kalmár: a nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie

A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten.

Kalmár: a nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie
2025. május 13., kedd

Weimari csoport: Oroszország nem mutat komoly szándékot a békére, erős ukrán hadseregre van szükség

Haladéktalan és feltételek nélküli 30 napos tűzszünetet sürgettek az ukrajnai hadszíntéren a weimari csoport néven ismert európai diplomáciai és geopolitikai szövetség külügyminiszterei hétfői londoni tanácskozásukon.

Weimari csoport: Oroszország nem mutat komoly szándékot a békére, erős ukrán hadseregre van szükség
2025. május 13., kedd

Átadta a Hamász a másfél éve elrabolt amerikai túszt

Átadta a Hamász palesztin terrorszervezet a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisznál az amerikai-izraeli állampolgárságú Edan Alexandert.

Átadta a Hamász a másfél éve elrabolt amerikai túszt
2025. május 13., kedd

Magyar Péter Budapestről Nagyváradra gyalogol „a békéért és a nemzeti összefogásért”

Magyar Péter szerdán elindul Nagyváradra, és egymillió lépést tesz meg egy magyar nemzeti lobogóval „a békéért és a nemzeti összefogásért” – ezt maga a Tisza Párt elnöke jelentette be hétfőn Facebook-oldalán.

Magyar Péter Budapestről Nagyváradra gyalogol „a békéért és a nemzeti összefogásért”
2025. május 12., hétfő

Hét volt amerikai nagykövet a választások előtt: veszélybe kerülhet Románia EU-tagsága és az amerikai szövetség

Nyílt levélben fordult Románia polgáraihoz az Egyesült Államok hét korábbi romániai nagykövete a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt egy héttel.

Hét volt amerikai nagykövet a választások előtt: veszélybe kerülhet Románia EU-tagsága és az amerikai szövetség
2025. május 12., hétfő

Román áldozatokat szedett a magyarországi kamionos baleset

Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.

Román áldozatokat szedett a magyarországi kamionos baleset
2025. május 12., hétfő

Száznál is több drónnal támadták az oroszok Ukrajnát a tárgyalások előtt

Több mint száz drónt vetett be ukrajnai polgári infrastrukturális célpontok ellen az orosz hadsereg hétfőre virradóra, Szumi megyében egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.

Száznál is több drónnal támadták az oroszok Ukrajnát a tárgyalások előtt
2025. május 12., hétfő

Szijjártó: azt kellene mondanunk, hogy nem fogunk együttműködni Románia következő elnökével?

Orbán Viktor kormányfő romániai elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseiről is szót ejtett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Szijjártó: azt kellene mondanunk, hogy nem fogunk együttműködni Románia következő elnökével?