Remény. A megígért légvédelmi rendszerek között Patriotok is vannak
Fotó: wikipedia.org
Az Egyesült Államok és legalább kilenc másik NATO-szövetséges megállapodott abban, hogy a következő hónapokban „több tucatnyi” légvédelmi rendszert küld Ukrajnába, köztük legalább négy Patriot-üteget – derül ki a kedden kiadott közös megállapodásból.
2024. július 10., 08:012024. július 10., 08:01
A bejelentést a washingtoni NATO-csúcstalálkozó kezdetén tették, ahol várhatóan az ukrajnai háború fogja uralni a csúcstalálkozó munkáját.
A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint az Egyesült Államok, Németország és Románia „gyorsan” további Patriot-ütegeket fog Ukrajnának biztosítani, míg Hollandia egy további Patriot-üteg működtetéséhez szükséges alkatrészeket ad át.
Olaszország további SAMP-T légvédelmi rendszert is biztosít.
„Ez az öt stratégiai légvédelmi rendszer segíteni fogja az ukrán városok, civilek és katonák védelmét, és szorosan együttműködünk az ukrán kormánnyal, hogy ezeket a rendszereket gyorsan használni lehessen” – áll a közös nyilatkozatban.
A légvédelmi rendszerek biztosítását a NATO-csúcstalálkozót megnyitó Joe Biden amerikai elnök jelentette be.
„Ma bejelentem a légvédelmi eszközök történelmi jelentőségű adományát Ukrajna számára” – mondta Biden. „Az Egyesült Államok gondoskodni fog arról, hogy amikor kritikus fontosságú légvédelmi elfogórendszereket exportálunk, Ukrajna az első helyre kerüljön” – tette hozzá.
Arról, hogy Ukrajna milyen gyorsan számíthat a légvédelmi rendszerek átvételére, nem közöltek végleges menetrendet. A megállapodásban megjegyezték, hogy „még ebben az évben további stratégiai légvédelmi rendszerek bejelentésére kerül sor Ukrajna számára”.
A hónap elején Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Ukrajna a csúcstalálkozón várhatóan „további híreket” kap a légvédelemmel kapcsolatban.
Ukrajna ragaszkodott a koalíció légvédelmi nyilatkozatához és további 10 Patriot rendszer bejelentéséhez az év végéig,
A további légvédelmi rendszerek átadásának bejelentése egy nappal azután történt, hogy Oroszország az egyik leghalálosabb támadást intézte Kijev városa ellen, amelyben több mint 30 civil meghalt és több mint 100 megsebesült.
Lakóépületek és egészségügyi létesítmények szenvedtek károkat, az egyik orosz rakéta az ország legnagyobb gyermekorvosi központját találta el.
A bejelentést követően Volodimir Zelenszkij elnök elismerően nyilatkozott az Egyesült Államok vezette erőfeszítésekről, amelyek további légvédelmi rendszerek szállítására irányulnak.
„Ez egy újabb jelentős lépés az Egyesült Államok azon döntését követően, hogy Ukrajna prioritást élvez a légvédelmi rakétaszállítások terén” – írta Zelenszkij a közösségi médiában. „Hálás vagyok Biden elnök úrnak a vezető szerepéért, és minden partnerországnak az elkötelezettségéért, hogy a lehető leggyorsabban légvédelmi képességekkel látnak el minket” – tette hpzzá.
Zeéenszkij egyébként a washingtoni Ronald Reagan Intézetben tartott beszédében arról beszélt:
Zelenszkij beszédét a washingtoni NATO-csúcstalálkozó margóján mondta el, amely a szövetség 75. évfordulóját ünneplő háromnapos konferencia, és amely nagy hangsúlyt fektet Oroszország Ukrajna elleni háborújára.
„Képzeljék el, mennyi mindent elérhetünk, ha minden korlátozást feloldunk” – mondta Zelenszkij.
Az amerikai politika jelenleg megakadályozza, hogy az ukrán csapatok az ATACMS és más, az Egyesült Államokból származó nagy hatótávolságú fegyvereket használhassanak mélyen orosz területen lévő célpontok elleni csapásmérésre.
Amikor Oroszország májusban megindította fokozott offenzíváját a Harkivi terület ellen, az Egyesült Államok ideiglenes engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjen a régió határához közeli orosz célpontokra.
Zelenszkij beszédében méltatta a döntést, mondván, hogy az lehetővé tette az ukrán erők számára, hogy visszaverjék az orosz offenzívát, és hatékonyabban megvédjék a Harkivi terület városait a könyörtelen légitámadásoktól.
– mondta.
Az elnök szerint egy ilyen döntés „azonnali eredményt” hozna.
Zelenszkij azzal folytatta, hogy
„És jelentősen korlátozhatjuk az orosz akciókat Dél-Ukrajnában, és kiszoríthatjuk onnan a megszállót, ha az amerikai vezetés a szükséges mélycsapás-képességekkel segít bennünket az orosz hadsereg és logisztika ellen az ukrajnai Krímben” – mondta.
Mint arról beszámoltunk, John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a héten megerősítette, hogy az Egyesült Államok a támadás fényében nem változtat az Oroszországon belüli ukrajnai csapásokkal kapcsolatos politikáján.
Zelenszkij egyébként
Zelenszkij szerint „mindenki novemberre vár”, beleértve Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, mivel a 2024-es amerikai elnökválasztás és egy második Donald Trump-elnökség lehetősége továbbra kiemelten foglalkoztatja a Washingtonban a NATO nagy tétekkel járó csúcstalálkozójára összegyűlt nemzetközi vezetőket.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
szóljon hozzá!