Ukrajna: egyre komolyabban merül fel európai békefenntartók beküldése

Ukrajna

Támogatást ígér. Volodimir Zelenszkij és Mark Rutte NATO-főtitkár az Ukrajna jövőjéről szóló megbeszéléseken

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Ukrajna „ötleteket vitat meg az európai vezetőkkel” európai békefenntartó erők esetleges telepítéséről a harcok sújtotta országba – közölte Volodimir Zelenszkij elnök szerdai sajtótájékoztatóján.

Hírösszefoglaló

2024. december 19., 10:302024. december 19., 10:30

„Támogatjuk az Ukrajnát megerősítő elképzelést. A kérdés (a békefenntartók) a részletekben rejlik. Ezeket a részleteket most vitatjuk meg” – mondta Zelenszkij az újságíróknak a Kyiv Independent szerint.

Zelenszkij megjegyzései annak kapcsán hangzottak el, hogy az EU és a NATO vezetőivel folytat megbeszéléseket a szerdán és csütörtökön zajló kétnapos európai csúcstalálkozón, az EU Tanácsának brüsszeli ülésén.

Korábban a nap folyamán Zelenszkij és Emmanuel Macron francia elnök négyszemközti megbeszélést folytatott, hogy megvitassák a békefenntartó csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét.

Találkozójukat követően Zelenszkij elmondta, hogy

Macronnal megvitatta a „más partnerekkel folytatott kommunikációt, hogy minden szükséges lépést megtegyenek a béke eléréséhez”.

„Úgy látom, hogy néhány (európai vezető) már pozitív reakciókat mutat erre. Ez egy összetett folyamat. Tisztában van a kockázatokkal” – mondta Zelenszkij a sajtótájékoztatón.

Korábban Pal Jonson svéd védelmi miniszter a Kyiv Independentnek adott interjújában kijelentette, hogy az ország nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bővítse fizikai jelenlétét Ukrajnában az ország védelmének megerősítése érdekében.

Macron 2024 februárja óta élen jár abban, hogy valamilyen formában csapatokat küldjenek Ukrajnába.

Mivel Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban visszatér a Fehér Házba, az európai vezetők arra készülnek, hogy nagyobb szerepet vállalnak Ukrajna védelmi igényeinek támogatásában.

A két nap alatt Zelenszkij találkozik Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és az EU vezetőivel, hogy megvitassa a katonai és humanitárius kérdéseket Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatása előtt.

Trump ígéretet tett arra, hogy szorgalmazni fogja a béketárgyalásokat Kijev és Moszkva között.

A részletekkel takarékosan bánva a megválasztott elnök utalt arra, hogy csökkentené az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse.

Zelenszkij Mark Rutte NATO-főtitkárral is találkozott.

„Tárgyalásaink középpontjában Ukrajna légvédelmének megerősítése és a béke megbízhatóságának biztosítása állt, amelynek eléréséért közösen dolgozunk” – írta Zelenszkij a közösségi médiában.

„Köszönjük Marknak, a NATO főtitkárának és minden partnerünknek, hogy hajlandóak aktívabban erősíteni légi pajzsunkat és együtt dolgozni a hatékony biztonsági garanciákért” – tette hozzá.

Mark Rutte a Zelenszkijjel adott közös sajtónyilatkozatában arról beszélt: Ukrajnának a lehető legjobb helyzetben kell lennie, amikor úgy döntenek, megkezdhetik a béketárgyalásokat.

Mint mondta a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt Zelenszkijjel és több uniós tagállami vezetővel arról tárgyalnak, hogyan biztosíthatják Ukrajna védelmét a légvédelem és más fegyverrendszerek tekintetében.

Idézet
Mindent meg kell adni, amit csak tudunk. Ukrajna kérése, hogy 19 légvédelmi rendszert szállítsunk az országba a kritikus infrastruktúra védelme érdekében”

– mondta. Hozzátette, hogy Ukrajna gazdaságáról és annak jövőjéről is tanácskozni fognak

Zelenszkij nyilatkozatában elmondta, hogy az uniós tagállamok vezetőivel való tanácskozás nagyon jó alkalom arra, hogy megvitassák Ukrajna biztonsági garanciáit a jövőre nézve.

Idézet
Nagyon fontos, hogy ezt a két napot Brüsszelben arra használjuk fel, hogy találkozzunk minden partnerünkkel, és hogy ugyanaz maradjon az európai közös álláspont arról, hogyan lehet megerősíteni Ukrajnát, az állampolgárainkat, hadseregünket ezen a télen”

– jelentette ki.

A szerda esti tanácskozáson részt vett továbbá Németország, Lengyelország, Olaszország, Dánia és Hollandia állam- és kormányfője, valamint Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztere.

Eközben Gitanas Nauseda litván elnök szerdán Brüsszelben Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen adott sajtónyilatkozatában arról beszélt: a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok alapokmánya okafogyottá vált, mivel Moszkva érvénytelenítette, az agresszor pedig nem lehet az európai biztonsági architektúra része.

Litvánia elnöke szerint

a NATO Oroszországgal szembeni megközelítésének azon kell alapulnia, hogy Moszkva még hosszú ideig a legjelentősebb fenyegetés marad a transzatlanti térség számra.

A Kreml katonai-gazdasági potenciáljának megerősítésével készül a Nyugattal való hosszú távú konfrontációra, és a szövetségeseknek fel kell készülniük ezzel a kihívással – hangoztatta.

Hangsúlyozta: hazája NATO-frontállamként kiemelt figyelmet fordít Ukrajna támogatására és Oroszország elrettentésére, továbbá a szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO-nak növelnie kell a gyakorlati támogatást Ukrajna ellenállóképességének maximalizálása érdekében.

Litvánia javasolja, hogy a szövetségesek GDP-jük 0,25 százalékát Ukrajna katonai támogatására fordítsák, és a jövő évi hágai csúcson ambiciózusabb pénzügyi vállalásokat tegyenek.

Nauseda úgy véli, hogy

a NATO-nak Ukrajna győzelmére kell összpontosítani, és valódi biztonsági garanciákat kell nyújtani számára, miközben a szövetségnek fel kell készülnie a rövidtávú fenyegetésekre, és fel kell számolnia a képességbeli hiányosságokat.

Litvánia GDP-jének 3,2 százalékát fordítja védelemre, és ezt az arányt 3,5 százalékra kívánja emelni. Hosszú távon, 2030-ra egy hadosztályt szeretnének felállítani, amelyhez a GDP 5 százalékának védelmi célokra fordítása szükséges – jelentette ki.

„Világos európai stratégiára van szükség az ukrajnai háború kapcsán, amelynek prioritása Ukrajna maximális támogatása. Ukrajnának meg kell őriznie a kezdeményezést a háborúban, mivel a gyengébbik oldal helyzetéből nehéz eredményesen tárgyalni. A cél, hogy Ukrajna a csatatéren továbbra is sikeres legyen” – mondta a litván elnök.

Mark Rutte NATO-főtitkár kiemelte, hogy

a NATO szövetségesei elkötelezettek Ukrajna támogatása mellett, különös tekintettel a védelmi iparba történő befektetésekre, több lőszer és légvédelem biztosítására, valamint a 40 milliárd eurós biztonsági támogatás teljesítésére.

A NATO Wiesbadenben működő parancsnoksága már segíti Ukrajnát kiképzéssel és biztonsági támogatással, de további erőfeszítésekre van szükség a háború menetének határozott megváltoztatásához – mutatott rá.

Rutte szerint a békemegállapodásról szóló viták megkönnyíthetik Oroszország dolgát, ezért bölcsebb lenne ezeket háttérben tartani, és az aktuális ügyekre összpontosítani. „A fő prioritás Ukrajna támogatása, Vlagyimir Putyin orosz elnök vereségének és Ukrajna győzelmének támogatása” – hangsúlyozta a főtitkár.

Moszkva: Magyarország és Szlovákia is marad barátságtalan ország
Jelenleg nincs elegendő indok arra, hogy Magyarország és Szlovákia lekerüljön arról a listáról, amelyen Oroszország a vele szemben „barátságtalannak” minősített országokat tartja nyilván, azzal együtt, hogy készek folytatni a politikai kapcsolattartást Moszkvával – közölte az orosz külügyminisztérium az Izvesztyija című orosz napilappal szerdán.
A tárca szerint a két ország továbbra is betartja a nyugati blokk fegyelmét, és tiszteletben tartják az oroszellenes szankciókat, bár készek folytatni a politikai kapcsolattartást Moszkvával.
„Az Oroszországi Föderáció kormányának 2022. március 5-i, 430. számú rendelete értelmében Magyarország és Szlovákia felkerült azoknak az országoknak és területeknek a listájára, amelyek az Oroszországi Föderációval, orosz jogi és magánszemélyekkel szemben ellenséges lépéseket tettek. Annak ellenére, hogy ezek az országok igyekeznek megtartani egy sor hasznos eredményt az Oroszországhoz fűződő kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok stratégiailag fontos területein, továbbá a kétoldalú politikai párbeszéd támogatására törekszenek, Budapest és Pozsony – tekintettel az európai uniós és a NATO-tagságukra – kénytelenek betartani a blokk fegyelmét, az oroszellenes korlátozásokat is beleértve. Emiatt nincs elegendő indok a jelenlegi jogállás felülvizsgálására” – közölte a lappal a külügyminisztérium.
Az orosz kormány 2022. márciusi rendeletével – az ukrajnai háború kezdete után – létrehozott listáján szerepelnek azok az országok, amelyek egyoldalú korlátozó intézkedéseket vezettek be Oroszország ellen. Magyarország és Szlovákia mint EU-tagállamok részt vettek a szankciók bevezetésében, ennek megfelelően felkerültek a listára – emlékeztetett az orosz pénzügyminisztérium az Izvesztyijának adott nyilatkozatban.
A 27 uniós tagállamon kívül a listán szerepel Ausztrália, Albánia, Nagy-Britannia, Izland, Kanada, Új-Zéland, Norvégia, Dél-Korea, Észak-Macedónia, az Egyesült Államok, Tajvan, Ukrajna, Montenegró, Svájc és Japán is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 13., vasárnap

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
2025. július 12., szombat

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni

,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni
2025. július 12., szombat

Donald Trump 30 százalékos vámot vetett ki az EU-ból és Mexikóból érkező importra, ellenintézkedésekre készül az Európai Unió

Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal.

Donald Trump 30 százalékos vámot vetett ki az EU-ból és Mexikóból érkező importra, ellenintézkedésekre készül az Európai Unió
2025. július 12., szombat

Növelik a pilótafülke hangfelvételének mondatai az Air India repülőgép-tragédia rejtélyét

A nyomozók ijesztő felfedezést tettek az Air India 171-es járatának júniusban történt, 279 ember életét követelő balesetének előzetes vizsgálata során – számolt be a BBC.

Növelik a pilótafülke hangfelvételének mondatai az Air India repülőgép-tragédia rejtélyét
2025. július 12., szombat

Magyar Levente: egy magyar embernek azért kellett meghalnia, mert az ukrán állam pribékjei agyonverték

A 45 éves Sebestyén Józsefet Beregszász főutcájáról hurcolták el, majd egy vasdoronggal olyan súlyosan bántalmazták az ukrán karhatalmiak, hogy később már lábra sem tudott állni. Az ügy országos felháborodást váltott ki.

Magyar Levente: egy magyar embernek azért kellett meghalnia, mert az ukrán állam pribékjei agyonverték
2025. július 11., péntek

Orosz dróntámadásban megsérült két, ukrán oldalon harcoló román zsoldos

Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.

Orosz dróntámadásban megsérült két, ukrán oldalon harcoló román zsoldos
2025. július 11., péntek

Orbán Viktor a Kárpátalján történtekről: agyonvertek egy magyar állampolgárt, és ezt ki kell vizsgálnunk

Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Orbán Viktor a Kárpátalján történtekről: agyonvertek egy magyar állampolgárt, és ezt ki kell vizsgálnunk
2025. július 11., péntek

Elhúzódó tűzszüneti tárgyalások közepette haltak meg újabb civilek Gázában

Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.

Elhúzódó tűzszüneti tárgyalások közepette haltak meg újabb civilek Gázában
2025. július 11., péntek

Román külügy: Románia úgy védi a hazai gazdák érdekeit, hogy közben Ukrajnát is támogatja

A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.

Román külügy: Románia úgy védi a hazai gazdák érdekeit, hogy közben Ukrajnát is támogatja
2025. július 11., péntek

Trump: Amerika a NATO-n keresztül küld fegyvereket Ukrajnának

Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.

Trump: Amerika a NATO-n keresztül küld fegyvereket Ukrajnának