Fotó: UNRWA
Folytatódik a hétfőn indított izraeli katonai rajtaütés Gáza legnagyobb kórházában, az es-Sífában, ahol több ezer embernek nyújtanak menedéket szörnyű körülmények között.
2024. március 20., 09:342024. március 20., 09:34
Mahmúd Baszal, a gázai polgári védelem szóvivője a CNN-nek elmondta, hogy a kórházat „ostromolják” az izraeli erők. Az izraeli hadsereg szerint a helyszínt „magas rangú Hamász-terroristák” használják.
A kórházon belül az emberek arról számoltak be, hogy őrizetbe vették és „súlyosan megverték” őket, és féltek a helyiségek között mozogni. Mások „sürgős beavatkozásra szólítottak fel, mielőtt a kórház tömegsírrá válik”.
Közben az izraeli hadsereg kedden sms-t küldtek a gázai palesztinoknak, amelyben készpénzt ajánlottak fel az izraeli túszokról szóló bármilyen információért cserébe.
A CNN egyik gázai újságírója kedden kapta a telefonjára az arab nyelvű üzenetet, amelyben az állt:
Az üzenethez két telefonszámot csatoltak, valamint egy olyan weboldalra mutató linket, ahol az izraeli túszok képei, nevei és életkora szerepel.
A Gázai övezet humanitárius válsággal néz szembe az izraeli bombázásokat követően az enklávéban, ahol a lakosság nagy része már most is katasztrofális mértékű éhezéstől szenved – áll egy ENSZ által támogatott jelentésben, amely hétfőn jelent meg.
A Hamász tavaly október 7-i izraeli támadása után a terrorszervezet izraeli túszokat vitt Gázába, akik közül sokan még mindig Gázában vannak.
Közben kedden amerikai és izraeli részről is azt közölték:
A Fehér Ház szóvivője annyit mondott, hogy az egyeztetés előreláthatóan a jövő hét elején lesz, míg az izraeli kormány keddi közleménye ismertette, hogy a delegációnak tagja lesz Ron Dermer stratégiai miniszter, Izrael korábbi, egyesült államokbeli nagykövete, valamint Cahi Hanegbi, a Netanjahu-kormány nemzetbiztonsági tanácsának elnöke.
Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök hétfőn, egy hónap elteltével ismét telefonon egyeztetett, és megállapodott abban, hogy Izrael delegációt küld Washingtonba a katonai akció kérdéseinek tisztázására.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója hétfőn arról beszélt, hogy a konfliktus ezen kritikus szakaszában lehetőség nyílik arra, hogy egy asztalhoz ülve és minden szempontot mérlegelve beszéljenek az előrevezető lépésekről.
A Fehér Ház a kijelentésre úgy reagált, hogy a szenátornak jogában áll véleményének kifejtése, és az izraeli emberek dolga eldönti, hogy kit akarnak vezetőjüknek. Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a demokrata felsőházi vezető „jó beszédet” mondott.
Benjámin Netanjahu helytelennek nevezte a távozásáról szóló kijelentéseket.
Mindeközben
A londoni külügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint a szállítmány, amelynek helyszíni elosztását az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) végzi, 275 ezer gázai lakos élelmiszerellátását teszi lehetővé.
A tárca hangsúlyozza, hogy
A szállítmányban pékségeknek szánt dúsított búzaliszt, valamint családoknak összeállított élelmiszercsomagok vannak. Ezeket a csomagokat úgy alakították ki, hogy 15 napig fedezzék egy öttagú család napi kalóriaigényének felét.
Egy-egy élelmiszercsomagban zöldségkonzervek, valamint hús-, hal- és datolyakészítmények vannak.
A brit kormány által finanszírozott és összeállított élelmiszerszállítmány eljuttatásában Jordánia segédkezett – áll a londoni külügyminisztérium szerdai ismertetésében.
David Cameron brit külügyminiszter a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által használt integrált élelmiszerbiztonsági skála (Integrated Food Security Phase Classification, IPC) küszöbönálló éhínség veszélyét jelzi a Gázai övezetben.
Cameron szerint
Néhány napon belül ez a második jelentős segélyszállítmány, amelyet London állított össze a gázai lakosság számára: a brit kormány a múlt héten egyebek mellett 13 440 takarót, 840 családi méretű sátrat, hatezer matracot és több mint háromezer női higiénés készletet juttatott be a Gázai övezetbe.
A 150 tonnás szállítmányt az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) osztja szét a rászorulóknak.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek. A Hamász fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akiknek többsége még mindig fogságban van.
Izrael ezután átfogó hadműveleteket kezdett az övezetben azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!