Bár az ukrán hadsereg egyelőre nem foganatosított általános mozgósítást Kárpátalján, a helyzet egyik napról a másikra változhat
Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Bár némileg csökkent az ukrán–orosz háborús konfliktus kiújulásának esélye azáltal, hogy Moszkva közölte, visszavonja katonáit Ukrajna határai mellől, a kárpátaljai magyarok aggodalommal követik a fejleményeket, s abban bíznak, hogy nem ismétlődnek meg a hat évvel ezelőtti véres kelet-ukrajnai események. Kárpátalján egyelőre nincs általános mozgósítás.
2021. április 24., 13:452021. április 24., 13:45
2021. április 24., 14:082021. április 24., 14:08
Dunda György újságíró, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója a Krónikának elmondta: a 2014-15-ös véres eseményekre tekintettel az Ukrajnában élők most bármilyen negatív értesülés, történés hatására megijednek. „Ez egy természetes reakció. Az előző négy-öt évben ráadásul nem volt ilyen szintű eszkaláció, sőt tavaly júniustól egy jól működő tűsszünet működött az év végéig” – fogalmazott az ungvári újságíró.
„Nyilvánvaló, hogy ebben a politikai játékban a két főszereplő Moszkva és Washington, illetve a Nyugat. Ukrajna az elszenvedője a nagyhatalmak erőfitogtatásának. A konfliktus kielezésődésével Oroszország a régióban gyakorolt befolyásos szerepét próbálja demonstrálni, megerősíteni. Igyekszik félelmet kelteni, jobb alkupozícióhoz jutni. A másik oldalon a Nyugat, illetve Washington Ukrajna bátorításával, a Kijev iránt elkötelezett politikájával bőszíti az orosz medvét. Félő, hogy ebből az adok-kapokból az ukrajnaiak kerülnek ki rosszul” – hangsúlyozta a lapigazgató.
Dunda György elmondása szerint abban bízik, hogy a szemben álló felek most csak a tágyalási pozícióikat erősítik, s a háttérben mégiscsak megállapodnak, azaz nem tör ki háborús konfliktus, nem ismétlődik meg a 2014-15-ös helyzet. „Az elmúlt három hónapban harminc áldozata volt a donbasszi harcoknak, de amennyiben a helyzet eszkalálódik, akár heti rendszerességgel is ilyen áldozatszám lehet. A konfliktus korábbi csúcspontján 13 ezren vesztették életüket Kelet-Ukrajnában a hivatalos adatok alapján, a valós szám ennél vélhetően magasabb volt” – emlékeztetett a kárpátaljai újságíró.
Elértnek nyilvánította a hadgyakorlat céljait, és elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés pénteki leállítását csütörtökön Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Ukrajna üdvözölte az orosz csapatok visszavonulását a határától.
A Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója úgy véli, egy újabb háború ismét térdre kényszerítené Ukrajna gazdaságát, amelyet amúgy is súlyosan megviselték az utóbbi évek válságai, kezdve a 2004-es „narancsos forradalomtól”, a 2008-2009-es gazdasági krízisen, a 2014-es „euromajdanon”, illetve az azt követő donbasszi és krími történéseken keresztül egészen a mostani pandémiáig. Mint mondta, az ukrán gazdaság roppant törékeny, egy háborús konfliktussal terhelve pedig félő, hogy teljesen összeomlana a szociális ellátórendszer abban az Ukrajnában, amelyet így is Európa legszegényebb állami között tartanak számon.
„Különösen igaz ez a fiatalokra, az aktív korúakra, hiszen nagyon sok magyar nemzetiségű áldozata is van a donbasszi ukrán–orosz szembenállásnak. Amikor 2014-15-ben hatalmas katonai behívási hullám volt, rengeteg kárpátaljai magyar férfi távozott külföldre a behívás rémétől fenyegetve, s ezek az emberek többnyire ott is maradtak, ami nyilván negatívan hatott a szülőföldön való megmaradás esélyeire. Reméljük, hogy ezúttal nem leszünk tanúi egy hasonló folyamatnak” – hangoztatta lapunknak az újságíró. A lapigazgató tájékoztatása szerint általános mozgósítás egyelőre nincs Kárpátalján, de a helyzet egyik napról a másikra változhat, így mindenki árgus szemekkel figyeli a híradásokat, a fejleményeket. „Csak bízni tudunk abban, hogy nem lesz egy általános behívás, és nem viszik el a kárpátaljaiakat a frontra” – mondta Dunda György.
Azt is megkérdeztük az ungvári újságírótól, a kárpátaljai magyarok melyik oldalt hibáztatják a jelenlegi helyzet eszkalálódásáért, van-e egyfajta egységes vélekedés ezzel kapcsolatban. A lapigazgató szerint a magyarok megosztottak e kérdésben. Megemlítette: Moszkva narratívája polgárháborúként határozza meg a Donbasszban történteket, ami ellen a kijevi hatalom hevesen tiltakozik, hiszen az ukrán álláspont értelmében orosz szeparatisták akciójáról van szó. Oroszország érve szerint csak saját területén manőverezik a hadseregével, amihez szuverén joga van, ugyanakkor számon kéri Washingtonon, hogy az amerikai hadihajók az Egyesült Államok partjaitól több ezer kilométerre cirkálnak, erőt demonstrálva.
„Ha valaki olyan gondolatmenetnek ad hangot, ami a moszkvai retorikát erősíti, akkor az illető igencsak megütheti a bokáját, mivel a kijevi jogszabályok szigorú fellépést helyeznek kilátásba azokkal szemben, akik – a hivatalos ukrán álláspontot követve – nem orosz agresszióként tekintenek a konfliktusra. Ukrajnában óvatosnak kell lenni az elemzésekkel” – vázolta az állapotokat Dunda György. Azt is elmondta, hogy a konfliktus politikai okainak megítélésekor szerencsés helyzetben vannak a nyugati, külföldi elemzők, ők kicsit objektívebben, a kijevi és moszkvai kommunikációt is szem előtt tartva, a két fél álláspontját mérlegelve tudnak higgadtabb elemzést adni, mint az Ukrajnában vagy Kárpátalján élők.
Összehívja a román államfő a jövő héten a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT). A testület ülésének napirendjén a fekete-tengeri helyzet, valamint az Ukrajna keleti határánál észlelt orosz csapatmozgások témája szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!