A hét elején Juszov emlékeztetett arra, hogy egyelőre Oroszország állításain kívül nincs bizonyíték arra, hogy a lezuhant gépen hadifoglyok tartózkodtak volna.

Juszov megjegyezte, hogy a repülőgép foglyokat és lőszert is szállíthatott, a hadifoglyok pedig emberi pajzsként szolgáltak. A baleset napján több ukrán médium katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy

„Tekintettel arra, hogy a gépet csak egyharmadáig töltötték meg, az ő (orosz) verziójuk alapján más ellátmány is lehetett benne, hiszen ez a repülőgép fő rendeltetése” – mondta a szóvivő.

Az ukrán hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja megerősítette, hogy január 24-re fogolycserét terveztek, amely 65 ukrán hadifoglyot érintett. Ukrán tisztségviselők mindazonáltal azt mondták, hogy Oroszország nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy ezek a foglyok a lezuhant gépen voltak.

„Összesen több mint 670 maradványt találták meg és gyűjtötték össze azon a területen, ahol a repülőgép lezuhant, valamint személyes dokumentumokat, amelyek részben megmaradtak” – áll az Orosz Nyomozó Bizottság közleményében.

Az Oroszországban a fő bűnügyi nyomozati feladatokat ellátó testület szerint a genetikai elemzés eredményei arra a következtetésre jutottak, hogy

A vizsgálóbizottság közleményében jelzi, hogy a nyomozó szervek rendelkezésére állt az Il-76-os fedélzetén tartózkodó valamennyi ukrán katona genetikai profilja, mivel minden fogolyról kötelező „genetikai anyagmintát” venni.

Korábban ugyanez a vizsgálóbizottság közölte, hogy bizonyítéka van arra, hogy az ukrán hadsereg amerikai Patriot föld-levegő rakétákkal lőtte le a múlt héten az orosz IL-76-ost.

„Világos, hogy egyikük sem érdekelt egy vizsgálat lefolytatásában, mert akkor ők maguk is a vizsgálat érintettjeivé válnának” – mondta Peszkov, utalva arra, hogy a gépet nyugati országok által Kijevnek szállított rakétákkal lőtték le az orosz változat szerint.

Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán azt mondta, hogy már „pontosan” megállapították, hogy az Il-76-os gépet amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétával lőtték le.

Közben csütörtökön a helyi kormányzó közölte:

Olekszandr Prokugyin Telegram-oldala szerint a két francia állampolgár Beriszlav településén vesztette életét, három másik külföldi pedig megsebesült. A rendőrség úgy tudja, egy ukrán állampolgár is van a sérültek között.

A helyi ügyészség szerint

Beriszlav a Dnyeper (Dnyipro) folyó nyugati partján fekszik, a térség gyakorta célpontja orosz tüzérségi és rakétacsapásoknak.

Az ukrán erők öt csapást mértek az orosz megszállás alatti Krím félszigeten lévő szevasztopoli Belbek repülőtérre – közölte Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szerdán robbanások voltak a Krím félsziget több pontján. Orosz híradások szerint hatalmas füst gomolygott a Belbek repülőtér fölött, a megszálló hatóságok légiriadót rendeltek el, és leállították a forgalmat a Krími hídon.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a tévéműsorban hozzátette, hogy az ukrán védelmi erők azért tudnak csapást mérni a félsziget orosz katonai infrastruktúrájára, mert megvannak erre az eszközeik.

– mondta.

Hangsúlyozta egyúttal, hogy Ukrajnának még több fegyverre és repülőgépekre is szüksége van, amelyeket a partnerországoktól remél megkapni. Kijelentette: az oroszok katonai jelenléte a Krímben egyre csökken, annak köszönhetően, hogy az ukrán taktikai repülőpilóták a partnerországoktól kapott cirkálórakétákkal „tisztítják meg” a félszigetet.

A szóvivő elmondta, hogy Oroszország az ideiglenesen megszállt Krím öt repülőterét használja Ukrajna elleni támadásokra.

Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be a Telegramon, hogy

Ugyanakkor az orosz védelmi tárca hadijelentésében azt közölte: az orosz erők kedvezőbb állásokat foglaltak el immár a második egymást követő napon Liman és Donyeck környékén, miközben öt frontszakaszon 17 ukrán támadást vertek vissza.

Eközben a CNN-en csütörtökön közzétett véleménycikkében Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok három fő területet nevezett meg, amelyekre Ukrajna hadserege 2024-ben összpontosítani fog.

Az írás még azelőtt készült, hogy az esetleges menesztéséről szóló pletykák teret nyertek volna.

Zaluzsnij kijelentette, hogy

új kiképzési és hadviselési filozófiát kell bevezetnie, amely figyelembe veszi az eszközök korlátozott voltát, végül pedig minél hamarabb el kell sajátítania az új harci képességeket.

Azt is felvetette, hogy a drónok és a pilóta nélküli rendszerek, bár nem az egyetlen tényező, „a legjobb módot jelentik Ukrajna számára, hogy elkerülje, hogy pozícióháborúba keveredjen, ahol nem rendelkezünk előnnyel”.

Szerinte

Emellett Zaluzsnij azt írta, hogy Ukrajna védelmi rendszere szűk keresztmetszetekkel küzd a lőszergyártásban az ország szabályozási keretének hiányosságai, valamint a védelmi ipar részleges mozgósítása miatt.

A védelmi rendszerek folyamatos fejlesztést igényelnek, csakúgy, mint az Oroszország által az új technológiák felhasználására irányuló ellenintézkedések. Az ukrán fegyveres erők számára a kihívás „a technológiai újrafegyverkezés teljesen új állami rendszerének megteremtése”.

A hét elején az ukrán kormányon belüli források azt sugallták, hogy Zaluzsnijt hamarosan elbocsátják. Hivatalos elnöki rendelet nem jelent meg, és Zaluzsnij február 1-jén hivatalosan még mindig a posztján volt. A CNN arról számolt be, hogy a hét végére várható a hivatalos bejelentés a menesztéséről.