Pozitív fejlemény. António Costa európai tanácsi és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Volodimir Zelenszkij társaságában a legutóbbi EU-csúcson. Üdvözölték a megállapodást, de jelezték: Oroszországnak is el kell fogadnia
Fotó: Európai Tanács
Ursula von der Leyen európai bizottsági, valamint António Costa európai tanácsi elnök azonos szövegű bejegyzésben üdvözölte, hogy kedden Ukrajna az Egyesült Államokkal folytatott szaúd-arábiai megbeszélések során beleegyezett egy 30 napos átmeneti tűzszünetbe.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke fontos áttörésnek nevezte a megállapodást.
„Üdvözöljük a Dzsiddából érkezett híreket az Egyesült Államok és Ukrajna közötti tárgyalásokról, beleértve a tűzszüneti megállapodásra irányuló javaslatot, valamint az amerikai hírszerzési adatok megosztásának és a biztonsági támogatás folytatását” – fogalmazott Ursula von der Leyen és António Costa az X közösségi oldalon közzétett üzenetben.
Hangsúlyozták: a megállapodás pozitív fejlemény, amely – mint kiemelték – lépés lehet egy átfogó, igazságos és tartós béke felé Ukrajna számára.
– fogalmaztak.
Az EU készen áll arra, hogy partnereivel együtt teljes mértékben részt vegyen a közelgő béketárgyalásokon – tette hozzá üzenetében Ursula von der Leyen és António Costa.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke bejegyzésében azt írta: az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött megállapodás fontos áttörés, és lépést jelent a tartós béke felé, amelyért – mint fogalmazott – „mindannyian dolgoztunk”.
„Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megtalálta a közös hangot a továbblépést illetően. Most Oroszországnál van a labda” – írta.
– tette hozzá üzenetében az uniós parlament elnöke.
Zelenszkij: Oroszországnak bizonyítania kell a háború befejezésére irányuló szándéját
Volodimir Telenszkij ukrán elnök megköszönte Donald Trumpnak a dzsiddai tárgyalások „konstruktivitását”.
Zelenszkij videoüzenetében azt mondta, hogy Oroszországnak „meg kell mutatnia, hogy hajlandó a háború leállítására vagy a háború folytatására”.
„Itt az ideje a teljes igazságnak” – tette hozzá.
Moszkva egyelőre nem reagált. A Kreml kedden korábban közölte, hogy nyilatkozatot ad ki, miután Washington tájékoztatja a tárgyalások eredményéről.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint figyelemreméltó áttörést jelent az ukrajnai tűzszünetről elért keddi amerikai-ukrán megállapodás.
A Downing Street által kedd este ismertetett nyilatkozatában
Kier Starmer szerint fontos pillanat ez az ukrajnai béke szempontjából. Hangsúlyozta: most megkettőzött erőfeszítéssel kell törekedni a mielőbbi tartós béke megteremtésére.
– fogalmazott a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint a brit kormányfő.
Starmer megerősítette, hogy szombatra ismét csúcstalálkozót hívott össze, amelyen a következő lépéseket tekintik át.
„Készen állunk arra, hogy elősegítsük ennek a háborúnak az igazságos és végleges befejezését, olyan módon, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna szabadon élhessen” – tette hozzá keddi nyilatkozatában Keir Starmer.
A kedd esti nyilatkozatok előzményeként a szaúd-arábiai Dzsiddában az amerikai és az ukrán tárgyalóküldöttség egyezségre jutott arról, hogy a kijevi kormány elfogadja az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünetet.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tárgyalások után elmondta, hogy az Egyesült Államok továbbítja az ukrán fél által elfogadott javaslatot Oroszországnak.
Elfogadta Ukrajna az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatát, ennek nyomán Washington újraindítja Kijev katonai és hírszerzési támogatását – ebben állapodott meg a két ország tárgyalódelegációja Szaúd-Arábiában.
A szaúd-arábiai tárgyaláson megállapodás született arról is, hogy
Macron: Franciaországnak egyszerre kell küzdenie a geopolitikai és a terrorfenyegetések ellen
Franciaországnak egyszerre kell küzdenie a geopolitikai és a terrorfenyegetések ellen – jelentette ki kedden Emmanuel Macron államfő, visszautasítva azokat a vádakat, amelyek szerint eltúlozza az Oroszország által jelentett fenyegetést.
„Az elmúlt napok vitáiban hallottam, hogy egyesek megkérdőjelezik a geopolitikai fenyegetést. És hogy a köztársasági elnök kitalálná az orosz fenyegetést” – mondta az államfő a Belbiztonsági Főigazgatóság (DGSI) új központjának avatásán a Párizs melletti Saint-Ouenban.
„Ezek az emberek nyilvánvalóan nem követik a híreket” – tette hozzá Macron.
Míg a köztársasági elnök az elmúlt hetekben saját szavai szerint „megkongatta a vészharangot az orosz fenyegetésről”, amely szerinte már „hatással van Franciaországra és Európára”, addig Marine Le Pen, a legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője a múlt héten úgy vélte, hogy „az első számú fenyegetés Franciaországra nem Moszkva, hanem az iszlám fundamentalizmus”.
„Ha három év után Oroszország ilyen nehezen halad előre Ukrajnában, akkor kevés az esélye, hogy az legyen a célja, hogy egészen Párizsig eljusson” – mondta Le Pen a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.
Emmanuel Macron kedden úgy vélte, Franciaország „nem várt a terrorveszély elleni küzdelemmel”. Szerinte „egy nagy nemzetnek nem választania kell, hanem válaszolnia”, és „nem kell eldöntenie, hogy a geopolitikai fenyegetések vagy a terroristák által a saját hazájukat fenyegető veszélyek ellen küzdjön. Egyszerre kell mindkettőt tennie. Mi is ezt tesszük” – mondta az államfő.
„Egy olyan időszakban, amikor a világ egyensúlya átrendeződik, amikor az, amit eddig adottnak tartottunk, egyre távolodik, és amikor az, ami kizártnak tűnt, egyre közelebb kerül, meg kell védenünk köztársaságunk sérthetetlen értékei” – fogalmazott Emmanuel Macron.
„Mert mi egyáltalán nem szeretnénk elszenvedni a dolgokat. Mi meg akarjuk választani a sorsunkat” – hangsúlyozta a francia elnök „a békés élethez való jogra” hivatkozva.
Emmanuel Macron délelőtt Strasbourgban tett látogatást a terrorizmus áldozatainak nemzeti és európai emléknapjának alkalmából.
„A bombák, a golyók és a könnyek mögött mindig ott van a gyűlölet, a kultúránk, a tudás, a demokráciamodellünk elleni gyűlölet. De egy dolgot még nem értettek meg (a terroristák): minél jobban gyűlölnek minket, annál nagyobbá tesznek minket. Megtízszerezik a bátorságunkat” – mondta a megemlékezésen a francia elnök.
Eközben a több mint 30 szövetséges nemzet katonai vezetőivel tartott zárt ajtók mögött zajló párizsi találkozón Macron hangsúlyozta, hogy Európának „teljes súlyát Ukrajna és önmaga mögé kell állítania” – írja a Le Monde.
A találkozón 34 ország képviselői vettek részt, köztük Ausztrália, Új-Zéland és Japán, de amerikai tisztségviselők nem voltak jelen.
Macron és Keir Starmer brit miniszterelnök az élére állt a „készségesek koalíciója” létrehozásának, hogy kikényszerítsék az esetleges tűzszünetet Ukrajnában. A francia elnöki hivatal arról számolt be, hogy az európai és NATO-országok katonai vezetői, köztük az Egyesült Királyság és Törökország, egyetértettek abban, hogy az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákat „nem szabad elválasztani a NATO-tól és annak képességeitől”.
Ezeknek a garanciáknak „hitelesnek és hosszú távúnak” kell lenniük, és „az ukrán hadseregnek nyújtott rendíthetetlen támogatással” kell párosulniuk. Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter aláhúzta az Ukrajna jövőbeli katonai szükségleteinek tervezésének fontosságát, hozzátéve, hogy: „Elutasítjuk Ukrajna demilitarizálásának minden formáját”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elfogadta Ukrajna az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatát, ennek nyomán Washington újraindítja Kijev katonai és hírszerzési támogatását – ebben állapodott meg a két ország tárgyalódelegációja Szaúd-Arábiában.
Az ukrán fegyveres erők a román CA-95 rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert használják az orosz hadsereg ellen – jelentette az ukrán média.
Az illúziók korszaka most véget ért, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért: nem a távoli jövőben, hanem azonnal, nem fokozatosan, hanem a helyzet által megkövetelt merészséggel – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen.
A Kreml kedden megfogalmazott álláspontja szerint „nem lesz legitim” a romániai elnökválasztás Călin Georgescu részvétele nélkül – írja az EFE.
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége, az UNRWA vezetője azzal vádolta Izraelt, hogy a Gázába irányuló áru- és áramblokádjával fegyverként használja a humanitárius segélyeket.
Robert Fico szlovák miniszterelnök felszólította az Európai Bizottságot, hogy foglaljon hivatalosan állást a romániai elnökválasztás körüli vitában, miután Călin Georgescut kizárták a versenyből.
Ferenc pápa túl van a közvetlen életveszélyen, klinikai kórképe azonban továbbra is összetettnek számít – közölte a Szentszék a Gemelli-klinika véleménye alapján hétfőn este.
Szabadlábra helyezték a holland hatóságok azon négy személy egyikét – egy nőt –, akit azzal gyanúsítanak, hogy Romániából származó dák műtárgyakat lopott az asseni Drents Múzeumból.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn elítélte a Moldovával és „demokratikus intézményeivel” szembeni „egyre gátlástalanabb orosz destabilizációs kísérleteket”, miután hivatalában fogadta moldovai kollégáját, Maia Sandut.
Az Egyesült Államok hallani akarja, hogy Ukrajna milyen engedményekre lenne hajlandó az Oroszországgal folytatott háború befejezéséről szóló tárgyalásokon – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!