Archív felvétel
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A héten megalakult új Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése elfogadta első hivatalos állásfoglalását, amelyben a testület képviselőinek többsége továbbra is Ukrajna határozott támogatását szorgalmazza.
2024. július 17., 19:302024. július 17., 19:30
2024. július 17., 22:022024. július 17., 22:02
Az EP továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását az ország nemzetközileg elismert határain belül. Az állásfoglalás felszólítja az EU-t, hogy tartsa fenn és terjessze ki Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciós politikáját, ellenőrizze és vizsgálja felül hatékonyságát és hatásait, és akadályozza meg a korlátozó intézkedések kijátszását.
A képviselők ugyanakkor üdvözlik a közelmúltban tett uniós erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatására fordítsák. Emellett azt kérik, hogy az EU hozzon létre „szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzására”.
Felszólítják továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásra a nemrég létrehozott, Ukrajnát támogató pénzeszköz tapasztalataira építve.
A megszavazott dokumentum elítéli Oroszország „barbár rakétatámadását” a kijevi gyermekkórház ellen. A képviselők ugyancsak elítélték Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli látogatását Oroszországban, amely véleményük szerint nem képviseli az EU-t, sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is. Az állásfoglalásban leszögezték: „ennek a jogsértésnek Magyarországra nézve következményeket kell maga után vonnia”.
– olvasható a dokumentumban.
László András fideszes EP-képviselő nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament baloldali többsége, az Európai Néppárttal együtt, „láthatóan teljesen megrémült attól a gondolattól”, hogy Orbán Viktor miniszterelnök békemissziót kezdeményezett, és a legnagyobb országok, legnagyobb hatalmak vezetőivel találkozott a közelmúltban. Kiemelte: Magyarország azt próbálja elérni, hogy az ukrajnai háborút békés eszközökkel és a diplomáciai csatornákat megnyitva lehessen lezárni. „Azt tapasztaljuk, az Európai Parlament erre egyáltalán nem nyitott, ezzel teljesen ellentétes határozatot fogadott el, amiben katonai segítséget, minden formában és időkorlát nélkül biztosítana Ukrajnának” – mutatott rá.
Az EP által elfogadott állásfoglalás – hívta fel a figyelmet László András – arra szólítja fel a tagállamokat, hogy kötelező jelleggel, a nemzeti GDP-vel arányosan nyújtsanak katonai segítséget Ukrajnának. A képviselő szerint ez szembemegy azzal, amiért létrejött az európai integráció évtizedekkel ezelőtt, hogy a világháború után tartósan béke legyen. „Az Európai Parlament eddig arra törekedett, hogy bármilyen konfliktus volt a világban, azokat a felek ne fegyveresen, hanem békésen rendezzék. Ez az állásfoglalás ezzel is szembe megy, mert erről hallani sem akarnak Ukrajna esetében” – tette hozzá a fideszes eurohonatya. Elszomorítónak nevezte, hogy a testület büntetést követel a magyar kormány ellen, amiért megpróbálta megnyitni a diplomáciai csatornákat.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.
szóljon hozzá!