Harkivban sok épület megrobgálódott vag összemolott az orosz rakétatámadások következtében
Fotó: Twitter
Az ukrajnai háború kirobbanásának második évfordulóján az Agerpres munkatársa, Cristian Lupaşcu Harkivban jár. A bukaresti hírügynökség erről közöl részletes összeállítást. A riport rávilágít az Ukrajna második legnagyobb városában élő emberek szenvedéseire.
2024. február 24., 09:582024. február 24., 09:58
2024. február 24., 10:042024. február 24., 10:04
Az újságíró szerint biztonsághiány és bizonytalanság érezhető mindenütt. A házakban, az utcán, a parkban. A boltokban és a kávézóban. Az iskolában és a munkahelyen. Gyalogosként és autóban utazva. A belvárosban és a külvárosban. Így élnek az emberek Ukrajna második legnagyobb városában, az Oroszországgal közös határtól alig negyven kilométerre fekvő Harkivban. A Vlagyimir Putyin indította háború a feje tetejére állította az életüket.
Kedden kilencszer, szerdán pedig tíz alkalommal. Nem tudni, mikor és főleg hova csapódik be egy rakéta. Az eddigi célpontok között voltak ,,stratégiai” létesítmények, de sok civil célpont is, házak, tömbházak, iskolák, szállodák. Erről a több száz lerombolt épület tanúskodik, amelyeknek a tetőzetét vagy homlokzatát bombák és rakéták rongálták meg.
Victoria 36 éves, és a többi harkivi lakoshoz hasonlóan neki is a háborús szörnyűségek közepette telnek a napjai. Bevallja, hogy fél, de tehetetlennek érzi magát. ,,Nézzék az épületeket! Sok ablakból hiányzik az üveg. Nem vagyunk biztonságban. Félünk. Harkiv lakosságának csaknem fele elmenekült. Ez az autók számán is meglátszik. Hozzászokik az ember a helyzethez, de én lányként félek” – nyilatkozta az ukrán lány.
Lilia 74 éves, és honfitársaival együtt immáron két éve tanúja a borzalmaknak. Most minden reménye Istenben van. ,,Harkivban nem a jó irányba változott a helyzet. Nagyon nehéz az embereknek. Mindenkinek. Azoknak is, akik harcolnak, azoknak is, akik itt élnek, azoknak is, akik jönnek. Őszintén, én nem érzek félelmet. Valószínűleg egy idő után beáll a megszokás. De néha nagyon kényelmetlenül érzem magam.
– vélekedett a nő.
Fotó: Facebook/ДСНС України
Egyértelmű, hogy bosszú. Ez csak a kezdet. Fel kell erősödnünk. Mindannyian tudatában vagyunk, hogy ez egy hosszan tartó konfliktus” – vallotta Vadim.
A civil lakosság a nap minden percében érzi a biztonság hiányát, és ezt a régiót képviselő hatóságok is megerősítik. ,,Folyamatosan tűz alatt a város, az emberek egy pillanatig sem érzik magukat biztonságban. A civilek nem tudnak biztonságban élni, és sokan elmentek” – mondta Szerhij Bolvinov, a harkovi megyei rendőrség bűnügyi osztályának vezetője.
Számos kisvállalkozás bezárt a háború miatt, a fogyasztás jelentősen visszaesett, és ez súlyos következményekkel járt a helyi gazdaságra nézve. Harkiv az azonos nevű megye központi városa, és az orosz határ közelében fekszik. A háború első hónapjaiban az orosz hadsereg megszállás alatt tartotta a megye jelentős részét.
Az ipari termelés és a kutatás a szerszámgép- és fegyvergyártásra irányul, tank- és traktorgyár is működik itt. Harkivban található a volt Szovjetunió egyik legrégebbi metróvonala, amelyet 1976-ban avattak fel.
A cári birodalom bukása után, 1917 és 1934 között a város volt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság első fővárosa.
Ha a jelenlegi ütemben merülnek ki Ukrajna katonai készletei, 2024-ben véget érhet a háború fegyveres szakasza – vélekedett a Krónikának nyilatkozva dr. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!