Fotó: AP
Megérett az idő a változásra, az évek óta elnyomott iráni nép szabadságra vágyik – írta egy újévi Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök. Szakértők szerint főként a gazdasági megszorító intézkedések állnak a tizenkét halálos áldozatot követelő iráni tüntetések mögött.
2018. január 01., 17:242018. január 01., 17:24
2018. január 01., 17:312018. január 01., 17:31
Az amerikai elnök egy újévi Twitter-üzenetében úgy vélte: Irán kudarcot kudarcra halmoz, annak ellenére, hogy meg tudott állapodni nukleáris programjáról a nagyhatalmakkal – köztük a Barack Obama vezette Egyesült Államokkal –, bár ez szerinte egy nagyon rossz megállapodás, következésképpen megérett az idő a változásra az ázsiai országban.
Iránban csütörtökön tüntetések sorozata kezdődött, kezdetben az áremelkedések miatt, később politikai jelleggel. Az MTI tájékoztatása szerint a tüntetők többször összetűztek a biztonsági erőkkel, a demonstrációkon 12 ember meghalt. Trumpnak ez már a harmadik nyilatkozata a friss iráni eseményekkel kapcsolatban. Az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint a tüntetők által hangoztatott rendszerellenes jelszavak ellenére a mostani iráni tüntetések hasonlóak a más országokban gazdasági megszorítások által kiváltott megmozdulásokhoz.
„Az irániak leggyakrabban a hétköznapi gazdasági gondok – a munkanélküliség fenyegetése miatti frusztráció, a gyermekek jövője miatti bizonytalanság – miatt mennek az utcára” – magyarázta Aszfandijar Batmangelidzs, a Europe-Iran Business Forum alapítója. A szakértők szerint az utóbbi napok zavargásait azok a megszorító intézkedések – így a szociális kiadások csökkentése és a néhány hete bejelentette üzemanyagár-emelés – váltották ki, amelyeket Haszan Róháni elnök vezetett be 2013 óta, miután hatalomra került. „Róháninak nyilvánvalóan nehéz elfogadtatnia a megszorításokat, de szükség van rájuk az infláció és a devizaproblémák miatt, hogy megpróbálják vonzóbbá tenni Iránt a befektetők számára” – mondta Batmangelidzs, aki szerint azonban „a szankciók nehéz időszaka után a megszorítások óhatatlanul kikezdik az emberek türelmét".
A tüntetések csütörtökön kezdődtek Meshedben, Irán második legnagyobb városában, majd az egész országra átterjedtek. Hétfőig a televízió friss összesítése szerint tizenketten haltak meg a több városban erőszakba torkolló tüntetéssekkel összefüggésbe hozható incidensekben, és emberek tucatjait vették őrizetbe. A „Halál a diktátorra” és az ehhez hasonló jelszavak, valamint a rendszer jelképei elleni támadások forradalom jelleget kölcsönöztek a 2009 óta legjelentősebb tiltakozó megmozdulásoknak. A kormány külföldi székhelyű, „idegen elemeket” vádolt az elégedetlenkedés szításával.
Az egyértelmű gazdasági okok mellett a polgári szabadságjogok korlátozása miatti fájdalmak továbbra is napirenden vannak. Még a konzervatív politikai osztályon belül is elismerik, hogy az irániaknak kevés tér áll a rendelkezésükre, hogy elmondják panaszaikat. „Az alkotmányunk biztosítja a tiltakozáshoz való jogot, de a gyakorlatban nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek” – hangsúlyozta Golamreza Mesbahi Mogddam, a konzervatív Harcos Papság Társaság szóvivője az ISNA hírügynökségnek. Szerinte a vezetőknek meg kell hallgatniuk a népet, és a média felelőssége, hogy tudósítson a tüntetésekről. Vasárnap Róháni is „teret” követelt, hogy a nép beszámolhasson a „mindennapi aggodalmairól”.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!