Fotó: UNICEF Romania
Az UNICEF második világháborút követő megalakulása óta nem volt példa olyan, gyermekeket veszélyeztető, globális problémára, mint a koronavírus-világjárvány – írta fennállásának 75. évfordulója alkalmából kiadott jelentésében az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) csütörtökön.
2021. december 09., 12:072021. december 09., 12:07
2021. december 09., 12:102021. december 09., 12:10
Az UNICEF aláhúzta: világszerte egyetlen olyan gyermek sincs, aki ne érezné a járvány negatív hatásait.
Egyre többen nem részesülnek megfelelő oktatásban, egészségügyi ellátásban, nem jutnak elegendő élelmiszerhez, kényszerülnek gyermekmunkára vagy gyermekházasságra, vagy küzdenek súlyos mentális problémákkal a járvány vagy a kijárási korlátozások miatt – fogalmazott a szervezet, rámutatva, hogy a koronavírus-járvány több évtizedes eredményeket vetett vissza.
A tanulmány rávilágít, hogy veszélybe kerültek az elmúlt évtizedben elért eredmények a szegénység elleni küzdelem, az egészségügyi ellátás, az oktatáshoz történő hozzáférés, a táplálkozás, gyermekvédelem és a mentális jóllét területén.
A jelentés becslése szerint a világjárvány és a korlátozások miatt jelenleg 100 millióval több gyermeket – 2019-hez képest 10 százalékkal többet – érint az úgynevezett „többdimenziós szegénység”. Körülbelül 60 millióval több gyermek él anyagi szegénységben, mint a járvány előtt. 2020-ban több mint 23 millió gyermek nem részesült életmentő, alapvető védőoltásokban – ez a szám csaknem 4 millióval több, mint 2019-ben volt, és a legmagasabb az elmúlt 11 évben. Az UNICEF előrejelzései szerint 2022-ben 1,2 milliárd embernek, köztük mintegy 525 millió gyermeknek lesz szüksége humanitárius segítségre.
– fogalmazott a jelentésben Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
Az UNICEF-et az ENSZ Közgyűlése hozta létre 1946-ban azért, hogy a szervezet segítse a második világháború miatt sanyarú sorsra jutott gyermekeket. Az ENSZ Gyermekalapjának tevékenységét 1965-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!