Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Miközben a washingtoni kongresszus továbbra sem hagyja jóvá az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás folytatását, az Egyesült Államok újabb 175 millió dolláros fegyvercsomagot jelentett be Ukrajna katonai szükségleteinek támogatására szerdán.
2023. december 07., 09:322023. december 07., 09:32
Antony Blinken külügyminiszter közleménye szerint amennyiben a Kongresszus nem járul hozzá az Ukrajna számára kért költségvetési kerethez, a most bejelentett csomag lesz az egyik utolsó katonai szállítmány. A külügyminiszter a közleményben létfontosságúnak nevezi, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet tölthessen be az Ukrajna támogatására alakult, 50 országból álló koalíció élén.
A most bejelentett katonai szállítmányt az amerikai készletekből juttatják el az ukrajnai hadszíntérre. A csomag tartalmaz a többi között légvédelmi rendszerekhez utánpótlást, tüzérségi lőszereket, különböző típusú rakétákat, romboló lőszereket, a kritikus infrastruktúra védelmére szolgáló felszerelést, valamint szállítási és kiképzési szolgáltatást.
Ugyanakkor
Előzőleg, szerdán a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője kijelentette: az Egyesült Államoknak nem lesznek forrásai Ukrajna további támogatására, ha a Kongresszus nem szavazza meg az erről szóló elnöki indítványt.
John Kirby sajtóértekezletén arra kérte a törvényhozást, hogy járuljon hozzá ahhoz a 106 milliárd dolláros költségvetési kiegészítéshez, amelyet még ősszel készített a Joe Biden elnök, és amely most már az Ukrajnának nyújtandó mellett tartalmaz Izraelnek nyújtandó támogatást, valamint az amerikai határőrizetre szánt összeget is.
A Fehér Ház illetékese rámutatott, hogy
Úgy vélekedett, hogy a Kongresszusban alapvetően kétpárti támogatást élvez az elnök javaslata, de „kis számú republikánus túszul ejtette azt”, tudniillik „szélsőséges” bevándorlási elképzelését akarja megvalósítani. Hozzátette, hogy Joe Biden elnök nyitott a jóhiszemű tárgyalásra a bevándorlási rendszert illetően.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásának elakadása közelebb hozza-e a béketárgyalásokat, Kirby úgy reagált: „nem a békéhez, hanem a vereséghez” visz közelebb. Beszámolt arról, hogy az ukrán kormány Washingtonban tartózkodó magas rangú delegációja nem a béketárgyalások lehetőségéről, hanem az ukrán védelmi ipar megalapozásáról tárgyal, amelyre hosszú távon szüksége lesz.
Utalt Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének keddi washingtoni szavaira, amelyek szerint
John Kirby Vlagyimir Putyin orosz elnök iráni és közel-keleti látogatását kommentálva azt mondta, hogy az csak alátámasztja az Ukrajna támogatásáról szóló elnöki javaslat elfogadásának fontosságát.
Azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok tovább folytatja az Oroszország felelősségre vonására irányuló erőfeszítéseit, ennek részeként a szankciós politikát. Utalt arra, hogy kedden további orosz magánszemélyek és vállalkozások ellen hozott büntetőintézkedéseket az amerikai kormány. A szankciók mellett nagy összegű, 7 millió dollár nyomravezetői díjat is felajánlott kedden az amerikai kormány az Egyesült Államokban pénzügyi visszaéléssel, csalással, a szankciók megsértésével vádolt Artyom Ussz orosz üzletember elfogása érdekében.
Joe Biden elnök az ügy kapcsán úgy vélekedett: a Vlagyimir Putyin jelentette fenyegetés miatt „nem várhatunk tovább” az Ukrajna támogatására szánt források felszabadításával.
Az elnök egy NATO-tagország elleni orosz támadás lehetőségéről is beszélt, amely kiváltaná az Egyesült Államok belépését a háborúba, és így „amerikai katonák fognak harcolni orosz katonák ellen”.
„Ez egy olyan helyzet, amely ma nem létezik, és amelyet Washington nem akar” – hangsúlyozta. Biden beszédét a G7-országok vezetői közötti telekonferenciát követően mondta el, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt. Joe Biden kifejezte növekvő elégedetlenségét azokkal a konzervatív kongresszusi tagokkal szemben, akik a Mexikóval közös határon érkező migránsok miatt az Ukrajnának nyújtandó támogatást attól teszik függővé, hogy egyértelműen szigorítja-e migrációs politikáját. A demokrata elnök azt is kijelentette, hogy kész „jelentős kompromisszumokra” ebben a kérdésben, hogy elnyerje a kongresszus mindkét kamarájának támogatását. Ez a támogatás lehetővé tenné a katonai segélyek meghosszabbítását Ukrajnának, Washington legnagyobb szállítójának a 2022 februári orosz invázió óta.
Emellett a képviselőház vezetője azt is világossá tette az elnök számára, hogy átláthatóságot vár el az ukrajnai támogatásokat illetően. „Az amerikai embereknek választ kell kapniuk már többször feltett kérdéseikre, egyebek között a kormány stratégiáját illetően Ukrajnával kapcsolatban” – mondta Mike Johnson, mondván, hogy átláthatóságot és elszámoltathatóságot vár el az amerikai adófizetők pénzének ukrajnai felhasználásával kapcsolatban.
Az elmúlt napokban az amerikai-mexikói határszakaszon ismét 10 ezerre emelkedett a naponta feltartóztatott illegális migránsok száma, és sajtójelentések szerint kedden már 12 ezer ember érkezett. Az adatok szerint októberben és novemberben mintegy 475 ezer embert vettek nyilvántartásba illegális határátlépés miatt, és nagy részüket beengedik az Egyesült Államokba. A határőrizeti hatóságok becslése szerint októberben és novemberben mintegy 60 ezer ember úgy lépte át a határt, hogy őket nyilvántartásba venni sem tudták.
Európában harcolhatnak az amerikai katonák?
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kedden arra figyelmeztette a kongresszust, hogy ha nem szavazzák meg az Ukrajnának szánt újabb segélyt, akkor nagyon valószínű, hogy az amerikai csapatoknak Európában kell majd harcolniuk.
Ha Putyin átveszi az uralmat Ukrajnában, megkapja Moldovát, Grúziát, majd talán a Baltikumot. És akkor Austin miniszter úr szavai szerint nagyon valószínű, hogy szárazföldi csapatokat kell majd oda vezényelnünk. Ezt próbáljuk elkerülni – magyarázta Michael McCaul, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke a Messenger amerikai hírportálnak a védelmi miniszter tájékoztatója után.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
szóljon hozzá!