Archív
Fotó: Facebook/Joe Biden
Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejezte országa készségét a hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START szerződés meghosszabbítására – közölte kedden a Fehér Ház.
2021. január 27., 07:402021. január 27., 07:40
A két elnök megállapodott abban, hogy a két ország tárgyalócsapata sürgősen munkába kezd, hogy a meghosszabbítást a szerződés február 5-i lejárta előtt tető alá hozza. Az Egyesült Államok és Oroszország a nap folyamán korábban diplomáciai jegyzéket váltott arról, hogy megállapodott a szerződés meghosszabbításáról. Megegyeztek abban is, hogy megvizsgálják a stratégiai stabilitásról folytatandó megbeszélések lehetőségét a fegyverzet-ellenőrzési és a felmerülő biztonsági kérdések körében.
Letette hivatali esküjét Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke szerdán Washingtonban.
A washingtoni elnöki hivatal kommünikéje szerint a fegyverzetcsökkentés kérdésén túl
– Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivőjének megfogalmazása szerint – „a fennálló orosz agresszió tükrében”.
A közlemény értelmében felvetett más aggályos kérdéseket is, beleértve
az amerikai kormányzati és egyéb célpontok ellen intézett SolarWinds hackertámadás, az amerikai katonákért Oroszország által Afganisztánban kifizetett vérdíj, a 2020-as elnökválasztásba való beavatkozás és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyét.
A közösségi médiát működtető technológiai vállalatok vezetői részéről egyfajta politikai meggyőződés, de akár számítás is szerepet játszhatott Donald Trump letiltásakor – véli Varga Gergely, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A lapunknak nyilatkozó Amerika-szakértő szerint az erdélyi magyar k
válaszul Oroszország azon lépései ellen, amelyek vagy neki vagy a szövetségeseinek kárt okoznak. A két elnök megállapodott az átlátható kommunikáció fenntartásában.
Putyin a Kreml szerint köszöntötte Bident a hivatalba lépése alkalmából. Megjegyezte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálása megfelelne mindkét ország, és – figyelembe véve különös felelősségüket a biztonság és a stabilitás fenntartásáért – az egész nemzetközi közösség érdekeinek.
A moszkvai tájokoztatás szerint a felek emellett megvitatták a kétoldalú és a nemzetközi kapcsolatok egyes kérdéseit, áttekintették az együttműködés lehetőségét az új koronavírusos világjárvány elleni küzdelem, valamint a kereskedelem és a gazdaság területén. Az orosz elnöki sajtószolgálat a párbeszéd gyakorlatiasnak és őszintének minősítette.
Az Új START az 1991-ben Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnök és George H.W. Bush volt amerikai elnök által megkötött START-1 utódja. Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama volt amerikai elnök írta alá 2010-ben, és 2011-ben lépett hatályba. A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig - beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe. Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba. Marshall Billingslea, a Trump-kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta. Később Putyin orosz tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél elutasította.
Ha a trumpizmus egyes elemei meg is maradnak, Donald Trumpnak január 6-a után nagyban csökkentek az esélyei, hogy még szerepet játsszon a politikában – állapította meg lapunknak Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértőt többek között arról faggattuk, milyen rövid, illetve hosszú távú hatásai lehetnek a washingtoni Capitoliumnál történteknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, azt minden ország belügyének tekinti – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemen hétfőn Budapesten.
Donald Trump amerikai elnök keményen bírálta korábbi közeli szövetségesét, Elon Muskot, amiért a multimilliárdos új politikai pártot akar indítani.
Izrael az izraeli-iráni tűzszünet óta először mért csapásokat jemeni húszi célpontok ellen, hétfőre virradóra kikötőket és egy erőművet támadott.
Drónok támadták meg vasárnap éjjel az orosz fekete-tengeri flottát a Krasznodari területen lévő Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette az Astra orosz portál.
A Hezbollah nem szándékozik feladni fegyvereit, amíg Izrael nem hagyja el teljes egészében Dél-Libanont, és nem szünteti meg légicsapásait – mondta Náim Kászem, a libanoni síita Hezbollah radikális szervezet vezetője.
Legkevesebb 51 ember halt meg, és 27 lányt továbbra is eltűntként tartanak nyilván a közép-texasi áradások miatt, amelyek péntek hajnalban sújtották Texas déli részét.
Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.
Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!