Archív
Fotó: Facebook/Joe Biden
Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejezte országa készségét a hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START szerződés meghosszabbítására – közölte kedden a Fehér Ház.
2021. január 27., 07:402021. január 27., 07:40
A két elnök megállapodott abban, hogy a két ország tárgyalócsapata sürgősen munkába kezd, hogy a meghosszabbítást a szerződés február 5-i lejárta előtt tető alá hozza. Az Egyesült Államok és Oroszország a nap folyamán korábban diplomáciai jegyzéket váltott arról, hogy megállapodott a szerződés meghosszabbításáról. Megegyeztek abban is, hogy megvizsgálják a stratégiai stabilitásról folytatandó megbeszélések lehetőségét a fegyverzet-ellenőrzési és a felmerülő biztonsági kérdések körében.
Letette hivatali esküjét Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke szerdán Washingtonban.
A washingtoni elnöki hivatal kommünikéje szerint a fegyverzetcsökkentés kérdésén túl
– Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivőjének megfogalmazása szerint – „a fennálló orosz agresszió tükrében”.
A közlemény értelmében felvetett más aggályos kérdéseket is, beleértve
az amerikai kormányzati és egyéb célpontok ellen intézett SolarWinds hackertámadás, az amerikai katonákért Oroszország által Afganisztánban kifizetett vérdíj, a 2020-as elnökválasztásba való beavatkozás és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyét.
A közösségi médiát működtető technológiai vállalatok vezetői részéről egyfajta politikai meggyőződés, de akár számítás is szerepet játszhatott Donald Trump letiltásakor – véli Varga Gergely, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A lapunknak nyilatkozó Amerika-szakértő szerint az erdélyi magyar k
válaszul Oroszország azon lépései ellen, amelyek vagy neki vagy a szövetségeseinek kárt okoznak. A két elnök megállapodott az átlátható kommunikáció fenntartásában.
Putyin a Kreml szerint köszöntötte Bident a hivatalba lépése alkalmából. Megjegyezte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálása megfelelne mindkét ország, és – figyelembe véve különös felelősségüket a biztonság és a stabilitás fenntartásáért – az egész nemzetközi közösség érdekeinek.
A moszkvai tájokoztatás szerint a felek emellett megvitatták a kétoldalú és a nemzetközi kapcsolatok egyes kérdéseit, áttekintették az együttműködés lehetőségét az új koronavírusos világjárvány elleni küzdelem, valamint a kereskedelem és a gazdaság területén. Az orosz elnöki sajtószolgálat a párbeszéd gyakorlatiasnak és őszintének minősítette.
Az Új START az 1991-ben Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnök és George H.W. Bush volt amerikai elnök által megkötött START-1 utódja. Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama volt amerikai elnök írta alá 2010-ben, és 2011-ben lépett hatályba. A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig - beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe. Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba. Marshall Billingslea, a Trump-kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta. Később Putyin orosz tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél elutasította.
Ha a trumpizmus egyes elemei meg is maradnak, Donald Trumpnak január 6-a után nagyban csökkentek az esélyei, hogy még szerepet játsszon a politikában – állapította meg lapunknak Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértőt többek között arról faggattuk, milyen rövid, illetve hosszú távú hatásai lehetnek a washingtoni Capitoliumnál történteknek.
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.
A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.
szóljon hozzá!