Archív felvétel
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A héten megalakult új Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése elfogadta első hivatalos állásfoglalását, amelyben a testület képviselőinek többsége továbbra is Ukrajna határozott támogatását szorgalmazza.
2024. július 17., 19:302024. július 17., 19:30
2024. július 17., 22:022024. július 17., 22:02
Az EP továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását az ország nemzetközileg elismert határain belül. Az állásfoglalás felszólítja az EU-t, hogy tartsa fenn és terjessze ki Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciós politikáját, ellenőrizze és vizsgálja felül hatékonyságát és hatásait, és akadályozza meg a korlátozó intézkedések kijátszását.
A képviselők ugyanakkor üdvözlik a közelmúltban tett uniós erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatására fordítsák. Emellett azt kérik, hogy az EU hozzon létre „szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzására”.
Felszólítják továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásra a nemrég létrehozott, Ukrajnát támogató pénzeszköz tapasztalataira építve.
A megszavazott dokumentum elítéli Oroszország „barbár rakétatámadását” a kijevi gyermekkórház ellen. A képviselők ugyancsak elítélték Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli látogatását Oroszországban, amely véleményük szerint nem képviseli az EU-t, sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is. Az állásfoglalásban leszögezték: „ennek a jogsértésnek Magyarországra nézve következményeket kell maga után vonnia”.
– olvasható a dokumentumban.
László András fideszes EP-képviselő nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament baloldali többsége, az Európai Néppárttal együtt, „láthatóan teljesen megrémült attól a gondolattól”, hogy Orbán Viktor miniszterelnök békemissziót kezdeményezett, és a legnagyobb országok, legnagyobb hatalmak vezetőivel találkozott a közelmúltban. Kiemelte: Magyarország azt próbálja elérni, hogy az ukrajnai háborút békés eszközökkel és a diplomáciai csatornákat megnyitva lehessen lezárni. „Azt tapasztaljuk, az Európai Parlament erre egyáltalán nem nyitott, ezzel teljesen ellentétes határozatot fogadott el, amiben katonai segítséget, minden formában és időkorlát nélkül biztosítana Ukrajnának” – mutatott rá.
Az EP által elfogadott állásfoglalás – hívta fel a figyelmet László András – arra szólítja fel a tagállamokat, hogy kötelező jelleggel, a nemzeti GDP-vel arányosan nyújtsanak katonai segítséget Ukrajnának. A képviselő szerint ez szembemegy azzal, amiért létrejött az európai integráció évtizedekkel ezelőtt, hogy a világháború után tartósan béke legyen. „Az Európai Parlament eddig arra törekedett, hogy bármilyen konfliktus volt a világban, azokat a felek ne fegyveresen, hanem békésen rendezzék. Ez az állásfoglalás ezzel is szembe megy, mert erről hallani sem akarnak Ukrajna esetében” – tette hozzá a fideszes eurohonatya. Elszomorítónak nevezte, hogy a testület büntetést követel a magyar kormány ellen, amiért megpróbálta megnyitni a diplomáciai csatornákat.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Izrael jobboldali kormányának a héten számos kellemetlen gesztust kellett lenyelnie Donald Trump amerikai elnök részéről, de diplomatikusan csendben maradt.
Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti majd az ukrajnai rendezésről csütörtökön Isztambulban tárgyaló orosz küldöttséget – közölte szerda késő este a Kreml.
szóljon hozzá!