Történelmi visszatekintés. Kuleba szerint stratégiai hiba volt az ukrajnai nukleáris fegyverek elszállításáról szóló Budapesti Memorandum
Fotó: Ukrán külügyminisztérium
A nyugati szövetségeseknek „el kell engedniük” az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától való félelmüket, és meg kell adniuk Ukrajnának azt a segítséget, amelyre szüksége van a teljes körű háború befejezéséhez – szögezte le Dmitro Kuleba külügyminiszter a Redditen.
2024. július 22., 09:022024. július 22., 09:02
A kulcsfontosságú szövetségesek, mint például az Egyesült Államok és Németország, többször hivatkoztak az eszkaláció veszélyére, hogy visszatartsák a nagy hatótávolságú fegyvereket vagy korlátozzák a külföldi fegyverek használatának engedélyezését az oroszországi katonai célpontok elleni csapásmérésre.
„Az elmúlt két és fél év során semmi sem ártott jobban Ukrajna háborús erőfeszítéseinek, mint az ellenőrzött eszkaláció fogalma” – mondta Kuleba a Reddit Kérdezz bármit részében, amit a Kyiv Independent idézett.
Kuleba
„Mindenkinek el kell végre engednie ezt a félelmet. Putyinnak nincs szüksége semmilyen okra az eszkalációhoz. ... Ehelyett nekünk kell átvennünk a kezdeményezést, és rávenni Putyint, hogy féljen a következő lépésünktől, nem pedig fordítva – tette hozzá”
Kuleba azt is felsorolta, hogy milyen típusú segítség gyorsítaná fel Ukrajna útját az Oroszország feletti győzelemhez.
– mondta, amikor arról kérdezték, mire van szüksége Kijevnek a háború megnyeréséhez.
Kuleba a kérdések és válaszok során számos témát érintett, többek között a katonai segélyt, a 2024-es amerikai elnökválasztást, a lengyel-ukrán kapcsolatokat, Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozását, valamint a történelmi orosz imperializmust.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek jövőjével kapcsolatban Kuleba azt mondta, hogy
A Fehér Ház bármelyik kormányának szem előtt kell tartania, hogy Ukrajna átláthatóan kezeli a fegyverhasználatot, és gyorsan felpörgeti a hazai védelmi termelést, hogy csökkentse a külföldi segélyektől való függőséget – mondta.
Ezek a megjegyzések részben válaszok voltak arra a kérdésre, hogy Donald Trump volt amerikai elnök második ciklusa hogyan befolyásolná Washington Kijevnek nyújtott támogatását.
„Együtt fogunk működni bármelyik kormányzattal, amelyik az amerikai nép novemberi szavazása nyomán alakul ki” – mondta Kuleba.
Kuleba történelmi perspektívát is kínált Oroszország teljes körű inváziójáról és az amerikai beavatkozás szerepéről.
„Visszatekintve egyértelmű, hogy a hidegháború befejezése után inkább Oroszországot, mint Ukrajnát kellett volna lefegyverezni” – mondta.
„Érvelhetnék azzal, hogy az Egyesült Államok ma támogatással tartozik nekünk azért, mert évekkel ezelőtt megfosztott minket nukleáris védelmi pajzsunktól, de azt hiszem, ez nem jön be” – jegyezte meg.
„Ez a háború nem 2022-ben kezdődött, még csak nem is 2014-ben. A gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, és ha mélyebbre ásunk, akkor azt találjuk, hogy Oroszország birodalmi hozzáállásából ered, amelyet más nemzetekkel szemben tanúsít, különösen a szomszédságában lévőkkel szemben” – mondta.
„Sok politikai hiba elkerülhető lett volna, ha partnereink nem Oroszország szemszögéből nézik Ukrajnát” – vélekedett Kuleba.
Megérkezett a harmadik Patriot légvédelmi rendszer Németországból
Megérkezett a harmadik Patriot légvédelmi rendszer Németországból – közölte vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Megjött a német Patriot” – jelentette be Zelenszkij. „Ennek köszönhetően képesek leszünk többet tenni az égen” – hangsúlyozta. „Természetesen még sok teendő van, és a védelem még korántsem garantált, ez azonban mégis nyereség Ukrajnának” – tette hozzá.
Németország az amerikai gyártmányú légvédelmi rakétarendszerből hármat ígért Kijevnek. Zelenszkij július közepén arról beszélt, hogy Ukrajnának legkevesebb 25 Patriot légvédelmi rendszerre és a nyugati partnerei által eddig ígérteken felül még több F-16-os harci repülőre van szüksége légterének teljes körű védelméhez.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
szóljon hozzá!