Bekeményít. Trump súlyos következményeket akar, miután a Hamász megsértette a gázai tűzszünet rá vonatkozó részét
Fotó: Videófelvétel
Donald Trump elnök hétfőn arra szólította fel Izraelt, hogy mondja fel a Hamásszal kötött tűzszüneti megállapodást, és „engedje, hogy elszabaduljon a pokol”, ha a palesztin terrorszervezet szombat délig nem adja vissza a még mindig a Gázai övezetben fogva tartott túszokat.
2025. február 11., 08:582025. február 11., 08:58
Trump figyelmeztetése előtt hétfőn a Hamász azzal fenyegetőzött, hogy „további értesítésig” elhalasztja a szombatra tervezett következő túszszabadítást, azzal vádolva Izraelt, hogy megszegte a tűzszüneti megállapodást.
„Ami engem illet, ha szombat 12 óráig nem adják vissza az összes túszt – szerintem ez egy megfelelő időpont –, azt mondanám, hogy mondják fel, minden megállapodás semmis, hadd szabaduljon el a pokol” – mondta az elnök újságíróknak az Ovális Irodában, miután elnöki rendeleteket írt alá.
Arra a kérdésre, hogy a „pokol” mit jelenthet Gázában, Trump azt mondta: „Majd kiderül, és ők is megtudják – a Hamász megtudja, hogy mire gondolok”.
„A magam nevében beszélek. Izrael felülbírálhatja, de a magam részéről szombaton 12 órakor, és ha nem lesznek itt, akkor elszabadul a pokol” – tette hozzá.
Trump közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff részt vett az Izrael és a Hamász közötti tűzszünetről szóló tárgyalásokon, amelyek végén a megállapodást Joe Biden elnök kormányzásának utolsó napjaiban kötöttek meg.
Ám hivatalba lépése óta Trump jelezte, hogy nem volt biztos abban, hogy a tűzszünet kitart. A palesztinok Gázából való végleges kitelepítésének terve, valamint az, hogy az Egyesült Államok „birtokolja” az övezetet, még több bizonytalanságot vitt a folyamatba.
„Nem, nem lenne” – mondta Trump a Fox Newsnak adott interjúban, amikor arról kérdezték, hogy a palesztinoknak lenne-e joguk visszatérni.
„Mert sokkal jobb lakhatásuk lesz. Sokkal jobb – más szóval, én arról beszélek, hogy egy állandó lakóhelyet építünk nekik”.
Trump állítása, miszerint a palesztinoknak nem lenne joguk visszatérni a Gázai övezetbe, minden bizonnyal elmélyíti a nemzetközi ellenállást a javaslattal szemben, amely felháborodást váltott ki, amikor az először a múlt héten egy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón elhangzott.
Szintén hétfőn – egy nappal azelőtt, hogy a Fehér Házban találkozott Abdullah jordániai királlyal –
Abdullah egyiptomi és más arab országokbeli kollégáival együtt határozottan elutasította Trump tervét.
Trump már korábban is arról beszélt, hogy „alkut” köt Jordániával és Egyiptommal, hogy több palesztint fogadjanak be, arra a pénzre hivatkozva, amit Amerika küld a két nemzetnek.
A terrorszervezet szerint Izrael a Gázai övezet északi részének bombázásával és tüzérségi tűzzel hátráltatta, hogy a háború alatt lakhelyükről onnan elmenekült civilek visszatérhessenek otthonukba, és akadályozta a segélyeknek a megállapodásnak megfelelő bejutását az övezetbe.
A Hamász álláspontját Abu Obeida, a terrorszervezet katonai szárnyának szóvivője tette közzé.
Mindazonáltal a szervezet leszögezte, hogy továbbra is elkötelezett a közvetítők segítségével januárban létrejött megállapodás megvalósítása mellett, „amíg Izrael is betartja azt”.
Izrael visszautasította a Hamász vádjait, hogy megszegte volna humanitárius kötelezettségeit.
A megállapodás második szakaszáról tárgyaló izraeli delegáció hétfőn kora reggel tért vissza Katarból a tárgyalások egy újabb fordulójáról, és a kabinet várhatóan kedden ül össze, hogy megvitassa a folytatás részleteit. A megállapodás összeomlásának első jele már pénteken jelentkezett, amikor a Hamász több órát késleltette a szombaton szabadon engedendő három túsz nevének megadását.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
szóljon hozzá!