Bizonytalanság. Trump egyelőre kivár a szankciókkal Ukrajnában közben folytatódnak a harcok
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök szerdán közölte, hogy egyelőre azért nem vezetett be újabb szankciókat Oroszország ellen, mert úgy véli, hogy elérhető közelségbe kerülhet egy békemegállapodás az ukrajnai háború befejezéséről.
2025. május 29., 08:562025. május 29., 08:56
„Ha úgy gondolom, hogy közel vagyok egy megállapodáshoz, nem akarom elszúrni azzal, hogy ezt teszem” – mondta Trump újságíróknak az Ovális Irodában, hozzátéve, hogy „sokkal keményebb”, mint azok, akikkel tárgyal.
Trump szerint az Egyesült Államok hamarosan megtudja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban érdekelt-e a háború befejezésében.
A CNN kedden arról számolt be, hogy Trump újabb szankciókat mérlegel Oroszországgal szemben, miután a hétvégén halálos rakéta- és dróncsapások érték Ukrajnát. Az orosz erők hétfőn az ukrán hatóságok szerint a háború legnagyobb dróntámadását hajtották végre, amelyben állítólag 355 Sahed típusú drónt és megtévesztő drónt vetettek be.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a május 19-én folytatott telefonbeszélgetés során azt mondta Trumpnak, hogy hamarosan átadnak egy „békememorandumot”, amelyben felvázolják a tűzszünet feltételeit. Eddig nem érkezett ilyen dokumentum.
„Úgy tűnik, hogy tenni akarnak valamit. De amíg a dokumentumot nem írják alá, nem tudom megmondani... Nagyon csalódott vagyok a történtek miatt. Mostanában volt néhány éjszaka, amikor embereket öltek meg a tárgyalások kellős közepén” – mondta Trump.
Trump hozzátette, hogy hajlandó lenne találkozni mind Volodimir Zelenszkij elnökkel, mind Putyin elnökkel, „ha szükséges”.
Vasárnap óta Trump többször írt bejegyzéseket a közösségi médiában, amelyekben azt írta, hogy Putyin „teljesen megőrült” és „a tűzzel játszik”, miután Oroszország fokozta az Ukrajnát ért támadásait.
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó minderre úgy reagált: „Arra a következtetésre jutottunk, hogy Trump nincs kellőképpen tájékoztatva arról, hogy mi is történik valójában”.
Usakov az orosz állami televízió Oroszország-1 csatornájának azt mondta, hogy
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel az Ukrajnával folytatandó közvetlen tárgyalások új fordulójára vonatkozó „konkrét javaslatok” előkészítéséről – közölte az orosz külügyminisztérium.
A minisztérium honlapján megjelent közlemény szerint Lavrov az orosz és az amerikai elnök egy héttel ezelőtti telefonbeszélgetése során kötött megállapodások végrehajtásáról „és az orosz fél részéről a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások következő, isztambuli fordulójára vonatkozó konkrét javaslatok előkészítéséről” beszélt Rubiónak.
„Az orosz fél, ahogyan arról előzetes megállapodás született, összeállított egy memorandumot, amelyben leírják, hogyan lehet az orosz álláspont szerint megbízható módon úrrá lenni a válság alapvető okain” – tette hozzá közleményében.
A Vlagyimir Megyinszkij vezette orosz küldöttség készen áll arra, hogy ezt a memorandumot átadja az ukrán félnek, és szükség esetén részletesebb magyarázatokat biztosítson hozzá az isztambuli tárgyalások következő fordulóján – mondta az orosz külügyminiszter.
Május 16-án találkozott egymással először az orosz és az ukrán küldöttség, akkor nem sikerült megállapodásra jutni a tűzszünetről.
„Azt reméljük, hogy mindazok, akik valóban – és nem csak a szavak szintjén – érdekeltek a békefolyamat sikerében, támogatni fogják, hogy megtartsák a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulóját Isztambulban” – állt Lavrov közleményében.
Eközben Friedrich Merz német kancellár Berlinben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után azt mondta:
Merz tájékoztatása szerint a két ország védelmi minisztere szándéknyilatkozatot fog aláírni nagy hatótávolságú, ukrán gyártású fegyverrendszerek beszerzéséről. A német kancellár sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ez a lépés a két ország közötti, nagy potenciált rejtő, új katonai-ipari együttműködés kezdete, aminek köszönhetően Ukrajna képes lesz teljesen megvédeni magát, akár a határain kívüli katonai célpontokkal szemben is, ami jó hír.
Hozzátette: ez az új együttműködés ukrán és német területen fog megvalósulni, de több részletet nem közölt.
– jelentette ki Merz.
Zelenszkij a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Ukrajnának továbbra is szüksége van Taurus manőverező robotrepülőgépekre, és erről a kérdésről is tárgyalni fognak.
Az előző német kormány következetesen ellenezte azt, hogy Németország Taurus rakétákat szállítson Ukrajnának. Merz a szerdai sajtótájékoztatón erre az ügyre nem tért ki.
„Nincsenek már hatótávolságbeli korlátozások az Ukrajnának adott fegyverekre vonatkozóan, sem a britek, sem a franciák, sem az amerikaiak részéről, sem a mi részünkről” – fogalmazott a kancellár a WDR Europaforum 2025 nevű konferencián.
Németország és Ukrajna egyébként ötmilliárd eurós katonai támogatásról írt alá megállapodást.
A Boris Pistorius német és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter által aláírt dokumentum közvetlen német befektetéseket tartalmaz az ukrán védelmi iparban, valamint egy szélesebb körű szerződést Kijev és a német fegyvergyártók között.
Az új megállapodás értelmében Németország segít finanszírozni a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek Ukrajnán belüli gyártását, kihasználva az ország meglévő ipari kapacitásait és műszaki szakértelmét – áll a közleményben.
A német védelmi minisztérium szerint e rendszerek jelentős része várhatóan 2025 végéig készül el, az első tétel pedig a következő hetekben áll készen a bevetésre. Mivel ezek a rendszerek már szolgálatban vannak az ukrán hadseregnél, használatukhoz nincs szükség további kiképzésre.
A Kijev felé tartó fegyverek között légvédelmi rendszerek, tüzérségi fegyverek, szárazföldi fegyverrendszerek és kézifegyverek szerepelnek. Taurus rakétákat nem jelentettek be nyilvánosan a csomag részeként.
A Kreml arra figyelmeztetett, hogy bármilyen döntés, amely megszünteti az Ukrajna által használható rakéták hatótávolságának korlátozását, veszélyes politikai fordulatot jelentene, amely ártana a politikai megállapodásra irányuló erőfeszítéseknek.
A német külügyminiszter szerint országa és az Egyesült Államok „vállt vállnak vetve” áll a háború lezárása érdekében
A német külügyminiszter szerint országa és az Egyesült Államok „vállt vállnak vetve” áll annak érdekében, hogy az ukrajnai háború lezáródhasson, ugyanakkor a német fél jelenleg minden katonai támogatás megadását szükségesnek tartja Ukrajna számára. Johann Wadephul erről Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tartott megbeszélése után beszélt szerdán.
A német politikus, aki hivatalba lépése óta az első hivatalos látogatását tette Washingtonban, a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban kijelentette, hogy Németország támogatja az Egyesült Államok törekvéseit az ukrajnai rendezés érdekében, ugyanakkor jelezte: nyomásgyakorlásra van szükség Oroszországra, hogy „Putyint arra kényszerítsék, ugyanúgy készen álljon a tárgyalásra, ahogy Zelenszkij”.
A német kancellár által bejelentett döntéssel kapcsolatban, miszerint a jövőben Németország nem korlátozza az Ukrajna rendelkezésére bocsátott fegyverek hatótávolságát, így azokkal akár orosz területeket is elérhetnek, Johann Wadephul úgy fogalmazott: „ebben a kifejezett helyzetben, nekünk európaiaknak mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajnát ellássuk a saját területe védelméhez szükséges eszközökkel”. Hozzátette, hogy Oroszország nem áll készen a békére, így ameddig nem fejezi be a háborút „ki kell állni Ukrajna mellett és igazán átadni neki a fegyvereket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A holland kormány 5,7 millió eurós céltartalékot különített el az asseni Drents Múzeumból ellopott dák műkincsekért járó esetleges kártérítés kifizetésére – írja a holland kulturális minisztérium közleményére hivatkozva az AFP.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) felajánlotta a román Belügyminisztérium Veszélyhelyzeti Hivatalának a segítségét – közölte az OKF szóvivője az MTI-vel pénteken.
Donald Trump amerikai elnök ukrajnai megbízottja, Keith Kellogg szerint jogos Oroszország aggodalma a NATO keleti bővítésével kapcsolatban, és az Egyesült Államok nem szeretné Ukrajnát az Egyesült Államok vezette katonai szövetségben látni.
Az amerikai kormányzat fellebbez a közelmúltban bevezetett vámok alkalmazásának átmeneti felfüggesztéséről szóló bírói döntéssel szemben, és nem változtat vámokra építő kereskedelempolitikáján.
Izrael elfogadta az Egyesült Államok által előkészített gázai tűzszüneti javaslatot – közölte a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Parajd része a magyar nemzettudatnak, így Magyarország minden segítséget megad a helyieknek a sóbánya elöntése nyomán – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarors
Oroszország „újabb megtévesztő akciót” hajt végre azzal, hogy nem adta át a béke rendezésére vonatkozó javaslatát a Moszkva és Kijev közötti esetleges találkozó előtt – jelentette kiVolodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Romániát a szervezett bűnözés és az elutasított vízumkérelmek túl nagy száma miatt zárták ki az amerikai vízummentességi programból (Visa Waiver) – jelentette ki Emil Hurezeanu külügyminiszter a csütörtöki kormányülés elején.
Bejelentette távozását Elon Musk techmilliárdos a Trump-kormányzatból, miután segített az amerikai kormányzat méretének csökkentésére irányuló törekvésben, amelynek során több ezer szövetségi munkahelyet szüntettek meg.
Éhes palesztin tömeg tört be szerdán az ENSZ egyik raktárába Gáza központjában, aminek következtében legalább két ember meghalt és többen megsérültek, miközben az övezetben egyre súlyosbodik az éhínség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!