Fotó: Neil Hall/EPA/Agerpres
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja támogatni, hogy Izrael állandó jelleggel úgynevezett „ütközőzónákat” hozzon létre a Gázai övezetben, amelyek ténylegesen csökkentenék a palesztin terület nagyságát.
2024. január 24., 11:292024. január 24., 11:29
„Amikor Gáza állandó státuszáról van szó, továbbra is egyértelmű volt és marad, hogy nem avatkozunk be a területébe” – ismételte meg Blinken egy sajtótájékoztatón a nigériai Abujában.
Blinken azonban elmondta, hogy szükség lehet „átmeneti intézkedésekre”, amelyek biztosítják a „szükséges biztonsági intézkedéseket”, hogy azok az izraeliek, akik október 7-e után elmenekültek a Gázával szomszédos területekről, visszatérhessenek.
A téma kapcsán Antonio Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén kijelentette: az, hogy Izrael „egyértelműen és ismételten elutasítja” a kétállami megoldást, „elfogadhatatlan”, és azzal fenyeget, hogy meghosszabbítja a palesztinokkal fennálló konfliktust, amely a békét fenyegető globális fenyegetéssé vált.
„Az izraeli-palesztin konfliktus tartós lezárása csak a kétállami megoldás révén lehetséges” – mondta.
Guterres megismételte felhívását, hogy több segélyszállítmányt kell eljuttatni a Gázai övezetbe, mondván, hogy az enklávéba érkező mennyiségek rendkívül elégtelenek.
– mondta.
Guterres több átkelőhelyet sürgetett a Gázai övezetbe és az északi területre való bejutást is szorgalmazta, mondván, hogy a január elejére tervezett 29 humanitárius misszióból csak hét teljes egészében vagy részben valósult meg a Wadi Gáza északi részén.
Emellett ismét azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel, mondván: „ez biztosítja, hogy elegendő segély jusson el oda, ahol szükség van rá, megkönnyíti a túszok szabadon bocsátását, és segít csökkenteni a feszültséget a Közel-Kelet körül”.
Eközben
A CNN videója az látható, hogy a kitelepített emberek az utcák szélén és a tengerpart közelében ülnek. A videón láthatóak autók, teherautók és traktorok, amelyek családokat és alapvető holmikat szállítanak, valamint gyalogló tömegei.
A menekülők közül sokan rémisztő jeleneteket írtak le.
– mondta a kitelepített gázai Hisam Szajeg. „Arra számítottunk, hogy bármelyik percben meghalhatunk”.
Eközben legalább 24 izraeli katona halt meg a Gázai övezetben, ami az izraeli csapatok legnagyobb veszteségét jelenti az enklávéban a Hamász elleni háború kezdete óta. A Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint október 7-e óta több mint 25 000 ember halt meg Gázában.
„Mivel a súlyos bombázások és harcok egyre közelebb kerülnek a Nasszer kórház körüli területekhez, a sérült civilek nem fognak tudni azonnali vagy sürgős ellátáshoz jutni” – mondta a csoport. Az ENSZ szerint a térség kórházainak helyzete az izraeli katonai műveletek kiterjesztésével romlott.
Újabb amerikai csapások a húszik ellen
Az amerikai hadsereg csapásokat mért Jemenben két, a Vörös-tenger déli részén indítani kívánt húszi hajóelhárító rakéta ellen – közölte az amerikai központi parancsnokság kedd este. A rakéták „közvetlen fenyegetést jelentettek a térségben lévő kereskedelmi hajókra és az amerikai haditengerészet hajóira” – közölte a CENTCOM.
Mindez azt követően történt, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hétfőn további csapásokat hajtott végre jemeni húszi célpontok ellen.
Az Irán által támogatott húszik azt mondták, hogy nem hagyják abba a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás elleni támadásaikat, amíg Izrael és a Hamász közötti gázai háború véget nem ér.
A konzervatív politikát folytató Georgiai Álom nevű kormánypárt 53 százalékos abszolút többséggel került ki győztesen a szombati parlamenti választásokból. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Facebook-bejegyzésében gratulált.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy ciszjordániai katonai művelet során szombaton megölték a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveres szárnyának egyik parancsnokát.
Irán légvédelmi parancsnoksága sikeresen elhárította a síita állam több területe ellen szombat hajnalban végrehajtott izraeli légtámadást, amely csak „korlátozott károkat” okozott – közölte a Tasnim iráni hírügynökség.
Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
szóljon hozzá!