Fotó: Mfa.gov.ua
Az ukrán külügyminiszter úgy látja, semmi nem indokolja, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) speciális megfigyelő missziót telepítsen Kárpátaljára, és szerinte a nyelvtörvény ukrán alkotmánybíróság általi eltörlése miatt nem kell aggódniuk sem a kárpátaljai magyaroknak, sem Magyarországnak.
2018. március 03., 16:352018. március 03., 16:35
Pavlo Klimkin pénteken ungvári újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről annak nyomán, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szorgalmazta az EBESZ speciális megfigyelő missziójának Kárpátaljára történő telepítését.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházát februárban ért két atrocitásra utalva úgy fogalmazott, „egyértelmű az álláspontom, hogy a magyarjaink elleni támadások Oroszország provokációja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálaté (FSZB) vagy valaki másé, ezt feltétlenül kiderítjük”.
A külügyi tárca vezetője a nyelvtörvény alkotmánybíróság általi eltörléséről szólva kiemelte, „semmilyen aggodalomra nincs okuk sem a magyarjainknak, sem Magyarországnak, nem kell egy vonulatba helyezniük - ahogy ezt ők tenni szokták - az oktatási törvényt és a nyelvtörvény eltörlését”, mert ezek nem egymással összefüggő, egymásból következő dolgok. De következetes az az óhaj, hogy a magyarok számára minden esély meglegyen az önmegvalósításhoz Ukrajnában - mondta.
és ezzel párhuzamosan mind az oktatási tárca, mind a külügyminisztérium felvilágosító tevékenységet folytat a jogszabályt illetően. „Minden kedvező feltételt meg kívánunk teremteni az Ukrajnában élő magyar közösség önmegvalósításához, de az ukrán nyelv tudása nélkül ez bonyolult” - hangoztatta az ukrán diplomácia vezetője.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!