Új haditervet mutatott be Ukrajna – További katonai támogatást jelentettek be Kijev számára

Ambiciózus segélyprogram. Lloyd Austin amerikai és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter •  Fotó: Facebook/Rusztem Umerov

Ambiciózus segélyprogram. Lloyd Austin amerikai és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter

Fotó: Facebook/Rusztem Umerov

Kijev bemutatta kulcsfontosságú szövetségeseinek a 2024-re vonatkozó haditervét, miközben az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport 20., Ramstein-formátumú ülésén több katonai segítséget jelentettek be – közölte Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter kedden este.

Hírösszefoglaló

2024. március 20., 08:012024. március 20., 08:01

2024. március 20., 08:042024. március 20., 08:04

A találkozót egy Ukrajna és szövetségesei számára bizonytalan időszakban tartották, hiszen Oroszország fokozza a nyomást a front mentén, és a kulcsfontosságú katonai donornak számító Egyesült Államok 60 milliárd dolláros segélye a kongresszusi viták miatt megrekedt.

Umerov szerint

a találkozó fő témája a lőszer volt, amelyből az ukrán hadsereg kritikus hiányt szenved.

Néhány ország ígéretet tett arra, hogy segélycsomagokat küld Kijevbe, amelyek többek között 155 mm-es, 152 mm-es és 105 mm-es tüzérségi lövedékeket tartalmaznak – írta a védelmi miniszter a Facebookon. Németország új, 540 millió dollár értékű katonai segélye 10 ezer tüzérségi lövedéket tartalmaz.

Umerov azt is bejelentette, hogy Ukrajna több rakétát kap a légvédelmi rendszerekhez, hogy megvédjék az ukrán városokat és a fronton lévő katonákat a rendszeres orosz támadásoktól.

A Washington Post március 15-én arról számolt be, hogy nyugati tisztviselők értékelései alapján

március végére csaknem elfogyhat az ukrán légvédelmi rendszerek egy részéhez szükséges lőszer.

Az ukrán delegáció külön megbeszélést folytatott Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel és Charles Brownnal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának vezetőjével. Megvitatták Ukrajna 2024-es tervét, az erődítmények építését, Ukrajna légvédelmének megerősítését és az elektronikus hadviseléshez szükséges eszközök biztosítását.

„A nagy hatótávolságú fegyverek külön témát képeztek” – mondta Umerov, mivel Ukrajna több ilyen rendszert akar, hogy elvágja az orosz logisztikai utánpótlást a megszállt területeken.

A németországi találkozón Austin azt mondta, hogy „teljes mértékben eltökélt az amerikai biztonsági támogatás és a lőszerek áramlásának fenntartása mellet”

Umerov szerint egy maroknyi ország csatlakozott a Lettország vezette drónkoalícióhoz az első hozzájárulásaival.

„A koalíció első eredményei a drónszállítások lesznek Ukrajnába márciusban. Megvitatjuk a beruházások lehetőségét is azoknak az UAV-knak az ukrajnai gyártásába, amelyek már bizonyították hatékonyságukat a harctéren” – számolt be a miniszter.

Kijev Hollandia, Dánia és az Egyesült Államok mellett más nemzetekkel is együttműködik annak érdekében, hogy az F-16-os vadászgépeket „a lehető leghamarabb” szállítsák Ukrajnának

– tette hozzá Umerov.

Közel két év alatt az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport Ramstein-formátumú ülésén közel 88 milliárd dollár katonai segélyt gyűjtöttek össze Ukrajna számára – mondta Austin.

Eközben Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden Luxemburgban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajna reméli, hogy szövetségesei áprilistól elegendő számú tüzérségi lövedéket adnak neki, ami főként Csehország kezdeményezésének köszönhetően valósulhat meg.

„Reméljük, hogy a cseh kezdeményezés, amelyhez Luxemburg is csatlakozott, segíteni fog nekünk, és áprilistól kezdve lesz elegendő lőszer ahhoz, hogy katonáink tartani tudják a frontvonalakat” – fogalmazott a kormányfő. Kifejtette, hogy

Ukrajna nagy és közepes hatótávolságú rakéták szállítására is számít. Hozzátette, ezekre főként azért van szükség, hogy akadályozzák az orosz erők logisztikáját az elfoglalt ukrán területeken.

Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyet néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget. Március elején Petr Fiala cseh miniszterelnök bejelentette, hogy elegendő pénz gyűlt össze az első 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala akkor azt közölte, hogy 18 ország – köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország – csatlakozott a cseh kezdeményezéshez. A cseh kormányfő egy hete jelentette be, hogy az országa kezdeményezésére Ukrajna számára vásárolt 300 ezer tüzérségi lőszer beszerzése mellett Prága további 200 ezer lövedék vásárlására kapott előzetes hozzájárulást. Az ukrán erők egy ideje komoly lőszerhiánnyal küzdenek, emiatt egyre nehezebben tudnak szembeszállni az orosz erők támadásaival.

Eközben kedden Bill Blair védelmi miniszter közölte:

Ottawa több mint 40 millió kanadai dollárral segíti azt a cseh kezdeményezést, amelynek keretében lőszereket szereznek be harmadik országokból Ukrajna számára.

A tárcavezető szerint a kanadai hozzájárulás több ezer darab tüzérségi lőszer beszerzését teszi lehetővé a kijevi vezetés számára.

Kanada ezen felül 7,5 millió kanadai dollár értékben adományoz éjjellátó készülékeket.

Ottawa a múlt hónapban csatlakozott a cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében a részt vevő országok 800 ezer tüzérségi lőszer beszerzését tervezik az Európai Unión kívülről. Petr Pavel cseh elnök március 7-én jelentette be, hogy 18 ország hozzájárulásával előteremtették az ehhez szükséges forrásokat.

Kanada már mintegy 40 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lőszert adományozott Ukrajnának saját készleteiből, valamint az Egyesült Államoktól történt beszerzések révén.

Kanada az ukrajnai háború 2022. február 24-i kitörése óta 4 milliárd kanadai dollár értékű katonai támogatást nyújtott a kijevi vezetésnek, ideértve tarackokat, tankokat és egyéb harcjárműveket.

Orosz kémfőnök: Párizs kétezer katonát készít fel ukrajnai küldetésre
Az orosz félnek adatai vannak arról, hogy Franciaországban már felkészítés alatt áll egy Ukrajnába vezénylendő katonai kontingens, amely kezdetben mintegy kétezer fős lesz – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden kiadott közleményében.
„Az ország (Franciaország) jelenlegi vezetése semmibe veszi az egyszerű franciák halálát és a tábornokok aggodalmait. Az orosz SZVR-hez eljutott adatok szerint már készül az Ukrajnába küldendő kontingens. A kezdeti szakaszban a létszáma körülbelül kétezer fő lesz” – mondta Nariskin a TASZSZ hírügynökség által ismertetett állásfoglalásában.
Az SZVR igazgatója szerint a francia hadsereg attól tart, hogy egy ilyen jelentős alegységet nem lehet észrevétlenül átdobni Ukrajnába, és ott állomásoztatni.
„Ilyen módon ez (az alakulat) az orosz fegyveres erők támadásainak kiemelt legitim célpontjává válik. És ez azt jelenti, hogy olyan sors vár rá, mint minden franciára, aki valaha is karddal a kezében érkezett az orosz világ területére” – hangoztatta Nariskin.
Az orosz kémfőnök szerint Emmanuel Macron francia elnök azért halogatja annak elismerését, hogy francia katonák estek el Ukrajnában, mert újabb tiltakozásoktól tart a hazájában zajló gazdatüntetések közepette. A Nariskin által kiadott közlemény értelmében az Elysée-palotában azt mondják, hogy a francia halottak száma már átlépte azt a küszöböt, amely pszichológiai szempontból jelentősnek mondható.
Az SZVR-főnök úgy vélekedett, hogy a francia hadsereg már most „láthatóan aggódik” amiatt, hogy megnőtt az Ukrajnában elesett franciák száma. Megjegyezte: csak január 17-én, amikor Harkiv mellett egy orosz csapás megsemmisítette külföldiek egy ideiglenes telepítési helyét, „több tucat francia állampolgár” vesztette életét, és azóta „az ilyen csapások normává váltak az ukrajnai konfliktusban ”. Nariskin szerint a francia védelmi minisztérium nem hivatalosan elismerte: az ország a 20. század második felében lezajlott algériai háború óta nem szenvedett el ekkora veszteségeket külföldön.
„A katonai vezetés a francia hadsereg aktív középparancsnok tisztjeinek elégedetlenségétől is tart. Ilyenek aránytalanul nagy számban vannak a halottak között, és már a jelenlegi szakaszban is problémákat tapasztalnak azzal kapcsolatban, hogy önkénteseket találjanak az ukrajnai hadszíntérre a rotációra és a kiesettek pótlására” – közölte Nariskin.

Putyin: A hazaárulás nem évül el
Nem évülhetnek el az ukrán diverzáns- és felderítőcsoportokhoz csatlakozott orosz állampolgárságú hazaárulók által elkövetett bűnök – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatótanácsának kibővített ülésén.
Ű„Azt kérem, ahogy ez mindig is volt a történelmünk során, ne felejtsük el, kik ők, azonosítsuk őket név szerint. Elévülés nélkül fogjuk megbüntetni őket, bárhol is vannak” – mondta.
Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ellenséges diverzáns- és felderítőcsoportoknak a határ áttörését célzó minden kísérlete kudarcot vallott. Rámutatott, hogy „külföldi uraik” nem kímélik az Oroszországba átdobott árulókat.
Az államfő, aki korábban maga is vezette a szolgálatot, köszönetet mondott az FSZB tisztjeinek a Donyec-medence és „Novorosszija” biztonságának szavatolásáért és a határ megerősítéséért, egyebek között a harci övezetben is. Méltatta, hogy a szolgálat visszaszorította az orosz belügyekbe, egyebek között az elnökválasztásba való beavatkozási kísérleteket. Hangsúlyozta a kémelhárítás fontosságát is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 04., péntek

Gáza: százezrek menekülnek az izraeli hadsereg újabb műveletei nyomán

Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.

Gáza: százezrek menekülnek az izraeli hadsereg újabb műveletei nyomán
2025. április 04., péntek

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot

Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot
2025. április 04., péntek

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál

Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál
2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt