Crenguța Leaua, a román ügyvédi csapat vezetője
Fotó: lddp.ro
Akár két évig is elhúzódhat az eljárás, amennyiben a Verespatak-ügy vesztese, a kanadai Gabriel Resources semmisségi keresetet nyújt be a Románia győzelmét hozó választottbírósági ítélet ellen – jelentette ki Crenguța Leaua ügyvéd, a román ügyvédi csapat vezetője.
2024. március 11., 21:162024. március 11., 21:16
2024. március 11., 21:432024. március 11., 21:43
„Minden olyan ügyben, amelyet az az eljárás szabályoz, amely ránk is vonatkozik, van lehetőség fellebbezésre. Hogy a befektető megteszi-e ezt vagy sem, azt még meglátjuk. (…) Mi úgy véljük, hogy az ítélet azt mutatja: a bíróság nagyon jól megértette Románia álláspontját. De ez egy kettő az egyhez ítélet. Vagyis egy olyan ítélet, amelyben két választottbíró volt többségben, és egy választottbírónak más véleménye volt, amely nem a román állam javára szólt. Józanul kell mérlegelni a helyzetet” – mondta Crenguța Leaua a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva.
Emlékeztetett, hogy ugyanez a román és svájci ügyvédi irodákból álló csapat már megnyert egy semmisségi eljárást, amelyet egy befektető indított a román állam ellen. „Van már tapasztalatunk ezen a téren, tudjuk, hogy ez egy nehéz és összetett eljárástípus, de azt is tudjuk, hogy az állam megnyerheti, mi már megnyertük” – tette hozzá.
Romániának adott igazat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának (ICSID) nemzetközi választottbírósága a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt a Gabriel Resources által indított kártérítési perben.
Elmondta, hogy a Románia védelmében felhozott érveket nem fejtheti ki, mivel az ítélet indoklását még nem hozták nyilvánosságra. „A lényeget tudom felvázolni, ami arra késztette a törvényszéket, hogy elfogadja Románia álláspontját és elutasítsa a külföldi befektető által benyújtott kérelmet. Vagyis azt, hogy Románia nem sértette meg a beruházások kölcsönös védelméről szóló szerződés rendelkezéseit, és tiszteletben tartotta a befektető jogait, és ugyanígy kellő prioritást biztosított a hazai jogszabályoknak és eljárásoknak, amelyeket mind a külföldi, mind a román befektetőknek tiszteletben kell tartaniuk. Az általunk megfogalmazott védekezésben valóban súlyt kapott a társadalom álláspontja. Ez az, amit a nemzetközi jogban „társadalmi felhatalmazásnak« neveznek, azaz nem elég csak egy állam által aláírt dokumentum, például egy licencszerződés, hanem szükséges annak az emberi közösségnek a beleegyezése is, amely körében a beruházást tervezik. És ezt a társadalmi elfogadást, a társadalmi engedélyt, ebben az esetben, ahogyan a választottbíróság előtt érveltünk, nem kapták meg” – tette hozzá az ügyvéd.
A Világbank Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID/CIRDI) a felperesek valamennyi követelését elutasította a Verespatak-ügyben, és nem vette figyelembe a Gabriel Resources vagyoni követeléseit.
Azt is megkérdezték tőle, tudja-e, honnan kapta a román kormány azt az információt, hogy Románia elveszítheti az ügyet. „Ügyvédként nem árulhatok el semmilyen adatot (...), de azt elmondhatom: bármely felelős személy – és az idők folyamán abszolút minden román kormány felelősségteljesen kezelte ezt az ügyet – beláthatta, és normális volt, hogy megvizsgálja az ügy elvesztésének kockázatát. Mert ez az ügy nagyon kockázatos, nagyon összetett volt, és nagyon nagy értékről szólt” – mondta Crenguța Leaua.
Feljelentették a miniszterelnököt tőzsdei manipuláció és hivatali visszaélés gyanújával
Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke hétfőn bejelentette, hogy feljelentette a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) Verespatak ügyében Marcel Ciolacu kormányfőt tőzsdei manipuláció, hivatali visszaélés, hűtlen kezelés és csalás miatt. A parlamentben nyilatkozó politikus elmondta, hogy a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságnál (ASF) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnél (ANI) is bepanaszolta a miniszterelnököt. Drulă szerint törvénysértésnek minősülnek a kormányfőnek azok az ítélethirdetés előtti nyilatkozatai, miszerint a román államot több milliárd dolláros kártérítés kifizetésére fogja kötelezni a nemzetközi választottbíróság a verespataki bányaprojekt meghiúsítása miatt. „Nagyon jól tudjuk, hogy ezek a nyilatkozatok azonnali hatást gyakoroltak a verespataki projekt mögött álló Gabriel Resources vállalat részvényeinek tőzsdei árfolyamára” – jelentette ki. Az ellenzéki párt elnöke szerint az illetékes állami hatóságoknak ki kell vizsgálniuk, hogy ki húzott hasznot a miniszterelnök kijelentései nyomán a tőkepiac „manipulálásából”. A politikus úgy vélte, hogy ezekkel a nyilatkozatokkal Marcel Ciolacu megszegte a miniszterelnöki esküjét, amely szerint a mandátuma alatt Románia érdekeit fogja képviselni. Szerinte a kijelentéseivel a kormányfő elárulta az ország érdekeit. Drulă közölte azt is, hogy a kormánypárti politikusok borúlátó nyilatkozatai miatt február folyamán megkétszereződött a Gabriel Resources részvényeinek árfolyama a torontói tőzsdén.
Ezközben a bukaresti pénzügyminisztérium hétfő este bejelentette, hogy a verespataki bányaprojekt meghiúsítása miatt indított kártérítési eljárásban érintett feleknek, azaz a Gabriel Resources vállalatnak és a román államnak 90 nap áll a rendelkezésére közölni a nemzetközi választottbírósággal, hogy melyek azok az információk ebben az perben, amelyeket bizalmasnak tartanak.
A közlemény szerint felek az ítélethirdetéstől számított 120 napon felül fellebbezhetnek. A megsemmisítés iránti keresetet szintén a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID) lehet benyújtani, és egy másik választottbíróság tárgyalja. A felek öt okra hivatkozva fellebbezhetnek: a választottbíróság megalakításának jogszerűtlensége; a bíróság „nyilvánvaló” hatalmi visszaélése; a bíróság valamely tagjának megvesztegetése; az eljárási szabályok súlyos megsértése; indoklások hiánya.
Mint arról beszámoltunk, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) washingtoni székhelyű nemzetközi választottbírósága kelet-európai idő szerint pénteken, nem sokkal éjfél előtt kibhirdetett ítéletében a román államnak adott igazat, így Bukarest nem fizet kártérítést a Gabriel Resourcesnak a Verespatak-ügyben. Az ítélet meglepő, mivel az elmúlt hetekben mind a miniszterelnök, mind a pénzügyminiszter azt mondta, hogy Románia arra számít, hogy elveszíti az ügyet, és azt sugallták, hogy a román államnak 2 milliárd eurós kártérítést kellene fizetnie.
„Ez egy mélyen elhibázott döntés” – állapította meg a cég elnöke, Anna El-Erian, aki rámutatott, hogy a román kormány politikai szerepvállalásával megakadályozott „egy emblematikus bányaprojektet”, amelyről a román állammal kötött partnerségi szerződésben állapodtak meg.
A Gabriel Resources képviselői bejelentették, hogy fontolóra veszik annak lehetőségét, hogy megfellebbezzék a verespataki bányaperben született, Romániának kedvező bírósági ítéletet – tudatta a cég.
„A vállalat jogi tanácsadóival felülvizsgálja a bíróság döntését, hogy felmérje a lehetőségeit, beleértve az ítélet megfellebbezését az ICSID-egyezmény megsemmisítési eljárásán keresztül. Úgy véljük, hogy a többség döntése mélyen elhibázott. Amint azt a különvéleményt megfogalmazó döntőbíró is elismerte, a román kormánynak a Gabriel szerződéses jogaiba való folyamatos politikai beavatkozása megakadályozta egy, az állammal partnerségben birtokolt kiemelt bányaprojekt fejlesztését” – áll Anna El-Erian, a Gabriel Resources elnöke hivatalos közleményében. A Gabriel Resources rámutat, hogy a bíróság döntése 2:1 arányban született.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!