Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Miközben Izrael újabb csapásokat mért szombatra virradóra a Hamász terrorszervezetre, több mint 105 milliárd dollár pótlólagos költségvetési forrás jóváhagyására kérte az amerikai törvényhozást Joe Biden többi között Ukrajna és Izrael folytatódó támogatásához.
2023. október 21., 10:102023. október 21., 10:10
Az Egyesült Államok elnöke a Kongresszus vezetőinek pénteken írt levélben
A kérés alapján az amerikai adminisztráció 9,15 milliárd dollár elköltésére kér felhatalmazást humanitárius célokra, többi között Ukrajna számára.
A keretből 7,4 milliárd dollár jutna Tajvan, valamint a indiai és csendes-óceáni térség számára, ezen felül pedig az elnök 13,6 milliárd forrást kér az Egyesült Államok és Mexikó közötti, migrációs válsággal sújtott határ védelmére.
Az elnök csütörtökön fehér házi dolgozószobájából tartott rendkívüli beszédében azt mondta, hogy gyors intézkedést kér a Kongresszustól.
A törvényhozás alsóházának, a Képviselőháznak jelenleg nincs elnöke, miután két héttel ezelőtt leváltották Kevin McCarthy republikánus vezetőt, akinek helyére több szavazási fordulón sem tudtak utódot választani a képviselők.
Közben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton közölte:
A célpontok között egyebek között hadműveleti parancsnokságok és rakétaindító állomások voltak, továbbá sikerült megsemmisíteni többszintes épületekben elhelyezett megfigyelőállásokat és mesterlövészfészkeket – tudatták.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton bejelentette, hogy
Mahmúd Szábih mérnökként egy olyan egységet vezetett, amely fegyvereket, köztük katonai drónokat fejlesztett a Hamász számára. Az általa vezetett egység a Közel-Keleten más terrorista csoportokkal is kapcsolatot tartott fenn – áll az IDF közleményében.
Eközben Joav Gallant védelmi miniszter ismertette Izrael háborús terveit és céljait a Gázai övezetben a Kneszet, az izraeli parlament külügyi és védelmi bizottsága előtt – jelentette a The Times of Israel és a Reuters.
Szerinte
Gallant a képviselőknek elmondta, hogy a háborúnak három fő szakasza lesz. „Az első fázisban vagyunk, amelyben egy katonai hadjárat (légicsapásokkal), majd egy (szárazföldi) manőver következik, amelynek célja a terrorszervezet tagjainak megsemmisítése és az infrastruktúra megrongálása a Hamász legyőzése és megsemmisítése érdekében” – magyarázta Gallant.
Elmondta, hogy a második fázis a harcok folytatásából áll majd, de kisebb intenzitással, mivel a csapatok azon dolgoznak, hogy „felszámolják az ellenállás zugait”.
– mondta.
A Gázai övezetnek csak Izraelen keresztül van hozzáférése a külvilághoz, amely a szárazföldi és tengeri határainak 90 százalékát ellenőrzi, valamint Egyiptomon keresztül, amellyel délen van egy keskeny szárazföldi határa.
Izrael szigorú blokádot vezetett be az enklávé ellen, amióta az iszlamista Hamász 2007-ben átvette az irányítást a terület felett, átfogó korlátozásokat vezetett be az exportra és importra, és szigorúan korlátozza, hogy ki léphet be és ki hagyhatja el a területet. Egyiptom nagyrészt támogatja a blokádot, mivel a Hamászt fenyegetésnek tekinti a saját stabilitására nézve.
Izrael ellátja a Gázai övezetet energiaszükségleteinek nagy részével, de október 7. után elzárta a csapokat, és nem engedi be a területre a vizet és a gyógyszereket sem.
Izrael korábban megpróbálta ellenőrizni a Gázába irányuló importot, hogy megakadályozza, hogy a katonai szállítmányok eljussanak a Hamászhoz.
Eközben amerikai és nyugati tisztségviselők a CNN-nek azt mondták:
A nyugati védelmi tisztségviselők izraeli kollégáikkal folytatott négyszemközti megbeszéléseiken nem próbálták lebeszélni Izraelt arról, hogy szárazföldi erőkkel vonuljon be a Gázai övezetbe – mondták a források.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy
„Nem azt tanácsoljuk nekik, hogy ne tegyék, mert teljes mértékben tiszteletben tartjuk a jogukat, hogy a Hamász ellen induljanak, és ez azt jelenti, hogy bárhol is vannak, utánuk kell menni” – mondta a NATO egyik védelmi minisztere a CNN-nek.
„Tehát nem az az álláspont, hogy »Ne tegyétek meg«, hanem az, hogy »Gondoljátok át, mi történik, és legyen stratégiátok, ne csak egy taktikai manőver«. Elvárjuk Izraeltől, hogy a nemzetközi humanitárius jog keretein belül cselekedjen, de megértjük, hogy itt egy ellenséggel van dolguk”.
Joe Biden amerikai elnök hasonlóan vélekedett a múlt héten.
Szerdán pedig Tel-Avivban tartózkodva Biden nyilvános megjegyzéseiben arra figyelmeztetett, hogy a háborús vezetés „tisztánlátást igényel a célok tekintetében, és őszinte értékelést arról, hogy az az út, amelyen járunk, eléri-e ezeket a célokat”.
Egy izraeli illetékes megerősítette, hogy ezek a megbeszélések az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel folynak.
Egy másik magas rangú izraeli tisztviselő pénteken azt mondta, hogy „Izrael tisztában van a humanitárius kérdésekkel, és az amerikai kormánnyal együttműködve lépéseket tesz azok megoldására. A Hamász az, aki a Gázai övezet 2 millió lakosát emberi pajzzsá tette”.
Eközben a Wall Street Journal azt közölte:
Az egyezség feltételei között szerepelt az ideiglenes tűzszünet, Gáza vízellátásának teljes körű újraindítása Izrael felől, valamint a segélyszállítmányok azonnali elindítása a Gázai övezetbe.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden túsz előfeltétel nélküli szabadon bocsátását követeli a Hamásztól, és Washington készen áll az együttműködésre, ha ez hozzájárul a Hamász által foglyul ejtett emberek elengedéséhez.
Állapotukról egyelőre annyit közöltek, hogy húszan egy izraeli légicsapásban életüket vesztették.
A Hamász korábban azt hangoztatta, hogy a túszokat az izraeli börtönökbe zárt hatezer palesztin rabért cserébe hajlandóak csak elengedni. Pénteken a Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjai két amerikai túszt – egy anyát és lányát – szabadon engedett humanitárius okokból.
Ugyanakkor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök leszögezte: a két túsz szabadon engedése ellenére Izrael „a győzelemig fog harcolni”.
Hamarosan megnyílhat az Egyiptom és a Gázai övezet közötti határ
Az Egyiptom és a Gázai-övezet közötti határ 24-48 órán belül megnyílhat a segélyszállítmányok előtt a palesztin területen tartózkodók számára – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök pénteken az Egyesült Államok-Európai Unió csúcstalálkozón.
Az amerikai elnök közölte, hogy a palesztinok lakta területen vezető autópályát helyre kell állítani ahhoz, hogy a szállítmányok célt érhessenek.
Joe Biden a találkozó témáit illetően az Egyesült Államok és az Európai Unió közös Ukrajna és Izrael melletti kiállását, valamint a Kína jelentette gazdasági kihívások egységes kezelését hangoztatta.
Joe Biden elmondta, hogy az uniós vezetőkkel tartott megbeszélés napirendjén szerepel a tiszta energiaforrások felé való átmenet, a méltánytalan acél- és alumuniumbehozatal kérdései, valamint a mesterséges intelligencia jelentette esélyek és veszélyek.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tragédiának nevezte a Közel-Keleten zajló eseményeket. Kijelentette, hogy elítéli a Hamász által elkövetett cselekményeket, és, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, ugyanakkor ezt a nemzetközi és humanitárius törvényekkel összhangban kell megtennie.
Megállapította, hogy az Európai Unió „békeprojektként” jött létre, és ma is fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy megtörje az erőszak körforgását. Hozzátette, hogy az Európai Unió folyamatosan dolgozik azon, hogy segítse a leginkább kiszolgálatottakat Palesztinában és, hogy ösztönözze a kétállami megoldás felé vezető folyamat újraindítását.
Az Európai Tanácsot vezető belga politikus megállapította, hogy az Európai Unió és tagállamai eddig több, mint 82 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajna számára, és ezt addig folytatják, amíg csak szükséges, valamint megállapította, hogy a világnak szüksége van az Európai Unió és Egyesült Államok szoros szövetségére.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a Hamász támadásának izraeli társadalomra gyakorolt hatása nem hangsúlyozható eléggé, ugyanakkor kiemelte, hogy aktív munka zajlik annak érdekében, hogy a konfliktus eszkalációját megakadályozzák.
Kijelentette, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is egyaránt fokozza támogatását a palesztin civilek számára.
Ukrajnát illetően az Európai Bizottság elnöke Washingtonban kifejtette, hogy Kijev számára fontos a kiszámíthatóság a támogatásban, és az Európai Unió az eddig nyújtott támogatáson felül, a következő négy évben 50 milliárd euró támogatást szándékozik adni a háborúban álló országnak.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.
Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!